rés a présen

"Mint a társadalmi-szociális problémaérzékenység"

Heisler Zsófia fényképész

  • rés a présen
  • 2012. október 27.

Képzőművészet

rés a pésen: Mi az a slow fashion?

Heisler Zsófia: A mai fast fashion trend az üzletek folyamatosan változó kínálatával újabb és újabb vásárlásra ösztönöz, a slow fashionnél az egyediség fontosabb, mint a tömegtermelésben előállított milliónyi ugyanolyan modell esetében. Ahol a vásárló ismeri a kiválasztott ruha elkészítésének módját, szállításának útját, azt, hogy hogyan bánjon vele, hogy minél tovább megőrizhesse szépségét, és ezeken keresztül a kiválasztott darab hatását a környezetre, annak fenntarthatóságára. A slow fashion hosszú távú elköteleződést, minőségi termékeket, tartósságot kíván. A minőségnek persze ára van, de az értékesebb darabok tartósabbak, és velük talán csökken világszerte az évről évre szemétbe kerülő ruhák elképesztő mennyisége.

rap: Hogyan lett közöd a műfajhoz?

HZS: A slow design mindig része volt az életemnek, hiszen évekkel ezelőtt analóg fotósként indult a pályám, és ha tehetem, a mai napig szívesen fényképezek filmre, valamint, ha van rá időm, szeretem magam laborálni a képeimet. Életem első csoportos kiállítása Londonban volt, Budapesten pedig két éve állítottam ki szólóban.

rap: Miből áll a Timeless kiállítás?

HZS: Fél évvel ezelőtt a Szputnyik shop vintage bolt vezetője, Szekeres Ingrid keresett meg azzal az ötlettel, hogy a Design Héten szeretnének egy kiállítást rendezni a slow fashion jegyében, és rám gondoltak a megvalósításában. Elsőre is nagyon izgalmasnak tűnt a vintage ruhák megjelenítése múlt- és jelenbeli környzetben, és úgy gondoltam, hogy érdekes lenne bevonni egy másik fotóst is, aki más technikával reflektál az általam megalkotott világra. Így hívtam meg Krulik Marcellt a projektbe. A kiállítás a Fogasházban lesz megtekinthető szept. 29. és okt. 17. között, és a Marie Claire magazin főmunkatársa és a Fashion Issuefőszerkesztője, Szűcs Péter fogja megnyitni.

rap: Van-e még olyan műfaj, ami érdekel, és hol leszel látható még a közeljövőben?

HZS: Csak portrékat és divatfotókat készítek. Jövőre egy nagyszabású kiállítássorozat készítésén dolgozom, ami több világvárosban és több ismert fotós közreműködésével készül.

rap: Kik a példaképeid?

HZS: A környezetemben több olyan alkotó (fotós, balett-táncos, zenész, színész, színház- és filmrendező) van, akiket a barátságukon kívül a szakmai eredményeik miatt is sokra tartok. Ilyen például Czukor Balázs színész/rendező, Benoit Pailley, Dobos Tamás, Alex Prager és India Roper-Evans fotósok.

rap: Ha utazhatnál az időben, melyik korba szeretnél eljutni?

HZS: 1919-be mennék vissza. Akkor alapította Walter Gropius a weimari Bauhaus iskolát, amihez később tanárként csatlakozott Paul Klee, Vaszilij Kandinszkij, Moholy-Nagy László, Breuer Marcell, Mies van der Rohe és sokan mások. Kíváncsi lettem volna, hogy milyen lehetett abban a szellemiségben tanulni/tanítani, ahol a konstruktív törekvések mindenekelőtt fontosnak bizonyultak, ugyanúgy, mint atársadalmi-szociális problémaérzékenység.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.