Veszprém oktatási intézményeiben a legnagyobb arányban 50–60 év közötti pedagógusok dolgoznak, összesen 294-en. A 20–30 év közöttiek száma 35, a hatvan évnél idősebbeké nyolcvan.
Ez a grafikonnal szemléltetett információ a Veszprém a közoktatásért Facebook profilon jelent meg, a megyeszékhely 15 általános és középiskolája tanári karának korfáját tartalmazza. Három intézményből nem kaptak adatokat, de az összesítés így is szemléletesen tükrözi a jelenlegi helyzetet.
„Így válik érthetővé, hogy 46 évesen, őszülő szakállammal a testületben még mindig fiatal pedagógusnak érezhetem magam, hiszen csupán maroknyian vannak nálam fiatalabbak” – mondja a Narancs.hu-nak Király Viktor, az országos rangsorokban rendszerint előkelő helyen szereplő Lovassy László Gimnázium tanára. A Lovassyban is az 50 pluszosok vannak legtöbben, az 56 fős testületből 27-en, tízen a 60 fölöttiek, és mindössze hárman a 20–30 év közöttiek.
Az adatokat a Veszprém a közoktatásért csoport gyűjtötte össze és dolgozta fel, a szemléletes korfa a legutóbb felkerült információk között található a Fb-profiljukon, de az iskolák adatai külön-külön is szerepelnek. A korfa közzétételével azt szeretnék elérni, hogy a magyar közoktatás egyik feszítő gondját ne csak a belül lévők érzékeljék, hanem a külvilág is.
Ám az alig két hónapja létesült oldal, és mögötte a már régebb óta létező csoport nem csak, és talán nem elsősorban ezért érdemel külön figyelmet, hanem azért is, mert ők szervezték Veszprémben a pedagógusok helyzetének javításáért megvalósult tiltakozó akciókat. És terveik szerint teszik ezt a későbbiekben is.
Az általános és középiskolai tanárokból álló csoportról Király Viktor mellett Szikra Ágnessel, a Kossuth Lajos Általános Iskola tanárával beszélgettünk. Mint tőlük megtudtuk, helyben ez úgy nézett ki, hogy a veszprémi tanárok együttműködése az idei év elején kezdődött, az első pedagógussztrájk idején. A pár ember közti megbeszélés villámgyorsan bővült ki és vált a sztrájkot előkészítő egyeztetéssé. Mivel a pedagógusok helyzete nem javult, országosan is folytatódtak a megmozdulások, a szervezők létszáma Veszprémben is egyre nőtt, sőt, kiegészült a megye más városaiban élőkkel is.
A kommunikáció természetes terepe a Facebook lett, előbb egy zárt csoporttal, amely mellett szeptember végén létrehozták a nyilvános profilt is. A ma már több száz követőjük természetesen nem csak pedagógusok közül kerül ki, ami pozitívan igazolja vissza az egyik legfontosabb céljukat, a kifelé való nyitást.
A csoport őszi első, az iskolákból kilépő akciója az október 5-i élőlánc volt, egyben ez lett a legnagyobb tömeget vonzó, hozzávetőlegesen 1200 személy részvételével zajló megmozdulásuk is. A rendezvényen nem csupán tanárok, diákok, hanem pedagógusok céljaival egyet értő szülők, civilek is megjelentek.
Ez a létszám a szervezőket is meglepte, hiszen Veszprémben eddig ehhez nem szoktak hozzá.
Szikra Ágnes szerint az, hogy elindult a tanév, ám a pedagógusok helyzetében nem történt változás, majd minderre ráfejelt a kölcseys tanárok kirúgása, szélesebb körben is elindított valamit, ami sok embert arra ösztönzött, hogy álljanak ki a tanárokért. Ahogy országosan is csatlakoztak a tiltakozási hullámhoz egyházi iskolák, úgy megjelent ez Veszprémben is.
Szikra Ágnes valószínűnek tartja, hogy az élőlánc azért is volt számos ember számára vonzó, mert ez a megmozdulás jellegénél fogva is könnyed, békés.
Veszprémben a másik nagyobb tömeget megmozgató akció az országos lefedettséggel lezajlott november 17-i fáklyás felvonulás volt. Itt a Veszprém a közoktatásért csoport kiszélesítette az aktív résztvevők körét, bevonták a Pannon Egyetemet, illetve az egyetemistákat is. A Kossuth iskolától az Óváros térig tartó menet három helyszínen állt meg: Ovádi Péter fideszes országgyűlés képviselő irodája előtt, a Veszprémi Tankerületi Központnál, illetve a polgármesteri hivatal előtt.
Mindenütt megpróbálták átadni a tanárok követeléseit megfogalmazó petíciót – ennek tartalma nagyrészt azonos az országos tüntetéseken megfogalmazottakkal –, ám ezt csak Porga Gyula fideszes polgármester vette át. A polgármesteri hivatal szomszédságában lévő téren tanárok, diákok mondtak beszédet, különösen nagy sikert aratott a Hriszto Botev Általános Iskola két pedagógusa, akik kiállították a magyar közoktatás-vezetés bizonyítványát. Ebből többek között kiderült, hogy a vezetők magyar nyelvből elégtelent kaptak, mert csak a parancsoló módú igéket ismerik, ugyanúgy megbuktak informatikából is, mert a mentés másként funkciót sajátosan értelmezik, önös érdekeiket egy gombnyomással akarják érvényesíteni. Jelest érdemeltek viszont tánc és drámából, mert ügyesen kitáncolnak az égető kérdések elől, sikerül drámai helyzetet teremteniük.
Mindezzel együtt Szikra Ágnes úgy gondolja, a pedagógusok között a kezdeti érdeklődés már megcsappant, mivel nem érzékelik a megmozdulások eredményességét. Mindketten úgy látják,
ilyen körülmények között nehéz hosszú távon fenntartani az aktivitást, a lelkesedést.
Király Viktor arra a már zajló folyamatra hívta fel a figyelmet, a tanárok egyik lehetséges válaszlépése a pályaelhagyás. Ehhez nem csupán a megalázó bérezés vezet, hanem a tanári autonómia egyre növekvő hiánya is. Nemrégiben személyesen tapasztalhatta meg Finnországban ennek az ellenkezőjét, ahol az oktatási kormányzat Európa egyik legjobban működő oktatási rendszerét teremtette meg. A lovassys tanár úgy fogalmazott, „mindig lesz valaki, aki ennyi bérért ki fogja nyitni az iskolaépületeket, de kérdés, hogy azok az emberek mit tudnak majd kezdeni a gyerekekkel.”
