A békéscsabai posták kétharmada bezárt, és már nem is nyit ki

Kis-Magyarország

Eredménytelennek bizonyultak Szarvas Péter békéscsabai polgármester tárgyalásai a Magyar Posta Zrt. vezetőivel: a kilencből ideiglenesen bezárt hat posta mindegyike végleg lehúzza a rolót a városban. A posta vezérigazgatója erről az „új együttműködési konstrukcióról” szóló levélben tájékoztatta a városvezetőt. Herczeg Tamás fideszes országgyűlési képviselő szerint nem helyes, ami postaügyben történik.

Balczó Barnabás, a Magyar Posta Zrt. elnök-vezérigazgatója február 13-i dátummal levelet írt Szarvas Péter polgármesternek. A hivatalos levél tárgya némiképp megtévesztő. Ez ugyanis úgy szól: „Tájékoztatás új postai együttműködési konstrukciókról”. Ehhez képest a levél első felében azt közli Balczó a polgármesterrel, bár nagyon figyelnek arra, hogy az egyetemes postai szolgáltatások nyújtásával összefüggő jogszabályi feltételeknek megfeleljenek, mégsem nyitják újra a tavaly novemberben bezárt postákat Békéscsabán. Így azok kétharmada megszűnik.

A békési megyeszékhelyet ebből a szempontból igen erőteljes sokk érte, ugyanis 2022 őszén egyik napról a másikra a város addig működő kilenc postájából hatot bezártak. Aligha meglepő, hogy ezt a helyeik felháborodással fogadták. Ugyanígy tettek a helyi kormánypárti és ellenzéki képviselők is. A Fideszhez közel álló Hajrá Békéscsaba színeiben politizáló polgármester, Szarvas Péter ekkor levelet írt a posta első emberének, és a „takarékossági intézkedés felülvizsgálatát” kérte tőle. Fülöp Csaba és Miklós Attila, a békéscsabai képviselő-testület MSZP-frakciójának tagjai ugyancsak tiltakoztak. Egyben arra kérték Herczeg Tamás kormánypárti országgyűlési képviselőt: tegyen meg mindent, hogy a hat posta egyáltalán ne zárjon be. De levelet írtak a Magyar Posta Zrt. vezetésének is, hogy vonják vissza a döntést.

Az 59 ezer lakosú Békéscsaba legnagyobb, mintegy 15-20 ezer lakosú lakótelepén, a Lencsésin, a vasútvonalon túli hatalmas kiterjedésű Jamina városrészben és a különálló, de a megyeszékhelyhez tartozó Mezőmegyeren immár nincs és nem is lesz postahivatal. Ez főként az itt élő közép- és idősebb generációnak jelent nehézséget, sokaknak majdnem megoldhatatlan feladványt.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter tavaly novemberben azt nyilatkozta, hogy ez a takarékossági intézkedés csak tavaszig szól, akkor kinyit minden akkor ideiglenesen bezárt posta. 2022. november 12-én 366 postahivatalt zártak be az országban. Kormányzati szinten most leginkább arra hivatkoznak, hogy az emberek kevesebb levelet és sárgacsekket adnak fel. Ez önmagában részben igaz, de köszönőviszonyban sincs a korábbi magyarázattal.

Mindezt most Balczó Barnabás postavezér a kormánypropagandából jól ismert elemekkel, „a szomszédban zajló ukrán-orosz háborúval”, valamint „a szankciós politika által okozott energiaválsággal” magyarázza, „amely soha nem látott kihívások elé állította a vállalatot”. Majd röviden felvázolt egy új partneri programot, amelynek révén önkormányzatok és vállalkozások – az eddigieknél jobb feltételekkel – bizonyos postai szolgálatásokat elláthatnának. Ehhez ismertetőt is csatolt. Ám arról nem tudni semmit, hogy ez mikortól startolhatna és könnyíteni meg a lakosság életét.

Az elmúlt hónapokban Szarvas Péter tárgyalt a Magyar Posta Zrt. vezetőivel a postabezárások lehetséges feloldásáról. Az egyeztetéseken ígéretet nem kapott, csak annyit, hogy majd értesítik a döntésről. Ez most megtörtént azzal, hogy a szolgáltató véglegesíti azt, amit negyedévvel ezelőtt ideiglenesnek hirdetett. A városvezető tárgyalásai tehát semmilyen eredményre nem vezettek. Mindezzel kapcsolatban Miklós Attila azt kifogásolta, hogy a polgármester nemhogy nem egyeztetett a kérdésben a képviselő-testülettel, hanem azt sem tudja, milyen álláspontot képviselt a postával folytatott és eredmény nélkül zárult tárgyalásokon.

„Ragaszkodunk mind a hat bezárt posta újranyitásához rövidített ügyfélfogadási idővel, vagy csak háromhoz? Felajánlunk bérletidíj- csökkentést vagy beszáll az önkormányzat a költségekbe?” – ismertette a lehetséges kérdéseket Miklós Attila. Hozzátette, elfogadhatatlan az a megoldás, hogy 30 százalékos költségcsökkentésre csak és kizárólag bezárással válaszol egy nagy cég, miközben számtalan más lehetőség is adódott volna.

„Kevesebb levelet és kevesebb csekket adunk fel a hivatalokban, ugyanakkor nem helyes, ami a posták ügyében történik, megteszek mindent, hogy ez ne így legyen” – reagált a Narancs.hu-nak a történtekre Herczeg Tamás, a város fideszes országgyűlési képviselője. Herczeg nem értett egyet azzal a meglátásunkkal, hogy a Magyar Posta Zrt. elnök-vezérigazgatója Szarvas Péternek címzett levelében a kormánypropaganda jól ismert szólamait mondta fel. Megítélése szerint súlyos energiaválság van. Hozzátette, dolgozik egy lehetséges megoldási módszeren. Ám mint a postavezér friss levele bizonyítja, ennek egyelőre még nem látszanak jelei. Herczeg Tamás viszont úgy fogalmazott portálunknak: „lassú víz, partot mos”.

(Címlapképünk illusztráció)

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.