A fideszes polgármesterek is kiakadtak a kormány balatoni kiárusítási tervein

  • narancs.hu
  • 2020. április 29.

Kis-Magyarország

Közben Rogán Antal államtitkára azt hangoztatja, a balatoni településeknek lett volna lehetőségük a hajózás fejlesztésére, de már késő, most az állam jön.

A balatoni önkormányzatokat hibáztatta Fónagy János, a nemzeti vagyonért felelős államtitkár a parlamentben, amiért „hagyták”, hogy állami tulajdonba kerüljön a balatoni hajózási társaság. Közben a balatoni polgármesterek – a fideszesek is – egységesen kiállnak a Balatoni Hajózási Zrt. (Bahart) napvilágot látott „reorganizációs terve” ellen. A balatoni kormánypárti országgyűlési képviselők azonban hallgatnak.

A Narancs.hu múlt csütörtökön az első között írta meg: elkészült a tavaly augusztusban tőkeemlés révén 75 százalékos állami tulajdonba került Balatoni Hajózási Zrt. átalakításának tervezete. A dokumentum szerint „a főtulajdonos rendelkezése alapján” megszüntetnék a társaság legnyereségesebb ágazatát, a vitorláskikötő-üzemeltetést. A kocepcióról május 6-án szavaz a részvénytársaság közgyűlése és a tulajdonviszonyok alapján borítékolható a döntés.

Egymilliárdos bevételt várnak

Pedig a cégnek érdemi bevételei vannak a a vitorláskikötőből: idén egymilliárdos járandóságra számítanak az üzletágból. Az új elképzelések szerint 11 kikötőt pályázat útján bérbe adnak, továbbá négy hajókikötőben megszüntetik a járatokat, a kikötő-ingatlanokat pedig eladják. Szintén dobra vernek egy vízparti szállodát és két kempinget. Mindez 65 fős leépítéssel jár a járvány közepén.

Fónagy János kioktat

Fónagy János kioktat

Fotó: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

„Az önkormányzatok nem fejlesztették az elmúlt években a Balatoni Hajózási Zrt.-t”– mondta a héten a parlamentben Fónagy János államtitkár, a Jobbik siófoki képviselője, Potocskáné Kőrösi Anita kérdésére. Fónagy úgy érvelt, ezért volt szükség a társaság visszaállamosítására. Potocskáné azt firtatta: „miért akarják átjátszani a hajózási cég legnyereségesebb ágazatát, a vitorláskikötő-üzemeltetést a haveri oligarcháknak?”

A Jobbik-alelnök arra emlékeztetett a parlamentben: a korábban a céget kizárólagosan tulajdonló balatoni önkormányzatok célja a Bahart egyben tartása volt, noha forrás híján a milliárdos tőkeemelésre nem voltak képesek. Most azonban – tette hozzá – a cég szétdarabolásával a 170 éves társaság megindul a vég felé.

"Látni, mi a szándék"

Fónagy János államtitkár válaszában azt hangoztatta, az önkormányzatoknak lett volna lehetőségük és pénzük a Bahart fejlesztésére, de nem éltek vele. „Minden kikötő állami tulajdonban van, minden más csak alaptalan feltételezés” – tette hozzá.

Potocskáné Kőrösi Anita szerint „mindenki látja, mi a szándék a Baharttal, a vitorláskikötőkkel”, éppen ezért nem csak az ellenzéki, hanem a fideszes balatoni országgyűlési képviselőket is arra kérte: álljanak ki a balatoni hajósokért, a hajózásért és ne asszisztáljanak a vitorláskikötők „átjátszásához”!

A Balatoni Hajózási Zrt. részvényeinek 51 százalékát még az első Orbán-kormány adta át 2001-ben a kikötővel rendelkező balatoni településeknek, a maradék 49-et 2008-ban kapták meg az önkormányzatok a Gyurcsány-kabinettől. Utóbbi megállapodás része volt az is, hogy 2012-ig 1,424 milliárd forinttal feltőkésítik a társaságot.

Ez végül nem történt meg. Az elmúlt években az önkormányzatok pénzügyi lehetőségei, szabadon felhasználható pénzeszközei folyamatosan szűkültek, szűkülnek, bevételeik egyre nagyobb hányadát vonta el (vagy vonja el most a járványra hivatkozva) a központi kormányzat.

Balatoni polgármesterek lázadoznak

A cég székhelye székhely Siófokon van, egyben ez a város rendelkezik a legnagyobb részvénypakettel az önkormányzatok közül. A település polgármestere, a független Lengyel Róbert arra emlékeztetett: a tóparti települések célja sosem a haszonszerzés volt, hanem a Széchenyi István által alapított balatoni hajózási társaság egyben tartása. Az elmúlt években az önkormányzatok már az osztalékra sem tartottak igényt, azt a cég a fejlesztésre fordíthatta.

Lengyel kezdeményezte a balatoni polgármesterek egységes kiállását „a Bahart széthordása” ellen, közben szigligeti kollégája, Balassa Balázs is élesen fogalmazva tiltakozott a reorganizációs tervben foglaltak miatt. Bár lényegesen visszafogottabban, de a Balaton Fejlesztési Tanácsot elnöklő Bóka István, Balatonfüred fideszes polgármestere is kételyeinek adott hangot.

Kedden aztán megszületett a balatoni polgármestereket tömörítő, még 1904-ben alapított Balatoni Szövetség állásfoglalása, amely nem kertel. Fontos, hogy a tóparti települések egy jelentős hányada fideszes irányítás alatt áll, azaz a kormánypárti polgármesterek is támogatták ennek a közleménynek a kiadását.

A vitorláskikötők 1 milliárd forintot hoznak az idén

A vitorláskikötők 1 milliárd forintot hoznak az idén

Fotó: wikipedia.org

„A Bahart Zrt.-ben tulajdonosként – részvényesként – bent maradó balatoni önkormányzatok számára kiemelten fontos feladat, hogy a társaság egyben maradjon annak vagyonával, tevékenységével, működési struktúrájával, a meglevő személykikötő-, illetve vitorláskikötő-hálózat maradjon a cégben, hiszen ez biztosítja a Balaton egészének megközelítését, azon való közlekedést, ami a turizmus elengedhetetlen feltétele” – fogalmaz a Lombár Gábor balatonfenyvesi polgármester, szövetségi elnök által jegyzett állásfoglalás. A levél címzettje az állami többségi tulajdonost képviselő Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója, Gullner Zoltán.

A balatoni polgármesterek véleménye szerint „a cég reorganizációs terve nem a Balaton érdekével, inkább a cég gazdasági helyzetének javításával foglalkozik kiemelten akkor, amikor a cég jelen működésével is nyereséges. A balatoni vízi közlekedés sosem volt és nem is szabad, hogy csak és kizárólag gazdasági kérdés legyen, ennél sokkal fontosabb a hosszú távú stratégiai, és közösségi érdek.”

NER-közeliek az igazgatóságban

A Balatoni Szövetség felhívja az MTÜ figyelmét a helyi önkormányzatokkal való egyeztetés fontosságára, amely eddig elmaradt. „Van olyan közösségi érdek – például a Balaton ügye –, mely fontosabb a gazdaságossági szempontoknál” – írják állásfoglalásuk végén.

Közben az is kiderült – nyomozni kellett hozzá, mert a Balatoni Hajózási Zrt. honlapján ez nem lelhető fel –, hogy kik kerültek be idén februárban a társaság igazgatóságába és felügyelő bizottságába, vagyis kik a „felsőbb akarat” közvetítői. A Privátbankár cikke szerint az igazgatóság elnöke a „NER-közeli” nagyvállalkozó, Szabadics Zoltán, bekerült az igazgatóságba Horváth Péter, a Kisfaludy 2030 program vezérigazgatója, a felügyelőbizottságba pedig Farkas Örs, a Kormányzati Tájékoztatási Központ szóvivője.

Hallgatag honatyák

S miközben a balatoni polgármesterek háborognak, a balatoni kormánypárti országgyűlési képviselők hallgatnak. A Facebook-oldalukon sok mindenről szót ejtenek, csak az önkormányzatokat érintő súlyos tervről nem. Móring József Attila dísznövénytermesztők nehéz helyzetéről értekezik. Witzmann Mihály azon rugózik, hogy az ellenzéki vezetésű Siófok miért nem valósítja meg idén az ipari parkot, amire pedig már pályázati támogatást nyert.

A zalai Balaton-parton Manninger Jenő keszthelyi fejlesztésekről tájékoztat, az északi parton Fenyvesi Zoltán többek között haltelepítésről, Kontrát Károly pedig füredi óvodafejlesztésről posztolt.

Figyelmébe ajánljuk

Orálszex: pipa

A prostik (vagy ha ragaszkodunk a képzési jegyzék szerinti megnevezéshez: szexmunkások) életét feldolgozó filmek és előadások olyan provokatívak, nem igaz?

Ebül szerzett megváltás

Hazájában nagy költségvetésű presztízsfilmekkel – Mr. Six; The Eight Hundred; The Sacrifice – szerzett nevet magának a kínai Kuan Hu (Guan Hu), ám Cannes-ban az Un Certain Regard díját bezsebelő Fekete kutya távolabb merészkedik az előbbiek grandiózus léptékétől.

Oroszlán és sakál

  • - turcsányi -

Könyvespolcunk remekműveiből viszonylag ritkán születik remekmívű filmalkotás. Az adaptáció a méltatlanul alulértékelt irodalom felmentő serege: számos lektűr sorsa fordult már jobbra a kamera előtt.

„Nem szabad fel­ülni a riogatásnak”

Trump fellépése után Európának új védelmi korszakra kell felkészülnie, de a kínai elnök is aggódhat az amerikai–orosz közeledés miatt. A Magyar Honvédség korábbi vezérkari főnökét, a NATO déli parancsnokság volt logisztikai főnökét kérdeztük az európai védelmi politika lehetséges irányairól.

A semmi ágán

Január vége óta Európa többet változott, mint előtte húsz év alatt. Az Európai Uniónak és benne Magyarországnak olyan kérdésekre kell most gyors választ adnia, amelyekről azt hittük, még évtizedekig rágódhatunk rajtuk. Lehet, hogy az EU nem áll készen. Magyarország pedig egészen biztosan nem. Csakhogy a történelmet ez egyáltalán nem érdekli.

Közös utak

Tiszteletteljes válaszok Orbán Viktortól, szereplési lehetőség, felvonulások betiltása, közösen használt verőemberek: egyre kevesebb választja el egymástól az ország kis és nagy szélsőjobboldali pártját. Sőt a Fidesz miatt már néha bizonygatnia is kell Toroczkaiéknak, hogy még ők az „igaziak”.

Csúcshatás

Árrobbanás, befektetési célú vásárlás, rali – nagyjából ezeket a kifejezéseket lehetett olvasni az ingatlan­piacról szóló elemzésekben és cikkekben. És hogy mit jelent mindez egy átlagos lakásvásárló számára? Katasztrófát.

A mi stabilizációnk

Éppen három évtizede, 1995. március 12-én lepte meg stabilizációs programjával a pénzügyi csőd küszöbére jutott országot a válságmenedzselésre kiválasztott új pénzügyminiszter, Bokros Lajos, karöltve a jegybankelnökké újból kinevezett Surányi Györggyel.