600 millió forint elvonásával zsarolta az Emmi, ezért visszavonulót fújt színházügyben Mirkóczki Egerben

  • Molnár Richárd
  • 2020. november 11.

Kis-Magyarország

Zsarolásnak nevezte Eger polgármestere, Mirkóczki Ádám az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) "ajánlatát", amelynek engedve szerdai hatállyal, újabb ciklusra kinevezte a minisztérium által támogatott pályázót, a jelenlegi direktort, Blaskó Balázst az egri Gárdonyi Géza Színház élére. Ezzel egy időben a városvezető (a veszélyhelyzet miatt a közgyűlés helyett, saját jogkörében eljárva) visszavonta az önkormányzati közgyűlés többsége által támogatott Szőcs Artur igazgatói kinevezését.

Mirkóczki Ádám az Egri Ügyeknek elmondta, hogy az Emmi lényegében falhoz állította: ha változtatás nélkül helyben hagyják az egri közgyűlés október 29-i döntését Szőcs kinevezéséről, akkor 600 millió forinttal rövidítik meg a várost, mivel nem csak a színház jövő évi állami támogatását szüntetik meg, de visszafizettetik az idei támogatást is.

A Narancs.hu többször beszámolt már az egri színházigazgató-választás körüli bonyodalmakról, amelyek egy dologra vezethetők vissza: az önkormányzat és az Emmi külön megállapodása értelmében (amelyre egy 2019-es törvénymódosítás ad lehetőséget) az állam akkor biztosítja a közös, állami-önkormányzati fenntartásban (de önkormányzati tulajdonban) lévő Gárdonyi Géza Színház 50 százalékos finanszírozását, ha Eger vezetése elfogadja az igazgatói pályázatokat elbíráló bizottság döntését.

Eleve többségben vannak

Mirkóczki: elment a falig, majd visszafordult

Mirkóczki: elment a falig, majd visszafordult

Fotó: narancs.hu

Csakhogy a bizottságban többségben voltak az Emmi, illetve a minisztérium tanácsadó testületének képviselői, akik Blaskó Balázs regnáló direktor pályázatát támogatták. Mirkóczki Ádám azonban szembeszállt a döntéssel, ugyanis a minisztériummal, illetve Vidnyánszky Attilával, a hazai színházpolitika informális irányítójával folytatott előzetes tárgyalásai során arra a következtetésre jutott, hogy a tárca hajlandó a kompromisszumra.

Ám hiába döntött október 29-én a Fidesszel szemben akkor még többségben lévő (azóta két képviselő távozása miatt kisebbsége került) Egységben a Városért frakció Szőcs Artur, a Miskolci Nemzeti Színház 40 éves színész-rendezője mellett, hiú remény volt ellentmondani a kormányzati kultúrpolitika akaratának. Mirkóczki Ádám szerint az Emmi attól félhetett, hogy ha enged Egernek, az precedenst teremthet, és más ellenzéki vezetésű városokban is a saját jelöltjük mellett állnak ki az önkormányzatok. A polgármester szerint ráadásul az Emmi arra sem volt hajlandó, hogy száz százalékos állami fenntartásba vegye a színházat, mert attól tart a minisztérium, hogy így a városok sorban szabadulnának színházaiktól a jövőben.

Kicsinyke mozgástér

A régi-új direktor, Blaskó, hátra dőlhet

A régi-új direktor, Blaskó, hátra dőlhet

Fotó: gardonyigezaszínhaz.hu

Kétségtelen, hogy innentől kezdve nem sok mozgástere maradt a településeknek. Bár az igazgatóválasztást szabályozó 2019-es jogszabályból végül előzetesen kihúzták az Emmi vétójának lehetőségét a direktorok személyét illetően, az egri események azt bizonyítják, hogy ennek ellenére sem választhatóak mások a helyi teátrumok élére, mint akiket az Orbán-kormány kijelöl.

Blaskó Balázs így már hátra dőlve, elégedetten nyilatkozhatta a helyi Fidesz-közeli portálnak, az Eger Híreknek, nagyon örül annak, hogy „a polgármester úr is belenyugodott a szakmai bizottság döntésébe”. Kerestük telefonon Szőcs Arturt is, amint beszéltünk vele, cikkünket frissítjük.

(Címlapképünkön az egri Gárdonyi Géza Színház épülete)

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.