A pécsi központ bezáratta volna a bólyi szakképzőt, de “felülről” közbeléptek

  • Babos Attila
  • 2019. július 9.

Kis-Magyarország

Több oka is lehet annak, ha egy középiskolát be akarnak zárni, de leggyakoribb az, hogy "elfogynak" a gyerekek. Úgy tűnt, a Montenuovo Nándor grófról elnevezett bólyi szakközépiskola is erre a sorsra jut. Aztán kaptak – legalább – még egy évet, így 2019 őszén is lesz tanítás.

A magyar kormány jó ideje nyomatja a szakképző iskolákat, a gimnáziumok ellenében (is). Többek között ezért is hozták létre a szakképzési centrumok hálózatát, amelyek egy-egy megyében felelnek a szakképző iskolákért. Egy iskola tervezett vagy tényleges bezárása mindig hír, és a fentiek miatt egy szakképző bezárása még inkább az.

A Baranya megyei alig négyezres lélekszámú Bólyban működő Pécsi Szakképzési Centrum Montenuovo Nándor Szakgimnáziuma, Szakközép-iskolája és Kollégiuma egy korábbi döntés alapján e tanév végén bezárt volna. A Narancs.hu értesülése szerint a fenntartó minisztériumot képviselő, az operatív feladatokat ellátó területileg illetékes felettes szervük, a Pécsi Szakképzési Centrum (PSZC) arról tájékoztatta már 2018 őszén a Montenouvo vezetését, hogy a 2018/2019-es lesz az utolsó tanévük.

Önmegsemmisítő folyamat indult el

Az ok prózai: egyre kevesebb a gyerek, így az iskola arra készülhetett, hogy a 2019/2020-as tanév már  nem indul el Bólyban. Az idei tavaszi felvételi eljárást már nem engedélyezték az iskolának, így aztán a szokásos szakmai, továbbtanulási tájékoztató rendezvényeken sem jelentek/jelenhettek meg.

A bólyi középiskolában lecsökkent a tanulói létszám

A bólyi középiskolában csökkent a tanulói létszám

Fotó: A szerző felvétele

Sőt azt is kimondták, hogy azoknak a diákoknak is menniük kell Bólyból, akik náluk tanulnak, de még nem voltak végzősök. Emiatt beindult egy öngerjesztő folyamat: az iskola nem végzős diákjainak és pedagógusainak elvándorlása.

A végső döntést a fenntartó minisztériumban, Budapesten, a Palkovics László által vezetett ITM-ben kellett meghozni: a terület felelőse, Áder János államfő testvére, Pölöskei Gáborné szakképzésért és felnőttképzésért felelős államtitkárként határoz oktatási ügyekben.

És döntöttek

Egy iskola bezárásának megvan a maga adminisztrációs és bürokratikus folyamata, de az ilyen esetek többségében jóváhagyó döntés születik, hiszen a helyben illetékes irányító szerv javaslata alapján indul el a folyamat. Ráadásul most “objektív” tényre hivatkozhattak, az évről évre csökkenő gyermeklétszámra, a mind kevesebb jelentkezőre.

Bólyban szociális gondozónak és ápolónak is lehetett tanulni nappalin és estin is, de a fő szakirányok a különféle vendéglátóipari szakmák voltak. Éppen ezért a tanév végén Bólyt elhagyó tanulók a közeli Mohács, Pécs, esetleg Siklós hasonló képzést adó iskoláinak valamelyikébe kérelmezték átjelentkezésüket. Ezek az intézmények örömmel vették át a gyerekeket, hiszen a szakképző iskolákra, szakgimnáziumokra – még a fent említett kormányzati törekvések ellenére is – ínséges idők járnak.

Pölöskeiné: fent

Pölöskeiné: fent "rájöttek", kell még egy év

Fotó: youtube.com

A diákok és a pedagógusok kényszerhelyzetbe kerültek – vagy legalábbis így tudták. Csakhogy Bólyban mégis indul szeptemberben egy újabb tanév. Valaki, vagy valakik ugyanis leállították az iskola bezárását. A településen és az iskolában is az a hír járja, hogy “felülről” nyúlhattak bele a döntésbe. Hogy pontosan ki és mikor, azt pontosan nem tudja senki, de egyes értesülések szerint a Pölöskeiné által vezetett államtitkárságon mondhatták ki, hogy 2019 őszén nem lesz iskolabezárás Bólyban.

Nem szakmai döntés született

Hogy Budapesten, az irányító minisztériumban gyulladt fény valakinek a fejében, esetleg az ITM háttér-intézményében, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalban, nem tudni. De ez lényegtelen is abból a szempontból, hogy beiratkozni már nem lehetett az új évre a Montenuovóba, pótjelentkezést hirdetni pedig nyilvánvalóan semmi értelme nem lett volna.

Bólyban sokan meg vannak győződve arról, hogy nem szakmai döntés született. Főleg, ha valóban egyetlen év (!) csak a ráadás. Mert ebben az esetben sem arról lenne szó, hogy minden osztályt engednek “kifutni”. Ám ha nem szakmai, akkor mégis, milyen alapon dönthettek? Kérdésünkre a történetet legalább részleteiben ismerők is azonnal rávágták: politikai! Hiszen októberben önkormányzati választás lesz.

Az új tanévre 45-50 tanulója lehet a Montenuovónak – a 2018–2019-eset tavaly ősszel 110 tanulóval indította az intézmény.

Az átszervezés nincs napirenden

A Narancs.hu megkereste a Pécsi Szakképzési Centrumot (PSZC), hogy jövőre tényleg bezár-e az iskola, továbbá miért és hogyan dőlt el a bezárás vagy nem bezárás kérdése. Metzger Tibor, a Pécsi SZC kancellárja érdeklődésünkre annyit írt, hogy „a Pécsi SZC Montenuovo Nándor Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma a 2019/2020-as tanévben is elindul. Az átszervezés kérdése jelenleg nincs napirenden.” A kancellár előzetes megkeresésünkre a telefonba azt mondta, hogy nincs ügy, és nem is érti, miért foglalkozik ezzel a sajtó.

Hárs József, Bóly független polgármestere az egyik legsikeresebb kisvárosi polgármester az országban, 1990 óta irányítja a több szempontból is példamutató települést. Ő a Narancs.hu-nak azt mondta,  a hivataloson túl személyes oka is van a szomorúságra. Annak idején ő egy másik, már rég megszüntetett bólyi szakképző iskola utolsó, kifutó osztályába járt a hetvenes évek elején-közepén.

A mostani fejleményekről azt mondta, ők az év során értesültek arról, hogy meg fogják szüntetni az iskolát, majd nemrég arról szerzett tudomást, mégsem lesz így. A helyi hivatalban is úgy tudják, hogy egy év ráadást kaptak. Polgármesterként tudott arról, milyen mozgások, elvándorlások történtek a Montenuovóban, emiatt tárgyalt is a helyi általános iskola vezetésével, hogy onnan kérjen "beugró tanárokat" a szakképző iskolába.

Ha az önkormányzat lenne a fenntartó...

A bólyi szakképzőről baranyai szakmai körökben egyöntetűen azt tartják, hogy rendezett, jól felszerelt iskola, és az ott folyó szakmai munkát sem érte kifogás. A bólyiaknak azonban nincs a kezükben a döntés. A szakképző iskolákról az országban mindenütt a szakképzési centrumok, illetve az ITM határoz. Hárs József polgármester biztos abban, hogy ha az önkormányzat lenne a fenntartó, akkor minden követ megmozgatnának az iskola megmaradásáért.

Hárs József: Egy évvel ezelőtt értesült a bezárásáról

Hárs József: Egy évvel ezelőtt értesült a bezárásról

Fotó: bolytv.hu

Bár csökkent a gyereklétszám, még négy-öt éve is 300 főnél többen tanultak a bólyi szakképzőben. A létszámcsökkenés általános tendencia a térségben: a nem is távoli múltban nyolcezer fő felett volt a 18 év alatti iskoláskorú gyerekek száma, ez a szám ma ötezer körül van.

Ki tud a víz felett maradni?

Bólyban hosszú ideje működik a vendéglátóipari szakmák képzése. Őket Siklós és Mohács is követte ebben. A hozzájuk közel fekvő, náluk jóval nagyobb Mohács szakközép-iskolája ráadásul az elmúlt években szélesítette is vendéglátós képzési palettáját, főleg, mert más jellegű szakmák oktatását bezárni kényszerült.

Ha egy kistérségben két iskola ugyanazokat a képzéseket indítja el – csúnyábban fogalmazva: az egyik "ráindít" hasonló képzést a másikra –, jellemzően a “nagyobb” marad talpon. Kérdés, hogy a szintén nem messzi Siklós iskolája meddig tudja tartani magát ebben a környezetben, hiszen a létszámcsökkenés őket is érinti.

A Pécsi SZC főigazgatója, Rittlinger Zoltán korábban szakmai igazgatóhelyettese volt a mohácsi szakképző iskolának, Metzger Tibor pedig Pécsett vezette a vendéglátósok képzésével is foglalkozó, Zsolnay Vilmosról elnevezett szakképző iskolát.

A gimnáziumba is könnyebb bekerülni

Azok a pedagógusok és más szakemberek, akik kívülről látják a Bólyban történteket, azt mondják, nemcsak a szakképző iskolák közti (nem hivatalos) versengésnek van szerepe e folyamatokban, hanem a gimnáziumoknak is. A csökkenő gyereklétszám őket is sújtja, ami őket is belehajszolja a "túlélési versenybe”.

Általános vélekedés szerint egy ideje sokkal könnyebb bekerülni a gimnáziumok jó részébe, mint korábban. A lejjebb vitt “küszöb” miatt olyanok is inkább gimnáziumokba mennek, akik amúgy nem feltétlenül ott tanultak volna tovább akár csak tíz évvel ezelőtt is.

Figyelmébe ajánljuk

Mit jelent számunkra az új uniós médiatörvény?

  • Polyák Gábor
Március 13-án az Európai Parlament is rábólintott, és így uniós jogszabállyá lett az európai mé­dia­szabadságról szóló törvény. A rendelet végleges szövegét hamarosan ki is hirdetik az európai közlönyben. Mit jelent ez az új szabályozás a magyarországi sajtóviszonyokra, és mit az európaiakra nézve?