rés a présen

"Együtt láthatóbbá válunk"

Valkó Margit galerista

  • rés a présen
  • 2013. október 5.

Képzőművészet

rés a présen: Nem vakmerőség galériát alapítani?

Valkó Margit: Mindig kortárs műkereskedő akartam lenni, kisebb-nagyobb kitérőkkel mindig kortárs művészettel foglalkoztam. A közgazdasági egyetemi éveim alatt megismerkedtem képzőművészekkel, akik történetesen az Indigo csoport tagjai voltak, és ez jelentősen befolyásolta a látásmódomat. Már a rendszerváltás előtt is dolgoztam egy szocialista nagyvállalat, az Artex Artbureau irodájában. Onnan "vett ki" Hans Knoll osztrák galériás, aki 1989-ben megnyitotta budapesti galériáját. Az asszisztensként ott eltöltött évek alatt szintén sokat tanultam. Az egész rendszerváltás utáni Kelet-Európára irányuló figyelemből nekünk is jutott, és így nagyon fontos kurátorokkal és szakemberekkel ismerkedhettem meg, és egyáltalán: fogalmam lett arról, mit jelent egy kortárs galéria. Párhuzamosan egyre jobban tudtam, hogy mit szeretnék egy saját galériában csinálni, és egy hosszabb londoni művészettörténeti ösztöndíj nagyszerű ürügy volt az elválásra. London után következett néhány hónap a Szépművészeti Múzeumban, majd az első önálló művészeti tanácsadó iroda megnyitása.

rap: Mi volt a koncepciód a Kisterem Galériával?

VM: A Kisterem mindiga kísérletező művészettel foglalkozott. 2006 óta mutatok itt meg fiatal ésközépgenerációsművészeket, akik különböző médiumokban dolgoznak. Néha sikerül viszonylag ismert külföldi művészeket is a programba illesztenem. Alkalmanként igyekszem idősebb, meghatározó alkotók korábbi műveiből kiállítást csinálni, akiknek a munkáival gyakran nem is könnyűtalálkozni.

rap: A londoni Frieze, a párizsi FIAC, a bázeli Liste... Mi vezetett odáig, hogy ezeken a vásárokon ilyen szép eredményeket érj el?

VM: Ezeken a vásárokon nagyon drága a részvétel, sokszoros túljelentkezés van, és az egész játékszabályok és egy bizonyos koreográfia szerint zajlik, amit megismertem, megtanultam. Ha összejön a Liste, az nagyban növeli az esélyeidet a további vásárokra való bejutásra. Ide elsőre bekerültem, és azóta már négyszer állítottam ki, egyedüli magyar galériaként. A párizsi FIAC-ra idén másodszor megyek, oda is azonnal felvettek. A Frieze kicsit bonyolultabb történet, ott tavaly szerepeltem először, de több okból is bízom benne, hogy nem utoljára.

rap: Milyen kiállításokat tervezel őszre a Kisterembe?

VM: Szeptember elején Vécsei Juli rajzaiból nyílik az első kiállítás. Tulajdonképpen ilyenkor már tudjuk a galéria egész éves programját, hiszen a kiállításaink létrejöttét az NKA is támogatja. De a programban lehetnek sorrendbeli változások, tehát az aktuális kiállításainkról a honlapunkról lehet tájékozódni.

rap: Milyennek látod jelenleg a hazai galériák helyzetét, szerepét?

VM: Szerintem nagyon sokat alakult és fejlődött ez a szcéna az elmúlt néhány évben is.Van már Budapesten néhány olyan galéria, amely sikeres mind itthon, mind a nemzetközi terepen. Ez azért sikerülhet, mert olyan művészeket képviselnek, akik joggal tarthatnak számot az itthoni mellett nemzetközi érdeklődésre is.Jó, ha több jó galéria egyszerre lép fel, mert együtt kicsit láthatóbbá válunk.

rap: Ha önarcképet szeretnél festetni, melyik festőtől rendelnéd meg?

VM: Számomra a portréfestésnek két fontos korszaka volt:a reneszánsz, amikor egy arckép egyszerre volt jellemrajz, történelemóra, szociológiai tanulmány, esetleg orvosi látlelet stb., és az impresszionista portrékat is nagyon szeretem, amikor a kék, zöld és lila fejű hölgyekről és urakról egyszerre érezheted, hogy ismered őket. Kortárs festőművész által készített portré - most nem tudom elképzelni ezt a vásznat...

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.