rés a présen

Forog a világ

  • rés a présen
  • Artner Sisso
  • 2024. október 30.

Képzőművészet

Nagy Kriszta Tereskova képzőművész

rés a présen: Utoljára tavaly állítottál ki Ez az életem vége címmel. Tényleg úgy gondoltad, hogy vége?

Nagy Kriszta Tereskova: Az életem a művészetem és a művészetem az életem. Természetesen azt gondoltam, hogy vége, és jön a lejtőn csusszanás. Ha tudni szeretnéd az okát, tönkrementem az anyám évekig tartó agonizálásában és az abúzusban, ami ebben a csomagban benne volt. Beleőrültem az évek óta tartó eseményekbe, kiütött a fájdalom, nem tudtam dolgozni úgy, ahogy eddig, nem tudtam figyelni az egészségemre, az alakomra, a szépségemre, a művészetemre, menekülnöm kellett a valóság elől. Most sem sokkal jobb a helyzet, de a kiállítás után történt valami, ami kijózanított, és kilátásba tudtam helyezni, hogy esetleg tévedtem.

rap: Most új, 18 éven felüliek által látogatható csoportos kiállításon szerepelsz november 21-ig az Artkartellben. Miről szól az I Like the Smell of It című tárlat, és milyen alkotásaid láthatók ott?

NKT: Mit is mondjak, a Szeretem az illatát egy Rihanna-szám címe. Ezek szerint ő is szereti. A kurátor Kocsis Katica koncepciója volt ez, és e köré vont be lányokat, nőművészeket. Katica úgy érzi, hogy még mindig vannak ledöntendő tabuk a szexualitás megélésével és önmagunk szexualitásának fölvállalásával kapcsolatban. Tőlem über szolid és nagyon régi melókat válogatott be. Javasoltam neki, hogy rakjuk ki a Mapplethorpe-sorozatomat, amelyet több mint tíz éve leszedettek velem a Kiscelli Múzeumban a megnyitó napja előtt pornográf tartalma okán, de ha jól értem, az még mindig tabu. Viszont kirakta három munkámat, amiről én magam sem tudom eldönteni, hogy műtárgy-e vagy szemét. A ’97-es cicis fotósorozatom három rontott darabját, amelyeket Katica kincsnek tart. Kint van még egy, talán ’86-os festményem, az első aktom, amelynek a modellje én voltam a tükörben. Imádom. Az benne az érdekes, hogy előtte nem tanultam festeni, szóval egyszerűen úgy születtem, hogy tudok.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.

Hol nem volt

Tökéletesen passzol a két éve Szemle Plusz néven újragondolt Városmajori Színházi Szemle programjához a nagyváradiak Csárdáskirálynője. Már csak azért is, mert tavaly a Színházi Kritikusok Céhének tagjaitól ez a produkció kapta meg a legjobb szórakoztató előadásnak járó szakmai elismerést. Novák Eszter rendezése mégsem működött ezen a vihar utáni, esős nyárestén.