A székesfehérvári képviselő-testület pénteki ülésén áldását adta a közbeszerzési kiírás eredményére, így hamarosan elkezdődhet a Videotonnak otthont adó új Sóstói Stadion és környékének építése.
Az egyedüli érvényes ajánlattevő, a Sóstó Konzorcium kapta a munkát, így három Strabag leánycég: a Strabag-MML Magas- és Mérnöki Létesítmény Építő Kft., az STR Építő Kft. és az Ed. Züblin AG, illetve a TRSZ Gyenge és Erős Áramú Hálózatépítő Kft. dolgozhat a bruttó 16 milliárd forintosra tervezett új komplexumon. Információink szerint a fehérvári testület zárt ülésen, a nyilvánosság kizárásával úgy szavazta meg a stadionépítésről szóló előterjesztést, hogy még csak bruttó 12,8 milliárd forint áll rendelkezésre a beruházás finanszírozására, a több mint 3 milliárdos többletfedezetet egyelőre az önkormányzat biztosítja, de szeretnék, ha majd az állam pótolná a jelenleg még hiányzó pénzt, de erre még nincs írásos garancia.
| Kinek is épül? Az új Sóstói Stadion az eredeti tervek szerint 14 ezer nézőt tud majd befogadni – az élvonal legutóbbi, 15. fordulójának mérkőzéseire összesen 13.718 néző látogatott ki –, UEFA IV-es besorolású lesz, tehát Európa-bajnoki és világbajnoki selejtezőket, Eb- illetve Bajnokok Ligája csoportmeccseket is rendezhetnek majd itt. A stadionban lesz egy hatalmas konferenciaterem, ökológiai látogatóközpont, kilátó, de terveznek egy ajándékboltot, szurkolói kocsmát és Vidi-múzeumot is. |
A győztes konzorcium vezetője, az osztrák hátterű Strabag nemrég a Videoton egyik főszponzora lett, és ott vannak a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia lelkes támogatói között. A Videoton F.C.-t egyik tulajdonosként az a Garancsi István vezeti, aki köztudottan jóban van Orbán Viktor miniszterelnökkel, és vállalkozásai sorra nyerik a nem egyszer több tízmilliárdos állami közbeszerzéseket.
Faragni kellett az árból
A megállapodás nem ment könnyen, a konzorcium és az önkormányzat az ajánlat augusztus végi beérkezése után ötször is egyeztetett egymással, elsősorban azért, mert az első árajánlat nagyon magas volt, információink szerint bruttó 18,5 milliárd forint, így csökkenteni kellett a műszaki tartalmat ahhoz, hogy egyáltalán bele merjen vágni az önkormányzat. A kisebb lefaragások után – egyebek közt nem lesz a pálya letakarására alkalmas fólia, de a világító berendezések is mások lesznek, mint ahogy az eredeti kiírásban jelölték – jött ki a bruttó 16 milliárd, amely, mint ahogy említettük, még mindig magasabb a rendelkezésre álló összegnél. Úgy tudjuk, az önkormányzatnál mindenképp arra számítanak, hogy az állam pótolja a hiányzó összeget, tovább nem akarják húzni egy az ügyet, mert egy újabb közbeszerzési kiírás tovább késleltetné a munkálatok elindulását, illetve nem is találnának olyan kivitelezőt, aki megcsinálná az eredetileg kalkulált összegből. Ez abból a szempontból érthető, hogy jelentős csúszásban vannak, az első elképzelések szerint már át kellett volna adni az építményt, de még 2015 legvégén is úgy tűnt, hogy 2016 áprilisában már indulhat a munka, és 2017 nyarára állni fog a stadion. Ehhez képest még mindig semmi, és nehéz elképzelni, hogy jövőre kész lesz a létesítmény, bár úgy tudjuk, az önkormányzat szeretné, ha 2017 legvégére már állna a komplexum.
Ahhoz, hogy elindulhassanak a munkálatok, a székesfehérvári önkormányzatnak a Puskás Akadémiával is meg kell egyeznie, ugyanis a klubot működtető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak élő szerződése van a sóstói komplexum egyes részeinek használatára, illetve egy elég nagy területnek a tulajdonosa is. Ez azért alakulhatott így, mert a felcsúti Pancho Aréna elkészültéig Székesfehérváron játszott a Puskás Akadémia, illetve az utánpótláskorúak is itt edzettek a kezdetekben, amikor a felcsútiak még a Vidinek nevelték a focistákat. Egy a portálunk birtokába jutott szerződésből arra lehet következtetni, hogy az akadémia a már lerombolt Sóstói Stadion használatára is külön engedélyt kapott a tulajdonos önkormányzattól, amely azért lényeges, mert így a régi aréna és környezete csinosítására felhasználhattak felcsúti tao-pénzt is, és egyéb dokumentumok szerint fel is használtak.
Ebből is Mészáros Lőrincék jönnek ki jól
A stadion melletti edzőkomplexum egy részét nem csak használhatták, hanem az a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványé, így azt a város megveszi a Mészáros Lőrinc által vezetett akadémiától. A pénteki ülésen arról döntöttek a fehérvári képviselők, hogy az alapítványnak 450 millió forintot fizet az önkormányzat a felcsútiak tulajdonában lévő edzőpályákért, sportcsarnokért és a karbantartáshoz vásárolt gépekért. Így ezek a megyeszékhely tulajdonába kerülnek, de a használati jogot hivatalosan a Videoton F.C.-t működtető gazdasági társaság kapja meg. Valójában eddig is a Vidi focistái használták a pályákat, amióta a felcsúti akadémiának elkészült a stadionja és az edzőkomplexuma.
Persze mindez nem annyira jó üzlet az önkormányzatnak, hiszen a Puskás Akadémia a tao-források felhasználásával, vagyis közpénzből bővített, a város pedig szintén közpénzből megveszi a pályákat, a csarnokot és a gépeket, és átadja a Videotonnak. Úgy tudjuk, a vásárlásra az államtól érkezik a forrás, tehát az Orbán Viktor által vezetett kormányzat pénzt küld Székesfehérvárra, hogy ki tudják fizetni az Orbán Viktor által alapított akadémiát.
| Tao: Orbánék szerint nem közpénz, a bíróság szerint az Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a Sóstói Stadion építésére szánnak-e tao-pénzt és ha igen, mennyit, de ha a kormányon múlik, könnyen meglehet, hogy még sokáig titok marad, ugyanis a közelmúltban egy törvénymódosítással adótitokká minősítették a társasági adókedvezményből a klubokhoz befolyt összegek felhasználását. Ezzel Orbánék azt szeretnék elérni, hogy a sportegyesületeknek szinte semmilyen adatot ne kelljen kiadni azon kívül, hogy egy évben mennyi pénzt kaptak az adókedvezmény jóvoltából. A módosításkor és előtte is azzal érvelt a Fidesz, hogy azért adótitok a társasági adókedvezménnyel kapcsolatos majdnem minden részlet, mert ez a pénz fizikailag nem folyik be a büdzsébe, így nem minősül közpénznek. Nem sokkal a szigorítás után portálunk megszerezte annak a pernek a dokumentumait, amelyet a DK indított a Puskás Akadémiát működtető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvánnyal szemben azért, hogy megtudják, a klub mire költötte el azon tao-milliárdjait, amiket 2013 januárja és 2015. november 26. között kaptak. A Székesfehérvári Törvényszék augusztusban született elsőfokú ítéletében részben arra kötelezte a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványt, hogy adja ki a kért információkat. Így, ha jogerőssé válik a határozat, Mészáros Lőrincéknek elvileg be kell mutatniuk minden olyan adatot, amely a megjelölt időszakban a tao-források felhasználásával kapcsolatos, így szerződéseket is. A törvényszék érvelésére is érdemes odafigyelni, hiszen annak logikája szinte mindenben ellentétes a kormány eddigi álláspontjával: a végzés szerint teljesen téves az az álláspont, miszerint azért titkos a tao-forrásokból befolyt összeg felhasználása, mert a sportkluboknak a vállalkozások adókedvezménye révén folyósított összegek nem kerülnek be az államkasszába. A dokumentumban szerepel, hogy az akadémiának „(…) juttatott támogatás közpénz, és az annak a felhasználására vonatkozó adatokat az alperes kiadni köteles”. Ha nyilvánosságra kerülnének a szerződések, minden bizonnyal számos érdekességet lehetne azokból kihámozni, mint ahogy tette azt például az Index csütörtöki cikke is: a portál megszerezte az akadémia alkalmazottainak a listáját, amely pozíciókra 50 százalékos támogatást kértek és kaptak az MLSZ-től. A 2015/16-os szezonban 112 dolgozóra igényeltek tao-forrásból finanszírozott támogatást, kaptak is 103 millió forintot. A munkatársak között csak takarítóból van 22. |
