Palástos frizsider - A Tűzoltó utcai ALDI

  • Zöldi Anna
  • 2011. április 21.

Képzőművészet

Építészeti projektek bemutatása manapság többnyire az ügylet valamelyik résztvevőjének pocskondiázásába torkollik. A külterületekről a belváros felé nyomuló külföldi áruházlánc produkciója kiváltképp ritkán kerül a dicsőségtáblára. A Tűzoltó utcai ALDI áruház azonban több szempontból is rácáfol a makacs sztereotípiára, mely szerint a profitorientált gondolkodás és a minőségi építészet egymás ellenlábasai.

Építészeti projektek bemutatása manapság többnyire az ügylet valamelyik résztvevőjének pocskondiázásába torkollik. A külterületekről a belváros felé nyomuló külföldi áruházlánc produkciója kiváltképp ritkán kerül a dicsőségtáblára. A Tűzoltó utcai ALDI áruház azonban több szempontból is rácáfol a makacs sztereotípiára, mely szerint a profitorientált gondolkodás és a minőségi építészet egymás ellenlábasai.

*

A hajdani lovardában kialakított új élelmiszerüzlet mint remeterák bújik meg a felújított, műemlék jellegű épület téglakérge mögött. Az új funkció és a régi épület viszonyát azonban korántsem a rejtőzködés szándéka jellemzi.

A 21. század nagyvárosainak legnagyobb gondja, hogy a hagyományos városi struktúrában egyre több olyan funkciónak kell helyet találni, amely az épített szövet kialakulásának korában még nem létezett, és többnyire szétfeszíti a kereteit. Régi és új házasítására építészetileg sokféle válasz létezik, de az igazi kihívás az, hogy sikerül-e olyan funkciót találni a gyakran siralmas állapotban lévő városi romnak, ami a megtartását indokolja.

Szilárd értékrend stabil pillérein nyugvó korszakokban a régit habozás nélkül beáldozták az újért - a lovardát magába foglaló hajdani Mária Terézia (később Kilián) laktanya Hild József által tervezett épületének helyén is bizonyára egészen más léptékű architektúra állt a 19. század közepe előtt. A téglahomlokzatú csarnok a 19. század fordulóján épült a laktanya bővítéseként, és az a szerencséje, hogy fém tetőszerkezete a körítő falak rokonszenves téglaarchitektúráján nyugszik. Míg a barátságtalan külsejű, sokudvaros, sokszobás laktanya nyolc évtizede műemlék, és a felújítására mégsem jut pénz, a lovarda nagy összefüggő terével lovak híján is folyamatosan talált funkciót magának.

A Tűzoltó utca-Liliom utca sarka már jóval a szemközti Trafó megnyitása előtt a fiatal (és pénztelen) értelmiség zarándokhelyévé vált. A töredezett és egyre feketébb téglafalak mentén végigbaktatva kellemes izgalommal latolgattuk: ezúttal miféle kincsekre bukkanunk majd a mindig hideg csarnokban. A hajdani lovarda ugyanis hosszú évtizedekig üzemelt a Bizományi Áruház Vállalat bútorraktáraként. Egy túra a Tűzoltó utcába kivételes rituálét jelentett. Antik szekrények, márványlapos tálalók, egész hálószobák szorultak itt egymás mellé, hihetetlen árakon. Ám a lakáskultúrában sokkal előbb teret hódított a kortárs dizájn, mint az építészetben, és az antik bútornak egyszer csak bealkonyult. A csarnok utód nélkül bezárt - a Dohány utcában egy darabig még üzemelt valami, de az már csak halvány visszfényét jelentette a legendás Tűzoltó utcának.

Ott ugyanis az épület, a tér maga is az élmény részévé vált. Architektúrájával, léptékével a környező városi struktúrától élesen elütő csarnok a különbözőség érzetét erősítette az amúgy is különbözni vágyó vásárlókban.

Az ALDI erre érzett rá, mikor az épület megvétele után a téglahomlokzatok és az épület szerkezetének megtartása és felújítása mellett döntött. Az egyterű csarnokba az áruház kényelmesen belebújt, az egyedi külső pedig - pláne a németeknek kedves tégla - lekörözhetetlen előnyt jelent az élelmiszer-áruházakban bővelkedő környéken.

A taktika bevált: a helyi sajtó a polgárokkal egyetértésben kitörő örömmel kísérte az építkezést, és nagylelkűen megbocsátotta az áruházlánc belvárosi terjeszkedését. Nem úgy, mint Budán, a Csalogány utcában, ahol a lakosság már az első kapavágás előtt tiltakozott az odatelepítendő Lidl ellen - pedig előítéletek nélkül könnyedén belátható, mennyivel kényelmesebb biciklivel vagy akár gyalog ballagni az ásványvízért, mint a város környéki autópályákon száguldozva.

Az ALDI építői kicseréltek egyenként 12 ezer téglát, a fémtokos ablakokat példásan felújították, és értő módon bántak az összes többi részlettel is. Ezzel sikerült a trehány magyar kivitelezésre vonatkozó tételt is megcáfolniuk, hiszen az osztrák-magyar generálkivitelező magyar alvállalkozókkal dolgoztatott. A felújítást tervező Kendik Géza szerint az önkormányzat egyetlen ponton támasztott érthetetlen akadályokat - az épületet a mellette fekvő parktól elválasztó kerítésfal lebontását több testületi ülésen sem sikerült elérni.

A 2010-es év Média Építészeti Díjára felterjesztett épület megosztotta a zsűrit. Voltak, akik szívesebben láttak volna egy új Trafót az épületben - kérdés, akkor vajon jutott volna-e pénz az igényes kivitelezésre. Néhányan értetlenkedve bámultak: mi ebben az építészet? A megújult lovarda olyan természetesen áll az utcában, mintha tényleg nem történt volna vele semmi különös - kicsit lecsutakolták, ahogy hajdanában a lovakat. Az alapos csutakolás mögött azonban komoly szakértelem húzódik meg - a felújított téglahomlokzatok mögött pedig egy egyenáruház a maga frizsiderre emlékeztető belvilágával. A bútorraktárba tett sejtelmes kirándulások emlékétől kísértve a hideg neonfényben úszó, sablonos belső tér kétségkívül csalódást okoz, a szokásosnál mégis vidámabban baktatunk a vöröslő falak mentén a körúti villamos felé; a különbözőség kellemes érzete hazáig kísér.

A város nyert egy felújított épületet, a kerület egy rendezett utcát és egy könnyen megközelíthető üzletet, az ALDI pedig a mutatók szerint komoly bevételt. Olyannyira komolyat, hogy a következő belvárosi áruházuk (az Újlipótvárosban) szintén egy felújított csarnokban épül. A piac törvényei szerint várható, hogy a vonzó külső után előbb-utóbb az igényes belső kialakítás is vásárlócsalogató marketingfogássá avanzsál. Gyerekeink pedig a jó kis Tűzoltó utcai ALDI-ba tett biciklis kiruccanásaikról merengenek majd értetlen unokáink előtt, akik addigra vagy az interneten rendelnek kocka alakú krumplit, vagy jobb esetben a saját földjükön kapálnak. Érteni semmiképp se fogják.

A cikk a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) és a Narancs közti együttműködésben, az NKA támogatásával jött létre.

Neked ajánljuk

Kutyából nem lesz unikornis

  • SzSz

„1 millió dollár nem tuti. Tudjátok mi a tuti? 1 milliárd dollár” – fűzi be Sean Parker, a simlis befektető a Facebook tejfelesszájú, egyetemista alapítóit a The Social Network – A közösségi hálóban. A Justin Timberlake játszotta pasas maga a gonosz kapitalista csábító, aki David Fincher filmje szerint főszerepet játszott abban, hogy néhány kapucnis srác nekifutásából vanity project helyett végül az egész világot meghódító gigavállalat jöjjön létre.

A legnagyobb átverés

Alighanem biztosra akart menni a Netflix, amikor jó pénzért – erről még lesz szó – megvette 2018-ban az akkor már internetszerte nagy népszerűségnek örvendő, és épp börtönbüntetését töltő álörökösnő, Anna Sorokin élettörténetének megfilmesítési jogát, és hozzá ugyancsak szép pénzért leszerződtette az Y generációs narratívák kipróbált tévés elbeszélőjét, Shonda Rhimest. Biztosra mentek, csak épp azt nem tudták eldönteni, hogy mit is akarnak ezzel az egésszel kezdeni, mit szeretnének mondani a történetről, és miért tartják egyáltalán érdekesnek a Sorokin-sztorit.

A legnagyobb tűzijáték

  • Csabai Máté

Zabszem van Tigran Hamasyan seggében. Az örmény folklór, a thrash metal, a prog rock és az ECM-stílusú ambient felé tett kirándulások után odaérkezik, ahonnan mások indulni szoktak: az amerikai jazzdalokhoz, Ella Fitzgerald, Charlie Parker és Chet Baker klasszikusai­hoz. Nem vitatom, hogy ragyogó invencióval és virtuozitással nyúl ezekhez, de izgága természetének nem tud parancsolni.

Távolról sem

  • Sándor Panka

Elgondolkodtató és megragadó látvány fogad (Erős Hanna és Zatykó Bori munkája): a színpadon hatalmas piros M betű, előtte piros szőnyeg, jobboldalt kör alakú vetítővászon, Bartha Máté videóival. A Kovács Lehel által megformált kutató, az Amerikából hazatért Gyarmati Egon bele is kezd a Magor-program kifejlesztésének hátteréről szóló ismeretterjesztő előadásába.

Elnyomás alatt nő

Naomi Wolf amerikai feminista író a Vagina című könyvében hosszan értekezik arról, hogy a vagina fölötti uralom és a nők társadalmi csoportjának elnyomása egy és ugyanaz.

Míg el nem tűnik

  • Erdei Krisztina

A 20. század alkotói gyakran keresték a fotózás valódi helyét a művészetek között. Moholy-Nagy és kortársai, az avantgárd fotográfia képviselői a festészetet utánzó fotóhasználattal szemben, a médium sajátos formanyelvének kidolgozására törekedve önálló kifejezésmódot fejlesztettek ki, amely képes a valóságot sajátos nézőpontok mentén rögzíteni.

A leégett kastély felépítése

A kötet megjelenése után publikált Párhuzamos létezésben című műhelyesszéjében Láng Orsolya úgy fogalmazott, hogy akkor zárja le a verseskötetének kéziratát, amikor úgy érzi, már nem tud többet mondani „arról a kevés dologról, ami foglalkoztat”.

Utánunk is ősök jönnek

Mint amikor locsog a tenger, nyolc-tíz mondatos, csak ritkán hosszabb szövegekből áll ez a regény. Apró képek, monológok arról, hogyan tölti el az életét az ember a neten és a valóságban, hogyan éli meg a rácsodálkozás örömét, szakadatlanul tanulva és csalódva.

Múlt, jelen, jövő

„Miről vitatkoznak a magyarok?” – teszi fel a fogós kérdést a Klubrádió nemrégiben indult műsorának, a Három az igazságnak a beharangozója. Aztán gyorsan meg is válaszolja: „Természetesen önmagukról. És természetesen csak egy igazságot ismernek arról, hogy kik is ők, mi jó nekik, és hová tartanak.

A dolgozó népé lett

A 20. századi magyar írók népes táborán belül kevés­szer fordult elő teljes egyetértés, de az 1953 óta működő szigligeti alkotóház mindenkinek bejött. Lehetetlen felsorolni, hogy az elmúlt hetven évben hányan emlékeztek meg róla meleg szívvel, és az sem volt soha vita tárgya, hogy „az íróknak” szükségük van-e egy balatoni kastélyra.