Gondolta volna, hogy még a pontyok is bajba kerültek a járványhelyzet miatt?

Kis-Magyarország

800 millió forintból megveszi az állam a koronavírus-járvány miatt bennragadt pontyokat a halgazdaságoktól. Az intervenciós felvásárlás úgy segít megmenteni négyezer munkahelyet, hogy tartalmasabbá teszi az idei évre több mint félmillió ember szabadidős szórakozását. A halat ugyanis az állami tulajdonú vizek horgászegyesületei kapják.

„El kell engedni belőle valamennyit. Ez túl sok, nehogy bajuk legyen” – magyarázza Lódi György, a Szegedfish Kft. termelési igazgatója a gazdaság 8-as tavánál hétfő reggel, miért hagyják a kollégái, hogy szökjön a zsákmány a hálóból.

A kézilabda-pályányi területre mintegy 200 mázsa pontyot terelt össze a háló. A vízben ballagva, kemény munkával húzták a part felé a halászok, mint a régi festményeken. A háló mögött csónakon haladt egy férfi, kopogtatva riasztotta jó irányba a halat. A parton ez alatt csöndben kellett lenni. Ahogy összeszűkült a háló, egy szivattyúval friss vizet locsoltak az összetorlódott, zavaros vízben vergődő tömegre.

Halgazdaság koronavírus-járvány idején

800 millió forintból megveszi az állam a koronavírus-járvány miatt bennragadt pontyokat a halgazdaságoktól. Az intervenciós felvásárlás úgy segít megmenteni ...

Beindul a halszivattyú

Régen ilyenkor előkerült a nagy merítőszák – most egy öblös szájú dán szivattyú szippantja föl finoman a csúszdához a halakat. A ponytok átkerülnek a futószalagra, ami a teherautó tartályaiba vezet. Ott a vizet oxigénnel dúsítják. Ilyen 1,8–2,2 kilogrammos halak úsznak a hipermarketek akváriumaiban is.

A Szegedfish Magyarország második legnagyobb halgazdasága a maga kétezer hektárjával. Az utóbbi időben az itt felnevelt szegedi tükörpontyok harmadát külföldi vevők vitték Lengyelországba, Észak-Olaszországba, Szerbiába, Romániába. A második harmad a hazai piacon kelt el nagy tételben, a harmadik harmadon pedig a vendéglők, csárdák és a horgásztavakat fenntartó egyesületek osztoztak. Ám most alig akad nagybani vevő a halra.

„Azt a 150 tonnányi pontyot, amit most az állam révén a horgászoknak eladunk, korábban lengyel vagy olasz vevőknek értékesítettük” – mondja Lódi György. A koronavírus miatt Európa-szerte bezártak a vendéglők, az üzletek is kevesebb halat rendelnek. „Pénzt kellett visszaküldenünk a vevőknek, mert nem tudtuk kiszállítani a halat. Így az állami segítség most óriási lehetőség, hogy a bennragadt készletet levezethessük” – folytatja a termelési igazgató.

200 mázsát terelt össze a háló

200 mázsát terelt össze a háló

Fotó: A szerző felvétele

Mégis lehet fejni május közepén

Hétfőn mintegy százötven mázsát vettek ki, és ez az akció folytatódik a héten, a május elsejei ünnep sem akadály. Ezek a pontyok háromévesek. A halgazdaságok ívás idején lefejik az anyapontyokat, megtermékenyítik az ikrát, nevelik, etetik az ivadékot, különböző méretű és rendeltetésű tavakban. A nyolcas számú tóban ott voltak az eladatlan pontyok, de a hároméves körforgás révén ide kell kerülnie a következő nemzedéknek is. Ezért jött jókor a segítség.

A hazai haltermelés történetében példátlan intervenciós fölvásárlás hírét április 23-án jelentette be az Agrárminisztérium, a Miniszterelnöki Kabinetiroda és a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ). 800 millió forintot ad telepítési támogatásként a kormány az ágazatnak, úgy, hogy a termelőktől megvett pontyokat az állami, vagy többségi állami tulajdonú horgászvizek haszonbérlői vagy alhaszonbérlői kapják meg. Vagyis a horgászegyesületek.

Az is feltétel, hogy a víz legalább 5 hektáros legyen, és alkalmas élőhely a pontyoknak. A kiemelt horgászsport-versenypályának számító vízterületek, ahol évente több versenyt is lebonyolítanak, többlettámogatást kaphatnak, így nem panaszkodhatnak a Tisza-tó, a Velencei-tó és a Ráckevei Duna-ág horgászai sem. Külön gondoskodik az állam a Balatonról.

Visszaadott pénz

Az akció célja az, hogy a koronavírus-járvány miatt a haltermelésben, illetve a horgászatot kiszolgáló gazdasági társaságokban veszélybe került mintegy négyezer munkahelyet megvédjék. Az intervenciót a MOHOSZ Országos Horgászszervezeti Szolgáltató Központ szervezi térítésmentesen. Ez 29 céget érint, 80 szállító járművet, 1200 tonna pontyot, 350 horgászvizet május közepéig.

A kajak-kenu világversenyeknek helyet adó, Szeged melletti Maty-éri víztározó horgász-szempontból is kiemelt versenypálya. Ebbe a vízbe most 100 mázsa háromnyaras pontyot telepített a Horgászegyesületek Csongrád Megyei Szövetsége. A telepítéskor sorban álltak a földút mellett a horgászok autói. Máskor telepítés idejére tilalmat szokás elrendelni, de most olyan rövid idő alatt dőlt el minden, hogy erre nem volt lehetőség. Így a pontytelepítésnek közönsége is volt.

Halgazdaság koronavírus-járvány idején 1. rész

800 millió forintból megveszi az állam a koronavírus-járvány miatt bennragadt pontyokat a halgazdaságoktól. Az intervenciós felvásárlás úgy segít megmenteni ...

Akadt olyan vélemény a közönség soraiban, hogy nagyon jó ez az akció, még akkor is, ha kénytelen-kelletlen azok a magyar adófizetők is hozzájárulnak, akik nem esznek halat. Másrészt, mondták, mégis viszonylagos, mennyiben tekinthető ajándéknak ez a 800 millió.

Ha azt nézzük, hogy a horgászok két éve bevezetett kötelező regisztrációs díjával – a fejenkénti 2200 forintnyi befizetéssel – összesen több mint egymilliárdot kaszált az állam, akkor ez az összeg nem is olyan nagy. Ráadásul ha valaki ma pecázni szeretne, és nem akar tilosban járni, akkor húszezer forint alatt nemigen ússza meg az engedélykiváltást, akármilyen vízről is van szó.

Neked ajánljuk