A békéscsabai posták kétharmada bezárt, és már nem is nyit ki

Kis-Magyarország

Eredménytelennek bizonyultak Szarvas Péter békéscsabai polgármester tárgyalásai a Magyar Posta Zrt. vezetőivel: a kilencből ideiglenesen bezárt hat posta mindegyike végleg lehúzza a rolót a városban. A posta vezérigazgatója erről az „új együttműködési konstrukcióról” szóló levélben tájékoztatta a városvezetőt. Herczeg Tamás fideszes országgyűlési képviselő szerint nem helyes, ami postaügyben történik.

Balczó Barnabás, a Magyar Posta Zrt. elnök-vezérigazgatója február 13-i dátummal levelet írt Szarvas Péter polgármesternek. A hivatalos levél tárgya némiképp megtévesztő. Ez ugyanis úgy szól: „Tájékoztatás új postai együttműködési konstrukciókról”. Ehhez képest a levél első felében azt közli Balczó a polgármesterrel, bár nagyon figyelnek arra, hogy az egyetemes postai szolgáltatások nyújtásával összefüggő jogszabályi feltételeknek megfeleljenek, mégsem nyitják újra a tavaly novemberben bezárt postákat Békéscsabán. Így azok kétharmada megszűnik.

A békési megyeszékhelyet ebből a szempontból igen erőteljes sokk érte, ugyanis 2022 őszén egyik napról a másikra a város addig működő kilenc postájából hatot bezártak. Aligha meglepő, hogy ezt a helyeik felháborodással fogadták. Ugyanígy tettek a helyi kormánypárti és ellenzéki képviselők is. A Fideszhez közel álló Hajrá Békéscsaba színeiben politizáló polgármester, Szarvas Péter ekkor levelet írt a posta első emberének, és a „takarékossági intézkedés felülvizsgálatát” kérte tőle. Fülöp Csaba és Miklós Attila, a békéscsabai képviselő-testület MSZP-frakciójának tagjai ugyancsak tiltakoztak. Egyben arra kérték Herczeg Tamás kormánypárti országgyűlési képviselőt: tegyen meg mindent, hogy a hat posta egyáltalán ne zárjon be. De levelet írtak a Magyar Posta Zrt. vezetésének is, hogy vonják vissza a döntést.

Az 59 ezer lakosú Békéscsaba legnagyobb, mintegy 15-20 ezer lakosú lakótelepén, a Lencsésin, a vasútvonalon túli hatalmas kiterjedésű Jamina városrészben és a különálló, de a megyeszékhelyhez tartozó Mezőmegyeren immár nincs és nem is lesz postahivatal. Ez főként az itt élő közép- és idősebb generációnak jelent nehézséget, sokaknak majdnem megoldhatatlan feladványt.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter tavaly novemberben azt nyilatkozta, hogy ez a takarékossági intézkedés csak tavaszig szól, akkor kinyit minden akkor ideiglenesen bezárt posta. 2022. november 12-én 366 postahivatalt zártak be az országban. Kormányzati szinten most leginkább arra hivatkoznak, hogy az emberek kevesebb levelet és sárgacsekket adnak fel. Ez önmagában részben igaz, de köszönőviszonyban sincs a korábbi magyarázattal.

Mindezt most Balczó Barnabás postavezér a kormánypropagandából jól ismert elemekkel, „a szomszédban zajló ukrán-orosz háborúval”, valamint „a szankciós politika által okozott energiaválsággal” magyarázza, „amely soha nem látott kihívások elé állította a vállalatot”. Majd röviden felvázolt egy új partneri programot, amelynek révén önkormányzatok és vállalkozások – az eddigieknél jobb feltételekkel – bizonyos postai szolgálatásokat elláthatnának. Ehhez ismertetőt is csatolt. Ám arról nem tudni semmit, hogy ez mikortól startolhatna és könnyíteni meg a lakosság életét.

Az elmúlt hónapokban Szarvas Péter tárgyalt a Magyar Posta Zrt. vezetőivel a postabezárások lehetséges feloldásáról. Az egyeztetéseken ígéretet nem kapott, csak annyit, hogy majd értesítik a döntésről. Ez most megtörtént azzal, hogy a szolgáltató véglegesíti azt, amit negyedévvel ezelőtt ideiglenesnek hirdetett. A városvezető tárgyalásai tehát semmilyen eredményre nem vezettek. Mindezzel kapcsolatban Miklós Attila azt kifogásolta, hogy a polgármester nemhogy nem egyeztetett a kérdésben a képviselő-testülettel, hanem azt sem tudja, milyen álláspontot képviselt a postával folytatott és eredmény nélkül zárult tárgyalásokon.

„Ragaszkodunk mind a hat bezárt posta újranyitásához rövidített ügyfélfogadási idővel, vagy csak háromhoz? Felajánlunk bérletidíj- csökkentést vagy beszáll az önkormányzat a költségekbe?” – ismertette a lehetséges kérdéseket Miklós Attila. Hozzátette, elfogadhatatlan az a megoldás, hogy 30 százalékos költségcsökkentésre csak és kizárólag bezárással válaszol egy nagy cég, miközben számtalan más lehetőség is adódott volna.

„Kevesebb levelet és kevesebb csekket adunk fel a hivatalokban, ugyanakkor nem helyes, ami a posták ügyében történik, megteszek mindent, hogy ez ne így legyen” – reagált a Narancs.hu-nak a történtekre Herczeg Tamás, a város fideszes országgyűlési képviselője. Herczeg nem értett egyet azzal a meglátásunkkal, hogy a Magyar Posta Zrt. elnök-vezérigazgatója Szarvas Péternek címzett levelében a kormánypropaganda jól ismert szólamait mondta fel. Megítélése szerint súlyos energiaválság van. Hozzátette, dolgozik egy lehetséges megoldási módszeren. Ám mint a postavezér friss levele bizonyítja, ennek egyelőre még nem látszanak jelei. Herczeg Tamás viszont úgy fogalmazott portálunknak: „lassú víz, partot mos”.

(Címlapképünk illusztráció)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.