Több tízmilliárdért venne festményeket a Mol alapítványa

  • narancs.hu
  • 2024. október 18.

Képzőművészet

A Munkácsy-gyűjtemény is ismét célkeresztbe került, de Schmidt Mária szeretne egy magánmúzeumot is építeni 3-4000 négyzetméteren.

A 444 írta meg pénteken, a laphoz eljutott dokumentumok alapján, hogy a Mol - Új Európa Alapítvány a közeljövőben két nagy, festményekkel kapcsolatos projektbe vágna bele. Egyrészt létrehoznának egy közép-európai kortárs múzeumot, illetve megvásárolnák Pákh Imrétől Munkácsy Mihály festményeinek nagy részét. Mint írják: Pákh a világ legnagyobb Munkácsy-gyűjtője, 1994 óta foglalkozik a festő műveivel. Gyűjteménye több mint 80 festményből, plusz grafikákból áll, amiket magyar múzeumokban is rendre kiállítanak. A magyar származású amerikai üzletember 2009-ben megalapította a Munkácsy Mihály Alapítványt, ami a festő hagyatékának feldolgozását, kiállítások szervezését és egy monográfia kiadását tűzte ki célul.

Alapítványának kuratóriumi elnöki tisztségét az utóbbi 15 évben a festészettől igencsak távol álló emberek, L. Simon László, Rákay Philip és Fásy Ádám is betöltötték.

A 444 cikke emlékeztet rá, hogy a Munkácsy-festmények felvásárlásával többször is próbálkozott az állam vagy az ahhoz közel álló vállalkozók: a kormány 2019-ben szerezte meg a Krisztus-trilógia harmadik darabját, a Golgotát 3 milliárd forintért. A festményről évekig alkudoztak Pákh Imrével, közben a kormány 2015-ben védetté nyilvánította a képet, hogy megakadályozza a külföldre szállítását. (A Kúria 2017-ben végül hatályon kívül helyezte a döntést.) Mészáros Lőrinc 2021-ben egy interjúban azt mondta, többször tárgyalt több mint 60 Munkácsy-festmény megvásárlásáról, de ezt Pákh cáfolta, szerinte szó sem volt arról, hogy eladná a képeket. A képek megszerzéséről azonban nem tettek le, csak most nem Mészáros Lőrincen és érdekeltségein keresztül vásárolnák meg azokat, hanem a magyar állam és a Mol fele-fele tulajdonában álló Mol – Új Európa Alapítvány (MÚEA) lenne a vevő, derült ki a 444 birtokába került dokumentumokból.

A cikk arról is beszámol, hogy a MOL – Új Európa Alapítvány konkrétan Schmidt Mária ötlete alapján mérlegel egy másik művészeti beruházást: az öt-hatéves terv szerint létrehoznának egy Közép-Európai Kortárs Múzeumot, ami az alapítvány magánmúzeumaként funkcionálna.

A lap által megvizsgált dokumentum szerint a képtár induláskor 4-500 festményből állna, ez 20-25 milliárd forint költséget jelentene. A múzeumot legalább 3-4000 négyzetméteresre tervezik, a helyszín megtalálása, megtervezése, építése komoly feladat a szakértő szerint.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.