Algyőn jöhet létre a következő különleges gazdasági övezet – adta hírül szerdán reggel a vasarhely24.hu. A név nélkül közölt cikk úgy fogalmaz, „ez védelmet jelenthet a koronavírus-járvány miatt érkező gazdasági válságban, a nagyközség viszont elveszítheti az aranytojást tojó tyúkot”.
Az elsősorban kormánypárti információforrásokkal dolgozó dél-alföldi híroldal „megbízható forrásból úgy értesült, Algyőn a Mol telephelyét is érintően jöhet létre a következő különleges gazdasági övezet. Az ilyen övezeteket a kormány kiemelten figyeli és védi a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság negatív hatásai ellen, ami örömhír a településen és a megyében élőknek.”
A tyúk meg a tojás
Az írás részletezi, hogy a veszélyhelyzet nyomán kormányrendelet született, amely szerint a járványhelyzetre hivatkozva különleges gazdasági övezeteket jelölhet ki a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek minősített, vagy olyan beruházás helyszínén, amelynek legalább 100 milliárd forint a költségigénye. Szintén ilyen övezetté jelölhet ki a kormány „munkahelyek tömeges elvesztésének elkerülését, új beruházás vagy bővítés megvalósítását szolgáló helyszíneket”.
| ||
Ez azzal jár, hogy a kormány rendeletében behatárolt terület tulajdonjoga a megyei önkormányzaté lesz. Ahogy a rendelet hatályba lép, az adott területen a helyi iparűzési adó alanyának ez az adókötelezettsége megszűnik, mert attól kezdve a megyei közgyűlés dönthet helyi adók kivetéséről azon a területen, a helyi önkormányzat már nem. A vasarhely24 azt is írja, a Mol által Algyőnek fizetett iparűzési adó évente 800 millió és 1 milliárd forint között mozog.
Bosszú a védekezés ürügyén?
A Narancs.hu kérdésére az algyői önkormányzat nem árulta el a Mol által fizetett adó pontos összegét arra hivatkozva, hogy ez adótitok, és azt a Mol teheti közzé egyedül. Molnár Áron polgármester a vasarhely24 írásának valóságtartalmával kapcsolatos kérdésre azt közölte, nincs hivatalos információja arról, hogy Algyőn is különleges gazdasági övezetet jelölne ki a kormány. Abban a rendeletben sincs szó erről, amely a gödi övezet ügyében megjelent. Egyelőre vár az önkormányzat – nyilvánvalóan arra, hogy hivatalos értesítést kap. Vagy arra, hogy valaki megcáfolja ezt a hírt.
A gödi övezet kijelölésére heves ellenzéki reakció volt a válasz. A Párbeszéd panasszal fordult az ügyben Kozma Ákoshoz, az alapvető jogok biztosához a kijelölés miatt. Az ellenzéki párt olvasatában a kormány a vírus elleni védekezés ürügyével bosszút áll az ellenzéki vezetésű önkormányzatokon, elvonva a forrásaikat. Közben nem ad pénzt a településeknek azokra a feladatokra, amelyek a járvány elleni védekezés közben adódnak.
Ha Algyővel is ugyanaz történik, ami Göddel, akkor a kormány ismét egy olyan önkormányzatot hoz nehéz helyzetbe, amelynek ellenzéki a vezetése. Bár Algyőnek nem csak a Mol fizet iparűzési adót, a többi cég is a Mol területe mellett működik.
| ||
Ahol minden kilincs más színű
A Tisza melletti Algyőt a szénhidrogén-bányászat beindulásakor Szegedhez csatolták. 1973-tól 1997-ig a megyeszékhely része volt. Ennek inkább hátrányát szenvedte meg, mint előnyét élvezte volna. Ez a magyarázat arra, hogy a helyiek népszavazást kezdeményeztek, és a többség szavazata nyomán ismét önálló település lakói lettek. Szeged önkormányzata azt szerette volna, ha az iparterület a városnál marad, a Belügyminisztérium és Göncz Árpád köztársasági elnök határozata nyomán azonban Algyő önkormányzata az eredeti területével rendelkezhetett.
A saját bevételeknek köszönhetően az első teljes évben, 1998-ban 382 millió költségvetésből gazdálkodhatott a nagyközség. Húsz évvel később 2,7 milliárdból – jó néhány városnak nincs ilyen anyagi háttere.
„Ó, hát Algyőn minden kilincs más színű!” – kapták meg még az algyői általános iskolások is, az ezredforduló táján egy megyebeli község polgármesterétől az ott rendezett tanulmányi versenyen. Pedig közelről nézve ez a kivételezett anyagi helyzet azzal járt, hogy Algyő önkormányzata a pályázatokon jellemzően nem nyert, így zömmel saját erőből hajtott végre olyan fejlesztéseket, amelyeket akkoriban a hasonló nagyságú települések támogatásból. Ha pedig nyert, a támogatás mértéke eltért attól, ami más településekre volt jellemző. Amikor például 2010-ben új iskolát épített, hogy a diákok végre ne három különböző régi épületben tanuljanak, az 1,6 milliárdos beruházáshoz 200 milliót nyert pályázaton.
Csetepaték a testületben
Az önállóvá válás után Algyő független polgármestert választott, Piri József személyében, és bár itt is működtek pártok, a testület többsége függetlenekből állt. 2014-ben néhány szavazaton múlt, de a független Molnár Áron lett a polgármester. Egyik ellenfele, a Fidesz jelöltje, Pongrácz Tamás és elődje, Herczeg József is tagja lett a testületnek, amelyben velük együtt többséget alkottak a kormányhoz közel álló képviselők.
Ez a helyzet gyakran okozott konfliktust, egészen mást gondoltak a település fejlesztésének lehetséges irányáról. A történteknek lehetett olyan olvasata, hogy a Fidesz lépten-nyomon keresztbe tesz az értelmes munkának, miközben például elintézi, hogy az egyik fideszes testületi tag felesége legyen az államosított iskola igazgatója. Amikor egy görög befektető kozmetikumokat gyártó üzemet szeretett volna létrehozni a település mellett, néhány civil tiltakozó mellé odaállt a helyi kormánypárt, utóbb pedig Lázár János országgyűlési képviselő is.
| ||
Tavaly a Fidesznek már nem volt polgármesterjelöltje
A kormányoldal által is szorgalmazott népszavazás érvénytelen lett. Ám akik véleményt nyilvánítottak, azok közül 402-en ellenezték a „vegyi üzemet”, 427-en viszont szívesen vették volna, ha megépül. A görögök végül tavaly októberben fejezték be az üzem építését – Szolnokon. A több mint 5 milliárdos beruházást, láss csodát, a Fidesz-kormány 450 millió forintos vissza nem térítendő támogatással segítette. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt mondta, a magyar kormány azért segítette a beruházást, mert munkájában magas a hozzáadott érték.
Algyőn 2017-ben a testület föloszlatta magát, és az időközi választáson a független Molnár ezúttal nagy fölénnyel nyert, és a helyiek döntése nyomán csak olyan független képviselők jutottak be a testületbe, akikkel szívesen dolgozik együtt. Ugyanez történt a 2019-es választáson is; tavaly a Fidesz saját polgármester-jelöltet sem indított.
