Egyre absztraktabb képet mutat a Csongrád megyei választási mozaik. Az országosan brutális erőfölényben lévő Fidesz nem mer saját jelöltet állítani a térség legnagyobb városában, míg a Szeged szomszédságában lévő Hódmezővásárhelyen a kormány egykori erős embere arra bazíroz, hogy a helyhatósági választások átrendezik a párton belüli erőviszonyokat. Arra kevesen figyeltek eddig, hogy Kisteleken mi történik, pedig a kisváros jelenlegi kormánypárti polgármestere is igyekszik pozíciót fogni.
Szeged szabadon szereti
Ahhoz, hogy megértsük a Dél-Alföld legnagyobb városában kialakult politikai helyzetet, nem árt egy kis múltidézés. A városnak kétszer adott polgármestert a jelenlegi kormánypárt, igaz, egyik ciklust sem jegyzik aranybetűkkel a Fidesz nagykönyvében. A rendszerváltás után Lippai Pál ügyvéd lett a város első szabadon választott polgármestere, bár a képet árnyalja, hogy a Fiatal Demokraták Szövetsége kifejezetten liberális pártnak számított akkor, amit az is jelez, hogy koalíciós partnerük az SZDSZ volt, ellenzéküket pedig az MDF, a Független Kisgazdapárt, valamint a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjai alkották.
Lippai 1994-ben nem indult, a választást nagy fölénnyel a szocialisták nyerték, majd jött 1998, amikor a már konzervatív pártnak számító Fidesz először (és eddig utoljára) tudott nyerni a városban. Bartha László ténykedése azonban nem hagyott túl szép emlékeket a szegediekben, ezért 2002-ben útilaput kötöttek a talpára a választók, és bizalmat szavaztak az akkor szemtelenül fiatal Botka Lászlónak, aki addig a megyei közgyűlés alelnöki posztján szerzett politikai tapasztalatot. A szocialisták fiatal generációjához tartozó Botka később több cikluson keresztül országgyűlési képviselő is volt, ezért komoly rutint szerzett az országos politikában is.
| ||
Annál, hogy ilyen hosszúra nyúlt a Botka-korszak Szegeden, csak az bosszantaná jobban Orbán Viktort, ha még öt évet kapna a szocialisták erős embere a polgármesteri székben. Többféle karakterű jelölttel is nekifutott a Fidesz Botka legyőzésének, de minduntalan kudarcot vallottak a kihívók.
Például 2010-ben is, amikor mind az országgyűlési, mind az önkormányzati választásokon narancsszínűvé vált Magyarország választási térképe, Botka meggyőző fölénnyel győzte le azt a B. Nagy Lászlót, aki mellett a miniszterelnök a megszokottnál is lelkesebben kampányolt. Négy évre rá a Kiss-Rigó László Szeged-Csanádi püspök által is erősen favorizált Kothencz János szenvedett a kormánypárt színeiben megsemmisítő és történelmi vereséget Botkától.
Mint reumás mókus az erdőtűzben
Az eddigi balul sikerült választásokból egyrészt azt szűrte le a Fidesz országos vezetése, hogy nem szabad a helyi alapszervezetre bízni a kampányt. Másrészt azt, hogy a kormánypárt színeiben indított jelölteknek kevesebb esélyük van egy Botka elleni megmérettetésen, mint egy reumás mókusnak az erdőtűzben. Ezért – ahogy többször megírtuk már – a budapesti központból küldték le azt a kommunikációs csapatot, amelynek feladata az volt az utóbbi fél évben, hogy kapával, kaszával, vagy akár motoros fűrésszel essenek neki annak az építménynek, amelyre Botka helyi hatalma épül.
Ehhez azonban a helyi kétkedőket el kellett hallgattatniuk, valamint rivális fideszes csoportokat kellett felszámolniuk, ugyanis voltak olyanok a megyében, akik nem osztották Kubatov Gábor kommunikációs csapatának nézeteit. A legkeményebb diót az a Szabó Bálint jelentette, aki Lázár János embereként bejelentkezett a szegedi polgármesteri címre.
| ||
Mivel az egykori kancelláriaminiszter enyhén szólva sincs nagy barátságban a Fidesz pártigazgatójával, utasításba adta a pártközpont, hogy a pesti csapat szabad kezet kap a szegedi kampány irányításában, Szabó semmi esetre sem válhatott a Fidesz hivatalos polgármester-jelöltjévé.
Az egyetem, amely kampányközponttá vált
Míg Kubatov a párt Victor Hugo utcai székházából irányította a harcot Botka ellen, addig a Szegedi Tudományegyetem Rektori Hivatalában is serényen dolgoztak néhányan azon, hogy gyengüljenek a hivatalban lévő polgármester esélyei a közelgő választáson. Az egy éve hivatalba lépő Rovó László például olykor teljesen megfeledkezett arról, hogy ő az egyetem rektoraként nem kampányolhatna egyetlen politikai párt mellett sem. Olyan vehemenciával védte meg például egyik helyettesét, amikor az egy rendezvényen nyíltan egy új városvezetés megválasztásának szükségességéről beszélt, hogy nehezen tagadhatta volna elkötelezettségét a kormánypárt irányában.
Az egyetem nemzetközi kapcsolatokért felelős rektor-helyetteseként Zakar Péter nemcsak az imént említett kijelentésével sértette meg az egyetem semlegességének írott és íratlan szabályait, hanem többször is azt hangsúlyozta, hogy az önkormányzat és az SZTE között igen rossz a viszony. Ez ma már talán igaz is, de nem feltétlenül a helyhatóság hozzáállása miatt. Több egyértelmű bizonyíték is arra utal, hogy a Fidesz lényegében kampányközponttá változtatta az egyetemet, így a két intézmény közti viszony elmérgesedése törvényszerűen következett be.
Az egyetem politikai küldetésének egyik kulcsfigurája Fendler Judit kancellár, aki ugyan közvetlenül nem konfrontálódott az önkormányzat vezetésével, ám szorosan hozzá kötődik az a Kobza Miklós, akit havi 700 ezer forintos fizetésért alkalmaz az intézmény. Orbán Viktor egykori fotósa – aki többek között volt az MTVA szóvivője is – állítólag az egyetemi toborzásban játszik fontos szerepet, de a rektori hivatalban dolgozó munkatársak alig látták eddig az épületben.
| ||
Kobza forrásaink szerint álnéven cikkeket ír a szegedi jobboldal sajtó internetes zászlóshajójának, a szegedma.hu-nak, és szabadidejében bedolgozik Habony Árpád által gründolt hírügynökségének, a V4 News Agency (V4NA) nevű cégnek is.
Május 26., az igazság pillanata
A nagy erő-átcsoportosítások ellenére az önkormányzati választások főpróbája nem sikerült túl fényesre Kubatovnak és stábja az egyetem rektori hivatalába kihelyezett tagozatának. Az uniós választásokat ugyanis csúnyán elbukta Szegeden a kormánypárt, és egyértelmű lett, hogy teljes ellenzéki összefogás esetén nem terem túl sok babér a Fidesz számára a városban. Így nem maradt más választása a kampánycsapatnak, mint hogy gyorsan meg kellett nevezni a párt által támogatott polgármester-jelöltet. Jjúlius elején egyértelművé vált az, amit már korábban is sejteni lehetett: Nemesi Pál bejelentette, hogy függetlenként elindul a város vezetéséért.
Nemesi a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, a régió egyik legnagyobb építési cégének, a Ferroépnek a vezetője, aki nem tipikus NER-lovag, ám az utóbbi években bővelkedett állami, illetve Fidesz közeli megrendelésekben. A Fidesz Nemesi személyében először indít olyan jelöltet Szegeden, aki nem pártszínekben küzd meg a polgármesteri címért, hanem függetlennek álcázva úgymond a versenyszférából érkezve igyekszik elhitetni a választókkal, hogy a város gazdasági felvirágoztatásának érdekében ő a legjobb választás.
| ||
Nagy kérdés azonban, hogy miként tudja megoldani Kubatov és csapata azt az ellentmondást, hogy a függetlenként eladott jelöltre a sajátjai szavazzanak, ugyanakkor a bizonytalanok ne riadjanak el tőle azért, mert egy Fidesz logó virít a választási plakátján.
A Nemesi mögött álló kampánycsapatnak van azonban más problémája is. Június végén lejárt Fendler Judit kancellári megbízatása, és mivel a Fidesz vezetői nem voltak elégedettek a teljesítményével (nyilván a politikaival, mert a kancellári teendőit egyetemi forrásaink szerint jól végezte), nem akarták újra kinevezni.
Ráadásul bejelentkezett a posztra egy megbízható pártember, Nagy Sándor, Kistelek jelenlegi fideszes polgármestere, aki annyira biztos volt a kinevezésében, hogy a gyerekeit már Szegedre íratta be iskolába, otthoni gazdasági érdekeltségeit pedig az utóbbi hónapokban teljesen felszámolta.
Mindenki vállalja a felelősséget a tetteiért
A kormány potentátjai végül salamoni döntést hoztak az SZTE kancellári állása ügyében. Október végéig maradhat Fendler Judit, aztán döntenek arról, ki töltse be ezt a posztot. Nagynak sem kell szomorkodni, mert helyettes államtitkári kinevezést ígértek neki a közeljövőben. Egyetemi forrásaink szerint egy harmadik jelölt lehet a befutó, akiről egyelőre csak annyit tudni, hogy férfi, és megbízható pártember hírében áll.
Ebből is látszik, hogy az önkormányzati választás végkimenetelétől teszi függővé a kormánypártpárt, hogy melyik káderét hová pakolja. A döntés üzenete az, hogy Kubatov és csapata most már csinálja végig a kampányt, és az általuk elért eredmény függvényében döntenek arról, ki, hogyan vigye tovább a szegedi Fidesz ügyeit.
A szegedi eseményeket árgus szemmel figyelő Lázár János ugyanakkor túl van azon a színjátékon, amit a vásárhelyi Fidesz vezetőivel koprodukcióban mutatott be. Havasi Katalin elnök ugyanis felkérte az egykori polgármestert és kancelláriaminisztert, hogy induljon el a város vezetéséért a tavaly február óta hivatalban lévő Márki-Zay Péter ellen, ám Lázárnak ennél sokkal merészebb tervei vannak. Néhány nap elteltével passzolta is a felkérést, egyben előkészítette a terepet a saját jelöltjének, aki – mint azt előre tudni lehetett – Grezsa István lett, aki jelenleg több kormányzati posztot is betölt, de tősgyökeres vásárhelyi, és egy patinás helyi család tagja, akárcsak Márki-Zay.
| ||
Lázár, a fideszes sajtó állításai dacára, nem rendezte nézeteltéréseit Kubatovval, nem bocsátotta meg a pártigazgatónak, hogy ellehetetlenítették, sőt megfélemlítették az emberét, és hogy nem engedtek beleszólást neki a szegedi pártalap-szervezet ügyeibe. Számára jó kitörési lehetőség lett volna elszigeteltségéből, (jelenleg Makó és Hódmezővásárhely egyéni országgyűlési képviselője), ha befolyást szerez a szomszédos nagyvárosban, Szegeden, és az embereit bejuttatja a helyi képviselő-testületbe.
Lázár Kubatov kegyvesztettségére játszik
Mivel azonban Szabó Bálintot nyomás alá helyezte a pesti különítmény, a szegedi ügyekre vajmi kevés befolyása van Lázárnak. És bár Szabó hivatalosan még mindig polgármester-jelölt, aligha engedi a Fidesz, hogy Nemesinek „házon belül” is legyen konkurenciája.
Forrásaink szerint ezért Lázár most visszavágásra készül, aminek előfeltétele, hogy Nemesi elveszítse a választást Szegeden, és ennek következményeként kegyvesztetté váljon Kubatov, valamint az egyetemen működő segédcsapata. Lázár ráadásul úgy érzi, hogy lenyúlták az emberét, hiszen Rovó László rektor az ő kiszemeltje volt, segítette megválasztását, amíg kormányzati befolyása volt, de a kancellár és pártigazgató emberei (főleg Kobza) átvették az irányítást az egyetemen. Ezt követően a helyi Fidesz egyszerre kezdte meg a harcot ellene és Botka László ellen.
Lázár és Kubatov szegedi ellentéteivel már májusban is foglalkozott a Narancs.hu.
Kubatov örült Márki-Zay győzelmének
Lázár azt sem fogja egykönnyen megbocsátani Kubatovnak, hogy a tavaly februári hódmezővásárhelyi időközi polgármester-választáson elszenvedett súlyos kormánypárti vereség után állítólag a pártigazgató elég vidáman fogadta Márki-Zay Péter győzelmét. Ezzel ugyanis kezdetét vette Lázár háttérbe szorítása a párton belül, ami az áprilisi választások után meg is történt.
Lázár számára tehát két opció bekövetkezte lenne ideális októberben. Egyrészt ha a Fidesz veszítene Szegeden, a kormánypárt pedig fényes győzelmet aratna szűkebb hazájában, Hódmezővásárhelyen. Számára ez egyrészt elégtétel jelentene, másrészt a politikai jövőjét nagy lendülettel kezdhetné újraépíteni.
