rés a présen

"Mint a társadalmi-szociális problémaérzékenység"

Heisler Zsófia fényképész

  • rés a présen
  • 2012. október 27.

Képzőművészet

rés a pésen: Mi az a slow fashion?

Heisler Zsófia: A mai fast fashion trend az üzletek folyamatosan változó kínálatával újabb és újabb vásárlásra ösztönöz, a slow fashionnél az egyediség fontosabb, mint a tömegtermelésben előállított milliónyi ugyanolyan modell esetében. Ahol a vásárló ismeri a kiválasztott ruha elkészítésének módját, szállításának útját, azt, hogy hogyan bánjon vele, hogy minél tovább megőrizhesse szépségét, és ezeken keresztül a kiválasztott darab hatását a környezetre, annak fenntarthatóságára. A slow fashion hosszú távú elköteleződést, minőségi termékeket, tartósságot kíván. A minőségnek persze ára van, de az értékesebb darabok tartósabbak, és velük talán csökken világszerte az évről évre szemétbe kerülő ruhák elképesztő mennyisége.

rap: Hogyan lett közöd a műfajhoz?

HZS: A slow design mindig része volt az életemnek, hiszen évekkel ezelőtt analóg fotósként indult a pályám, és ha tehetem, a mai napig szívesen fényképezek filmre, valamint, ha van rá időm, szeretem magam laborálni a képeimet. Életem első csoportos kiállítása Londonban volt, Budapesten pedig két éve állítottam ki szólóban.

rap: Miből áll a Timeless kiállítás?

HZS: Fél évvel ezelőtt a Szputnyik shop vintage bolt vezetője, Szekeres Ingrid keresett meg azzal az ötlettel, hogy a Design Héten szeretnének egy kiállítást rendezni a slow fashion jegyében, és rám gondoltak a megvalósításában. Elsőre is nagyon izgalmasnak tűnt a vintage ruhák megjelenítése múlt- és jelenbeli környzetben, és úgy gondoltam, hogy érdekes lenne bevonni egy másik fotóst is, aki más technikával reflektál az általam megalkotott világra. Így hívtam meg Krulik Marcellt a projektbe. A kiállítás a Fogasházban lesz megtekinthető szept. 29. és okt. 17. között, és a Marie Claire magazin főmunkatársa és a Fashion Issuefőszerkesztője, Szűcs Péter fogja megnyitni.

rap: Van-e még olyan műfaj, ami érdekel, és hol leszel látható még a közeljövőben?

HZS: Csak portrékat és divatfotókat készítek. Jövőre egy nagyszabású kiállítássorozat készítésén dolgozom, ami több világvárosban és több ismert fotós közreműködésével készül.

rap: Kik a példaképeid?

HZS: A környezetemben több olyan alkotó (fotós, balett-táncos, zenész, színész, színház- és filmrendező) van, akiket a barátságukon kívül a szakmai eredményeik miatt is sokra tartok. Ilyen például Czukor Balázs színész/rendező, Benoit Pailley, Dobos Tamás, Alex Prager és India Roper-Evans fotósok.

rap: Ha utazhatnál az időben, melyik korba szeretnél eljutni?

HZS: 1919-be mennék vissza. Akkor alapította Walter Gropius a weimari Bauhaus iskolát, amihez később tanárként csatlakozott Paul Klee, Vaszilij Kandinszkij, Moholy-Nagy László, Breuer Marcell, Mies van der Rohe és sokan mások. Kíváncsi lettem volna, hogy milyen lehetett abban a szellemiségben tanulni/tanítani, ahol a konstruktív törekvések mindenekelőtt fontosnak bizonyultak, ugyanúgy, mint atársadalmi-szociális problémaérzékenység.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.