Miközben mindenki a járványra figyel, óriási bizniszre készül a NER a Balatonnál

  • narancs.hu
  • 2020. április 23.

Kis-Magyarország

Megszüntetik a Balatoni Hajózási Zrt. vitorláskikötői üzletágát: erről a javaslatról szavaz a jövő hónapban a tavaly állami többségű tulajdonúvá lett társaság közgyűlése – értesült a Narancs.hu.

A Narancs.hu birtokába került javaslatban az áll, hogy a „főtulajdonos rendelkezése alapján” tekintette át a zrt. igazgatósága a BAHART jövőbeni működését és állt elő javaslataival. Aligha kétséges, hogy ezeket a májusi közgyűlésen jóváhagyják. A többségi tulajdonrészt az állam képviselője, a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. (MTÜ) már megszerezte a balatoni önkormányzatoktól, a legnagyobb önkormányzati tulajdonos Siófoknak is csak alig 10 százalék szavazati joga maradt.

A javaslat szerint megszüntetik a vitorláskikötői üzletágat, a vitorláskikötőket bérbe adják 2021-től, erre pedig pályázatot írnak ki. Felülvizsgálták a személyhajózási tevékenységet is: több járat megszűnik, négy közforgalmú hajókikötőt kivonnak a forgalomból, ezeket az ingatlanokat eladják, nevezetesen a balatonkeneseit, a csopakit, a balatonudvarit és a balatonakalit.

Hajó- és vitorláskikötők a Balatonnál

Hajó- és vitorláskikötők a Balatonnál

Fotó: narancs.hu

Négy pénztárt így megszüntetnek, több hajót, így a néhány éve beszerzett gyorshajókat is kivonják a forgalomból. Eladják a társaság siófoki szállodáját, balatonszemesi és balatonboglári kempingjét, továbbá egyén ingatlanokat, Tihanyban és Siófokon.

Az állami tulajdon 75 százalékra nőtt

A BAHART Zrt. a profiltisztítás után fő tevékenységként a személy- és komphajózást végzi. A személyhajózás azonban a javaslat szerint állami kompenzációra szorul, várhatóan 2021-ben 200 millió, 2022-ben és 2023-ban 400 millió forint erejéig. „A társaság létszáma összesen 65 fővel csökken, mindez együttesen mintegy 300 millió forint személyi jellegű költségcsökkenést jelent” – olvasható a közgyűlés elé kerülő javaslatban.

false

 

Fotó: siofok.hu

Amikor az állam tavaly az addigi kizárólagos tulajdonos tóparti települések rovására 75 százaléknál is nagyobb tulajdoni hányadot szerzett a Balatoni Hajózási Zrt.-ben, sokan valószínűsítették a szándékot: a cél a társaság legértékesebb vagyonelemeinek, a kikötőknek a „kimazsolázása”. (Arról, hogy ez a tendencia évek óta tart, itt írtunk részletesebben.)

Az ellopott Balaton

Jól tükrözi az ország állapotát a Balaton átalakulása: a tó környéke immár a gazdagok pihenőhelye, a változás legnagyobb haszonélvezőit pedig Orbán Viktor környezetében kell keresni. A tömegek nyaralóhelyéből az elmúlt években egyre inkább a kiváltságosok pihenőhelyévé vált a Balaton. Kormányközeli és egyéb jól menő vállalkozók vásárolják fel a legjobb telkeket, hogy oda luxusapartmanokat húzzanak fel.

A társaság leghosszabb időt a vezetői székben eltöltő vezérigazgatója, Horváth Gyula akkor egyebek között ezt mondta a Narancs.hu-nak: „Azt valószínűsítem, merthogy minden jel erre utal: oda a balatoni hajózást megalapító Széchenyi István álma, és nem marad egyben. A kikötőkre már a ’90-es évek második felében is szemet vetett egy bizonyos üzleti kör, addigra készültek el ugyanis az első jelentős fejlesztések, Balatonföldváron, Balatonbogláron. A jelenség tehát nem új. Csakhogy akkor éppen kormányzati segítséggel sikerült ezt megakadályozni” (akkor került a társaság az önkormányzatok tulajdonába – a szerk.).

Új üzleti körök jelentek meg

Horváth Gyula, volt BAHART-vezér: előre megmondta

Horváth Gyula, volt BAHART-vezér: előre megmondta

Fotó: narancs.hu

Horváth Gyula hozzátette: „Mindenki látja, a Balaton körül az elmúlt években új üzleti körök jelentek meg. Vagyis itt mögöttes szándékok lehetnek, amiről majd csak a későbbiekben szerzünk tudomást. Félő, hogy egyéni érdekek mentén fog széthullani a Széchenyi által egyben tartani óhajtott balatoni hajózás. Hiszen az állam és az önkormányzatok között anno létrejött szerződés még tartalmazta, hogy a személyhajó- és kikötő-üzemeltetést fenn kell tartani. Vagy, hogy a részvényeket csak egymás között adhatják és vehetik a tulajdonosok. Ma már egyik pont sem él, szabad a gazda, csak állami, kormányzati döntés kérdése, mikor kap „zöld jelzést” a már emlegetett, jól ismert új üzleti kör.”

Amióta egyébként a Balatoni Hajózási Zrt.-t „visszaállamosították”, az igazgatóság elnöke az a Szabadics Zoltán, akiről mint a NER-pályázatok egyik nagy nyerteséről írt tavaly év végén az Átlátszó.

Ne egyenek cukrot! Vegyenek Magyar Narancsot!

Mi minden van a friss számban? Zavar a kommunikációban, zavar a döntéshozatalban. Biztonságos-e megtartani május 4-ével kezdődően az érettségi vizsgákat?Kinek a felelőssége a diákok, a családtagjaik és a pedagógusok egészségének kockáztatása a járványhelyzetben?Teczár Szilárd okos cikkében megszólal Horn György, az AKG igazgatója és Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke is.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.