Fotókon az enyészet – Egykor csillogott, ma rohad a hajmáskéri laktanya

  • Rózsa Melinda
  • 2014. június 22.

Kis-Magyarország

A Monarchia monumentális beruházása lassan negyedszázada hever parlagon. A hajmáskéri laktanya egykor hadi központ volt, ma viszont az enyészet mardossa. Nézze meg, hogy! Fotóriport.

Csak a tornya látszik a kastélyszerű épületnek, ha a főútról vagy a vonatablakból nézzük. Beérve a Veszprém megyei Hajmáskérre, a torony miatt nem lehet eltéveszteni az irányt.

false

 

Közép-Kelet-Európa legnagyobb tüzérkaszárnyáját 1911-ben adták át. A komplexum egészen 1990-ig folyamatosan katonai célokat szolgált. A palotakomplexum idén már 103 éves.

false

 

Az 1900-as évek első évtizedében az általános európai fegyverkezés hatására minden korábbi reformnál radikálisabb és gyorsabb haderő-fejlesztési program indult be az Osztrák–Magyar Monarchiában, amelynek központjában ismét a tüzérség fejlesztése, illetve a laktanyák építése állt – olvasható ebben a cikkben. Ekkor kezdődött a hajmáskéri laktanya története is.

false

 

Bécs 1901-ben, egymillió-nyolcszázezer koronáért vette meg a Veszprém megyei Hajmáskér melletti, 5065 hektárnyi területet, hogy itt építsék fel a dunai birodalom, illetve Közép-Európa (a Német Császárságot is ideértve) legnagyobb lőterét, laktanyáját és központi tüzérkiképző bázisát. Az első világháború éveiben a katonaváros mellett kialakítottak egy hadifogolytábort is, ahol 15 ezer szerb, orosz és olasz katonát tartottak fogva.

false

 

A hajmáskéri parancsnoksági épület egy korabeli képeslapon. (profile.hu)

false

 

A több mint százéves tüzérlaktanya romjaiban is lenyűgöző látványt nyújt. Az elhagyatott épületkomplexum mellett lakott lakótelep és egy kihalt kocsma. Nagyjából akkor zárhatott be, amikor a laktanyát elhagyták az utolsó szovjet katonák.

false

 

A második világháború után a laktanyába a szovjet hadsereg költözött be.

false

 

A szovjet szellemi örökség még a falakon.

false

 

A rendszerváltás után az ingatlan a Kincstári Vagyonkezelő Szervezethez, majd az ÁPV Rt.-hez került.

false

 

„Országos visszhangja volt például a csernobilos történetnek. Az egykori táborban ugyanis a katasztrófában megsérült gyerekeket szerették volna gyógyítani. A helyzet kényessége miatt a kérdést végül népszavazással döntötték el. A gyerekek nem jöhettek, az épületek állapota pedig tovább romlott. Az ingatlanegyüttes 1998-ban került a hajmáskéri önkormányzat tulajdonába. Néhány épületet ugyan sikerült hasznosítaniuk, de a kastély sorsa nem oldódott meg.” Bővebben itt.

false

 

Mivel a szovjet használat és az időjárás viszontagságai miatt az épületek többsége élet- és balesetveszélyes lett, az önkormányzatnak az ingatlanállomány több mint 50 százalékát le kellett bontatnia. A 2000-es évek közepén szállodát szerettek volna itt kialakítani – ám ez az ötlet sem valósult meg.

false

 

A helyszínen több helyen is tábla figyelmeztet az omlásveszélyre. Aki mégis vállalkozik arra, hogy bemegy, mintha egy másik világba lépne.

false

 

Az előadóteremben még áll a színpad, a falakon még a hajdani díszítés, máshol az Izvesztyija szolgál tapétául. A folyosókon, lépcsőfordulókon, az egyes helyiségekben is feltűnnek a (vélhetően) helyi fiatalok nyomai, falfirkák, szerelmi vallomások, üres üvegek.

false

 

Több tulajdonosváltás után (a Kincstári Vagyonkezelőhöz került a rendszerváltás után, évekkel később az önkormányzaté, majd privát vállalkozásoké lett) a pécsi Zsolnay-gyár többségi tulajdonát bíró üzletember vette meg.

false

A felújítás azonban – amint képeinken is látható – még nem kezdődött meg.

false

És a kihalt falu

Ha tetszett összeállításunk, nézze meg a szintén Veszprém megyei kihalt falu, Zsörk képeit is.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.