Több tízmilliárdért venne festményeket a Mol alapítványa

  • narancs.hu
  • 2024. október 18.

Képzőművészet

A Munkácsy-gyűjtemény is ismét célkeresztbe került, de Schmidt Mária szeretne egy magánmúzeumot is építeni 3-4000 négyzetméteren.

A 444 írta meg pénteken, a laphoz eljutott dokumentumok alapján, hogy a Mol - Új Európa Alapítvány a közeljövőben két nagy, festményekkel kapcsolatos projektbe vágna bele. Egyrészt létrehoznának egy közép-európai kortárs múzeumot, illetve megvásárolnák Pákh Imrétől Munkácsy Mihály festményeinek nagy részét. Mint írják: Pákh a világ legnagyobb Munkácsy-gyűjtője, 1994 óta foglalkozik a festő műveivel. Gyűjteménye több mint 80 festményből, plusz grafikákból áll, amiket magyar múzeumokban is rendre kiállítanak. A magyar származású amerikai üzletember 2009-ben megalapította a Munkácsy Mihály Alapítványt, ami a festő hagyatékának feldolgozását, kiállítások szervezését és egy monográfia kiadását tűzte ki célul.

Alapítványának kuratóriumi elnöki tisztségét az utóbbi 15 évben a festészettől igencsak távol álló emberek, L. Simon László, Rákay Philip és Fásy Ádám is betöltötték.

A 444 cikke emlékeztet rá, hogy a Munkácsy-festmények felvásárlásával többször is próbálkozott az állam vagy az ahhoz közel álló vállalkozók: a kormány 2019-ben szerezte meg a Krisztus-trilógia harmadik darabját, a Golgotát 3 milliárd forintért. A festményről évekig alkudoztak Pákh Imrével, közben a kormány 2015-ben védetté nyilvánította a képet, hogy megakadályozza a külföldre szállítását. (A Kúria 2017-ben végül hatályon kívül helyezte a döntést.) Mészáros Lőrinc 2021-ben egy interjúban azt mondta, többször tárgyalt több mint 60 Munkácsy-festmény megvásárlásáról, de ezt Pákh cáfolta, szerinte szó sem volt arról, hogy eladná a képeket. A képek megszerzéséről azonban nem tettek le, csak most nem Mészáros Lőrincen és érdekeltségein keresztül vásárolnák meg azokat, hanem a magyar állam és a Mol fele-fele tulajdonában álló Mol – Új Európa Alapítvány (MÚEA) lenne a vevő, derült ki a 444 birtokába került dokumentumokból.

A cikk arról is beszámol, hogy a MOL – Új Európa Alapítvány konkrétan Schmidt Mária ötlete alapján mérlegel egy másik művészeti beruházást: az öt-hatéves terv szerint létrehoznának egy Közép-Európai Kortárs Múzeumot, ami az alapítvány magánmúzeumaként funkcionálna.

A lap által megvizsgált dokumentum szerint a képtár induláskor 4-500 festményből állna, ez 20-25 milliárd forint költséget jelentene. A múzeumot legalább 3-4000 négyzetméteresre tervezik, a helyszín megtalálása, megtervezése, építése komoly feladat a szakértő szerint.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.