A budapesti kultúrafogyasztó többnyire a Nyugati-Móricz-Ferenc körút-Hősök tere négyszögben mozog, miközben tudja, hogy ha Berlinbe, Párizsba vagy akár Düsseldorfba utazik, akkor épp a SÍN-hez hasonló, belvárostól távoli helyeken kell keresnie az igazán innovatív, izgalmas előadásokat és alkotói műhelyeket. Nagy Zoltán koreográfus pontosan ilyen, nyugodt próbakörülményeket és széles körű technikai lehetőségeket biztosító táncközpontot álmodott az egykor Kistext, később Színházak Központi Műtermei névre hallgató komplexumba, mikor Amerikából hazatérve használaton kívüli, próbahelynek átalakítható épületet keresett Budapesten. A fővárosi tulajdonú ingatlant kétévi lobbi után végül a főként független koreográfusokból álló Gesztus Műhely Egyesület vehette birtokba 2006 nyarán, egy olyan összművészeti koncepcióval, amely már jóval túlmutat az eredeti elképzeléseken. A gyárépület egykori festőcsarnokában és díszletállító tornyában, közel 1700 négyzetméteren működő SÍN Kulturális Központ ugyanis nemcsak az egyesület tagjainak nyújt próba- és előadási lehetőséget:
"Van házi festőnk és szobrászunk, akiknek műtermet tudtunk biztosítani, próbál nálunk két zenekar, 2007 nyarán nálunk állították fel először a Felhő Pavilont, ami köré egy kéthetes, környezettudatos és esélyegyenlőségi programsorozatot szerveztünk, melyen a helyi napközis diákoktól kezdve a zöldszervezeteken és a médián át több polgármesterig rengeteg résztvevőnk volt. A fesztiváljainkon amellett, hogy az itt dolgozó társulatok bemutatót tartanak a munkáikból, vannak filmes és irodalmi programjaink, kiállításaink is. Szeretjük, ha a művészeti ágak keverednek, erre jó példa az egyik zenekarunk, akik kőszobrokon játszanak. Nemzetközi és országos szinten is hívunk meg csapatokat, akik sokszor itt hozzák létre és mutatják be a produkcióikat, külföldön pedig vendégjátékokat szervezünk a hazai alkotóknak" - sorolja Makai Ágnes, a SÍN projektmenedzsere. Amint sikerül megszerezni és felújítani a csarnok mellett évek óta elhagyottan álló óvoda épületét - erről szintén 2006 óta tárgyalnak a fővárossal -, bentlakásos rezidencia-központot is szeretnének létrehozni vidéki és külföldi együtteseknek: az utóbbiak szállásáról most még az országok külképviseletei gondoskodnak. Ugyanakkor a SÍN ebben a formájában is fontos szereplője a hazai színházi struktúrának: "Jelenleg nincs elég hely Budapesten, ahol a társulatok nyugodtan megvalósíthatnák és összepróbálhatnák a produkcióikat; sokszor olyan kis térben kell dolgozniuk, hogy a rendező csak a premier előtti napokban láthatja igazi színházi térben azt, amit elképzelt. A SÍN-ben minderre megvan a lehetőség: nem zavarja őket a város nyüzsgése, 24 órás portaszolgálat van, ezért nem kell este tízkor befejezni a munkát; a toronyban pedig kész színpadképeket lehet felépíteni, és azokban próbálni, akár színházi fényekkel is. Pintér Béla idén tavasszal nálunk rakta össze az új előadását díszlettel együtt, de Frenák Pál is hozzánk jön, ha olyan produkción dolgozik, ami függesztést igényel, mert a többi próbateremben nincsen megfelelő teherbírású zsinórpadlás és belmagasság - ezek az előadások később a belváros befogadó színházaiban, a Trafóban, a Mu Színházban és más helyeken is szerepelnek -, amikből egyébként szintén nincs sok. A mostani próbatermi kapacitásunkat megtöbbszörözné, ha végre megvalósíthatnánk a már elkészült átépítési terveket, és az óriási festőcsarnokot mobil falakkal négy kisebb és egy nagyobb próbatérre tudnánk felosztani" - mondja Lóky Tamás, az egyesület ügyvezető igazgatója, akit jelenleg mégis inkább az intézmény fennmaradásának gondja aggaszt:
"Az épületet 15 évre adta bérbe nekünk a főváros vállalkozási és ingatlankezelő ügyosztálya, de olyan előnytelen feltételekkel, melyek szinte lehetetlenné teszik, hogy bármilyen piaci tevékenységet végezzünk: vagyis a helyet nem adhatjuk bérbe alkalmilag senkinek, pedig még az önkormányzati fenntartású művházak költségvetésének is a fele bevétele innen van. Ez nemcsak azért baj, mert enélkül csak lassan tudjuk fejleszteni a helyet, hanem mert mivel nem tudunk számottevő bevételt fölmutatni, az európai uniós pályázatokon is hátránnyal indulunk, hiszen ott elsődleges szempont, hogy mennyire tőkeerősek az aspiránsok." Márpedig a SÍN jelenlegi tőkéje a Gesztus Egyesület tagjainak mint önálló alkotóknak megítélt állami támogatásokból, illetve az OKM által megítélt működési támogatásból áll össze, ami még a fenntartási költségeknek is csak a töredékét fedezi. Ez a pénz jórészt el is úszik bérleti díjra (ami pedig fajlagosan az egyik legkedvezőbb a városban) és rezsire, amiből az utóbbi két évben annyi hátralék gyűlt össze, hogy ha nyár közepén megérkezik az idei évre megítélt működési támogatás, az épp annyira lesz elég, hogy a tartozásokat kifizessék - és aztán lehúzzák a rolót, hacsak máshonnan nem kapnak gyors segítséget.
Bojár Iván András, a Városarculati Tanácsnoki Iroda vezetője szerint is a szerződés módosítása lehetne a megoldás: "Azt persze el kell kerülni, hogy valaki privilegizált helyzetben, fővárosi közvagyonból csináljon magának üzletet, de a közösségi érdekeket és a programban részt vevők érdekeit valahogy harmonizálni kell; ha ez a szerződés nem biztosít elég mozgásteret a SÍN-esek számára, akkor ennek a kereteit újra kell gondolni - azt gondolom, hogy ilyen helyzetben a fővárosnak rugalmasabbnak kéne lennie. A hely adottságai fantasztikusak, és a projekt teljesen illeszkedik egy tíz éve tartó tendenciához, hogy volt ipari komplexumokban kulturális funkció jelenjen meg: a Trafó, a MEO, a Tűzraktér, a Millenáris vagy a most zajló C.E.T. projekt a közraktáraknál szintén régi gyárépületekből indult. A Nemzeti Színház kapcsán az is látszik, hogy ezek a kulturális csomópontok egyre inkább tolódnak ki a városközpontból."
A SÍN a XVIII. kerület kulturális életében is új fejezetet nyithat. "Mint minden peremkerület, a miénk is eléggé láthatatlan a város kulturális palettáján. Nagy szükségünk volna itt helyben egy ilyen központra, annál is inkább, mert a SÍN a Havanna lakótelep közvetlen szomszédságában van, amely terület rehabilitációjában különösen fontos szerepe van az olyan tevékenységeknek, mint amit ők végeznek. Mivel nem tartozunk a gazdag kerületek közé, és az ingatlan a főváros tulajdona, anyagi támogatást nemigen tudunk a SÍN-nek nyújtani; a fővárosi közgyűlésben azon dolgozunk, hogy legalább a bérleti díjat sikerüljön csökkenteni, hiszen nagyon szimpatikus és fontos ez a kezdeményezés, és az egyesület tagjai teljesen önerőből több ezer munkaórát fektettek a központ fejlesztésébe és működtetésébe. Ez nagy kár lenne, ha elveszne, a legnagyobb veszteséget mégis a jövőbeli lehetőségek meghiúsulásában látom, hiszen a SÍN vezetői mernek nagyban gondolkodni, és olyan kreatív elképzeléseik vannak a komplexummal kapcsolatban, ami komolyan felpezsdíthetné a kerület életét" - mondja Szaniszló Sándor XVIII. kerületi alpolgármester. Kérdésünkre, hogy a kerület bevonta-e akcióterületként a SÍN-t a kerület funkcióbővítésre benyújtott pályázatába, azt a választ kaptuk, hogy jelenleg ebben a kategóriában egy esővíz-elvezetési fejlesztéssel neveznek. Hogy ezzel a tervezettel nyerni fognak-e, eléggé kérdéses, hiszen az ilyen forrásokra azok a kezdeményezések pályáznak nagyobb sikerrel, melyek új, később katalizátorként működő vállalkozásokat indítanak be egy-egy területen. Ennek a SÍN igazi mintapéldája lehetne, ráadásul információnk szerint a Pro Régió Ügynökség külön is kifejezte, hogy támogatandónak tartja a volt díszletgyár ilyen irányú átépítését és felhasználását.
A főváros részéről megkeresésünkre a Főpolgármesteri Hivatal azt a tájékoztatást adta, hogy folyamatos tárgyalások folynak a mostani helyzet rendezésére, fontosnak és izgalmasnak tartják a Gesztus Műhely munkáját, és remélik, hogy sikerül megoldást találni a központ problémáira. Kérdés, hogy ez a jóindulat elég lesz-e a hely megmentésére, melyet a vállalkozás volumenéhez képest méltatlanul alacsony állami támogatás ellenére a Gesztus maroknyi csapata erején felül és hihetetlenül sikeresen működtetett az utóbbi két évben. Ehhez a legfontosabb az volna, hogy a támogatásokért felelős OKM, a főváros mint tulajdonos és a kerület együtt találjon megoldást a problémára, hiszen a SÍN-re, ha sikerül megóvni a kisiklástól, mindannyian büszkék lehetnének.
