Narancs-ásatás: Menekülthullám (Spions, BB Gabor, Geza X, Monty Cantsin)

Engedelmükkel most megállnánk egy kicsit, sőt egyenesen visszafordulnánk, szembemenetelve a trendekkel. Máris a hetvenes évek végén járunk, amikor az egyetemes új hullám történetének sajátos színt adtak menekültjeink. Olyan lemezekről esik szó, amik soha nem voltak kaphatók nálunk, pedig jól jöttek volna nagyon. De most se késő. Egyikből-másikból immár CD is készült, hogy véletlenül se merüljön feledésbe, aminek súlya van.

Engedelmükkel most megállnánk egy kicsit, sőt egyenesen visszafordulnánk, szembemenetelve a trendekkel. Máris a hetvenes évek végén járunk, amikor az egyetemes új hullám történetének sajátos színt adtak menekültjeink. Olyan lemezekről esik szó, amik soha nem voltak kaphatók nálunk, pedig jól jöttek volna nagyon. De most se késő. Egyikből-másikból immár CD is készült, hogy véletlenül se merüljön feledésbe, aminek súlya van.

Igaz, az első hazai punkzenekar, a Spions emlékét nem a lemezkiadók ápolják, hanem a vele szoros munkakapcsolatban álló Najmányi László. A zenekar történetéről - illetve az utóbbi években Montrealban DJ Helmut Spiel! néven rádiózó Molnár Gergelyről - olvashatunk tavalyi Downtown Blues című könyvében, és arról is hallani, hogy az Anima Sound Systemmel egy Spions tribute-albumra készül. Molnár Gergely mellett a gitáros Hegedűs Péter volt az 1978-ban Párizsba disszidált banda másik kulcsfigurája, ő felelt a zenéért, ám nehezen viselte a Molnár Gergelyből áradó ideológiát. Mely a gyűlölet "apoteózisára" épült, a zsidócsillag, a vöröscsillag és a horogkereszt közös keretbe foglalt emblémájával. "Bárhol legyünk is, a jelek közül egy éppen átkozott." A kettős kém szerepébe bújó Molnár (akkoriban: Sergei Pravda, Gregor Davidow) és Hegedűs Péter (Peter Ogi) a Russian Way Of Life című kislemez megjelenése után szétvált, a Spions ezután készítette The Party című (erősen szintis) EP-jét, Ogi pedig Resist Dance című, az angol EMI-nél megjelenő slágerét. Végül Molnár továbbállt Kanadába, s ezzel a Spions kifújt, a mítosza és a hazai hatása azonban töretlen. Hogy felkavaró intellektualitása mellett "zenei" élményt is jelent, nem gondolom - ezzel persze nem akarom csökkenteni a rangját, csak a félreértések elkerülése végett mondom.

*

Hegedűs Gábor boldogtalan pasas volt, vagyis nálam nyerő. 1956-ban, nyolcévesen keveredett a szüleivel Londonba, ahol taxisofőr lett. Nem álmodott zenei karrierről, bár a zene igazán fontos volt neki, különösen az a fekete táncos fajta, ami a detroiti Motown Recordsból dőlt. Úgyhogy amikor besokallt Londontól, gondolta, odatelepül, de a legolcsóbb charterjárat Torontóba szólt, s ez ellen nem volt érv. Kanada unalmas hely volt, mint mindig, de az új hullám szele lendített rajta, így Gábor ott ragadt. BB King és Zsa Zsa Gabor összekavarásából új nevet kreált magának, vett hozzá egy gitárt, s már csak néhány zenész kellett, hogy tizenöt percre világsztár legyen. 1980-as, BB Gabor című albuma mindenütt befutott, két, orosz zenei motívumokkal átszőtt, amúgy meg kellően szarkasztikus slágerének köszönhetően. Most meghallgattam őket megint: sem a Nyet Nyet Sovieten, sem a Moscow Drug Clubon nem fogott az idő. Punk és diszkó - bármily furcsán hangzik, megvolt azoknak a maguk kapcsolata abban az időben. A következő évben Gabornak új lemeze készült Future Of Girls címmel, az sem volt rossz, de már nem volt hírértéke. Szegény Gabor hamarosan lepukkant, Torontóból átmenetileg Montrealba költözött András fiához, de ettől nem oldódtak meg a gondjai. Új lemezre készült, visszatornászásra, de nem jött össze sosem. Ez lett a vége: 1990-ben holtan találtak rá torontói lakásában, megölte magát.

*

1981-ben látott napvilágot Geza X You Goddam Kids albuma is, rajta a Hungarian című klasszikussal. Géza, ha jól tudom, már Amerikában született, s a hetvenes években Hollywood egyik legkeresettebb hangmérnökévé vált. Aztán betévedt egy Ramones-koncertre, s onnantól új életet kezdett. Nemcsak ő, lényegében az egész kaliforniai rockszíntér, hirtelen mindenféle punkegyüttes alakult, olyanok, mint a Screams, a Germs vagy a Weirdos. Ezek a Masque klubban rendezkedtek be, melynek Géza volt a keverőpultosa, s lassan olyannyira kulcsfigura lett, hogy hozzá fordult a Dead Kennedys és a Black Flag is, amikor tuti producert akart. De ez a legkevesebb. Géza - Malcolm X-ből kikanyarítva az X-et - természetesen maga is összehozott pár bandát, melyekből a Mommymennel húzta a legtovább - azzal készítette egyetlen nagylemezét is. Ahogy akkoriban ment, "csináld magad!" alapon, kevéske pénzből, de kitörölhetetlenül. Innentől volt honnan hanyatlania. Jött a miszticizmus és a heroin, majd Franciaországba költözött, ahol rákattant a raira, többek közt producere volt Cheikha Rimitti Sidi Mansour című alapművének, tudják, amin Robert Fripp, Flea, East Bay Ray és Geza is játszott. Azt hallani, tavaly újra megnősült, most megint otthon és jó passzban van, saját anyag nem nagyon néz ki, de technikai munkatársként überelhetetlen.

*

A Non Stop együttes egykori szövegírója, Kántor István 1976-ban lépett le Magyarországról. Molnár Gergelyhez hasonlóan egy évig ő is Párizsban dekkolt, majd Kanadában kötött ki, ahol megteremtette a "neoista" mozgalmat Monty Cantsin néven. Agit-prop tömegkulturális akcióival Kántor az egyetemes boldogságért szállt síkra, ami sarkítva annyit tesz, hogy mindenki legyen Monty Cantsin, tegyen mindent a neoizmus jegyében, a művészek kedvükre plagizálhassanak, a halandók pedig éljenek úgy, mintha "mindig hat óra" volna, amikor véget ér a munkaidő, és kezdődik a buli. A videoművészetben és vérfestészetben is jeleskedő Kántor tucatnyi - ám olykor pusztán zajongó - lemezéből kettőt gondolnék maradandónak. A Heap Of Ruins címűn 2000-ben Ady-verseket énekelt - de azért ez inkább irodalom; az 1988-as Ahora Neoism azonban egy már-már kóser tánclemez, "vérrel és arannyal" szőtt tangós-folkos-indulós slágerekkel. Hiába, Kántor akkor az igazi, amikor belekapaszkodnak a gyökerek, vagy ki tudja, éppen a gyökértelenség.

A Spions-EP lapzártakor a www.ebay.fr, Monty Cantsin lemeze a www.gemm.com, a CD-n is kiadott BB Gabor- és Geza X-album pedig a www.ebay.com licitjén kaparintható meg

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. Szerzői jogi okokból ez a terv nem valósulhatott meg, külön-külön azonban mindhárom dráma megjelent. A most kiadott gyűjteményes kötetben az Asztalizene és a Jeremiás… mellett két későbbi dráma, az Epifánia királynő (2017) és a szerző halála előtt nem sokkal született címadó mű, a Szodomában kövérebb a fű (2019) olvasható.

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.