A rezsicsökkentés csökkentése 260 milliós többletkiadást jelent a békéscsabai önkormányzatnak

Kis-Magyarország

Békéscsabának augusztustól az év végéig közel nettó 260 millió forinttal kerül többe, hogy az Orbán-kormányzat már június elején eltörölte az önkormányzatoknak a rezsicsökkentést.

„Egy nemrég megjelent kormányhatározat azt tartalmazza, hogy az önkormányzatok rezsicsökkentését a kormány eltörli. Ez miben érinti Békéscsabát? Hogyan fog minket a jövőben ez befolyásolni? Mennyivel lesz drágább a működtetésünk? Erről szeretnék 15 napon belül tájékoztatást kapni polgármester úrtól” – kérdezte Miklós Attila békéscsabai MSZP-s önkormányzati képviselő a június 16-i közgyűlésen Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) polgármestertől. A válasz nemrég született meg.

Az vonatkozó kormányrendelet szerint 2022. augusztus 1-jétől az önkormányzatok és az önkormányzati fenntartású intézmények a villamos energia és földgáz szolgáltatás tekintetében nem lesznek jogosultak az egyetemes szolgáltatásra. Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke korábban az mfor.hu kérdésére elmondta, hogy az önkormányzatok 55–60 százalékának komoly nehézséget okoz majd, hogy kifizesse a megemelt villamosenergia árakat. Elsősorban a kisebb, jellemzően kétezer főnél alacsonyabb lélekszámú települések önkormányzatai kerülhetnek bajba. Hozzátette, hogy ezért az önkormányzatok az ingatlanok bérleti díjának emelésére, a gyermekétkeztetés költségeinek növelésére és a közvilágítás teljesítményének csökkentésére kényszerülhetnek 

A jogszabályváltozás az önkormányzati szférában jellemzően az óvodákat, a bölcsődéket, a kisebb kulturális és szociális intézményeket érinti majd, amelyek eddig az egyetemes szolgáltatás keretein belül kedvezőbben vételezték a földgázt, mint a szabad piacon. A korábbi évek fogyasztásait figyelembe véve a Békéscsabán végzett számítások alapján augusztus és december közötti időszak öt hónapjában nagyságrendileg nettó 45 millió forint többletköltség várható a földgázfogyasztás esetében.

„A villamosenergia tekintetében a kormányrendelet valamennyi önkormányzati felhasználási helyet érint, tekintettel arra, hogy 2021 őszén a magas piaci ár miatt eredménytelen közbeszerzés után a kedvező árszabást biztosító egyetemes szolgáltatásba visszaléptettük a fogyasztóinkat 2022. január 1. napjától” – áll Szarvas Péter válaszában. Így pedig az előttünk álló öt hónapban Békéscsabán nettó 208 millió forint többletköltség várható a villamosenergia terén. Ez a csonka évre közel 260 milliós többletköltséget jelent az 59 ezer lakosú Békéscsaba önkormányzatának.

A tájékoztatás szerint a bekövetkezett kedvezőtlen energiapiaci változások ellenére is maximálisan kihasználták a jogszabályok által adott lehetőséget, így hét hónapon keresztül az egyetemes szolgáltatás keretében, a piaci árnál jóval alacsonyabb áron vételezte a villamosenergiát a város.

(Címlapképünkön: Szarvas Péter, Békéscsaba polgármestere)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.