Képzőművészet

Történelmi korok jönnek-mennek, a moziban a helyzet - látszólag - alig változik. Harminc éve a felületes szemlélő arra panaszkodott, hogy csak szovjet és szocialista filmeket adnak, lépni sem lehet az NDK-s indiánoktól, jugoszláv, bolgár, szovjet partizánoktól, hazai párttitkároktól.

Több mint ötven koncert, egy sor konferencia és több szekérderéknyi kiállított hangszer - papíron ilyen frankón mutat a csütörtöktől szombatig lefutott első magyar zenei szemle mérlege. A Jövő Házában ugyanakkor a keserűségért sem kellett a szomszédba menni.

A velencei nemzetközi építészeti kiállítás fennállásának 26 éve alatt a tündöklő sztárok és bravúros formák kifutója lett. Az építészeti divatbemutató hagyományától az idei Mostra az első alkalommal tér el.

Időívek címmel immár harmadszor rendezte meg a Pannonhalmi Bencés Főapátság Magyarország egyetlen olyan fesztiválját, ahol a szolgálat és a kedvesség nem pusztán üres szavak.

Hat falu, ötven helyszín, háromezer fellépő, sár és brácsa, tiszta etno-Woodstock. Idén volt tizennyolc éves a Művészetek völgye fesztivál.

Múlt hétfő óta negyven európai ország négyszáz építészhallgatója keresi az árnyékot és a hideg sört Budapest utcáin. Már amikor éppen nem a "Kassán", az utolsó magyar folyam-tengerjáró hajó fedélzetén heveri ki az előző éjszaka megpróbáltatásait. Egyébként dolgozni jöttek Budapest vagy tucatnyi, közhasználaton kívüli közterére.

Hódmezővásárhelyet július 7-e óta az különbözteti meg más vidéki városoktól, hogy ott immár mindkét diktatúrának van saját emlékhelye, és mindkettőt a Terror Háza stábjának köszönheti. Elautóztunk megnézni, mire megy egymással a két huszadik századi múzeum és az alföldi város.

"A legtöbb dalt Yankele Herszkowicz írta, igazi utcai dalköltő. Az előadás elején és végén hallható a gettó egyik túlélőjének éneklése. Nem Herszkowicz az, tőle nem találtunk eredeti hangfelvételt. Az 1970-es években halt meg.

A napokban Budapest utcáin sétálva furcsa látványosság állhatja utunkat - különféle módon díszített marhaszobrokba ütközhetünk. Június végétől augusztus közepéig tart Budapesten a Cow Parade.

Nemzetközi díjat kapott nemrég a Művészetek Palotája (MűPa), de hogy pontosan mit is, a tudósítások alapján némileg homályos.

A Balázs Béla Stúdió, a Nemzeti Filmarchívum és a Műcsarnok néhány hete megállapodást kötött a BBS-ben készült alkotások elhelyezéséről és életre keltéséről.

Vytautas Landsbergis áll a mikrofonnál. Angolul beszél, ami Bécsben az Európai Parlament képviselőjétől a lehető legtermészetesebb - aztán hirtelen énekelni kezd az anyanyelvén.

Az első világháború elől Londonba menekülő belga detektív alapesetben pályázat nélkül lehetne a világirodalom legirritálóbb nyomozója. Tört angolságával és önnön egójába vetett hitével még csak-csak meglennénk, de járása, piperkőc mozdulatai, rendszer-, tisztaság- és szimmetriamániája, valamint a minden napszakban óvott és fényesre suvickolt bajsza végképp nevetségessé teszi, amit - a többnyire a Scotland Yardot kifigurázó - folytonos okoskodása alig is enyhít.

Összetéveszthetetlen színész volt. Hórihorgasan, derékban kissé megdőlve, ám azért hétpróbás gentlemanként viselte a változatos szerepeket, melyeket a mindenkori rendező, a drámairodalom, no meg a történelem reá osztott.