Veszprém oktatási intézményeiben a legnagyobb arányban 50–60 év közötti pedagógusok dolgoznak, összesen 294-en. A 20–30 év közöttiek száma 35, a hatvan évnél idősebbeké nyolcvan.
Ez a grafikonnal szemléltetett információ a Veszprém a közoktatásért Facebook profilon jelent meg, a megyeszékhely 15 általános és középiskolája tanári karának korfáját tartalmazza. Három intézményből nem kaptak adatokat, de az összesítés így is szemléletesen tükrözi a jelenlegi helyzetet.
„Így válik érthetővé, hogy 46 évesen, őszülő szakállammal a testületben még mindig fiatal pedagógusnak érezhetem magam, hiszen csupán maroknyian vannak nálam fiatalabbak” – mondja a Narancs.hu-nak Király Viktor, az országos rangsorokban rendszerint előkelő helyen szereplő Lovassy László Gimnázium tanára. A Lovassyban is az 50 pluszosok vannak legtöbben, az 56 fős testületből 27-en, tízen a 60 fölöttiek, és mindössze hárman a 20–30 év közöttiek.
Az adatokat a Veszprém a közoktatásért csoport gyűjtötte össze és dolgozta fel, a szemléletes korfa a legutóbb felkerült információk között található a Fb-profiljukon, de az iskolák adatai külön-külön is szerepelnek. A korfa közzétételével azt szeretnék elérni, hogy a magyar közoktatás egyik feszítő gondját ne csak a belül lévők érzékeljék, hanem a külvilág is.
Ám az alig két hónapja létesült oldal, és mögötte a már régebb óta létező csoport nem csak, és talán nem elsősorban ezért érdemel külön figyelmet, hanem azért is, mert ők szervezték Veszprémben a pedagógusok helyzetének javításáért megvalósult tiltakozó akciókat. És terveik szerint teszik ezt a későbbiekben is.
Az általános és középiskolai tanárokból álló csoportról Király Viktor mellett Szikra Ágnessel, a Kossuth Lajos Általános Iskola tanárával beszélgettünk. Mint tőlük megtudtuk, helyben ez úgy nézett ki, hogy a veszprémi tanárok együttműködése az idei év elején kezdődött, az első pedagógussztrájk idején. A pár ember közti megbeszélés villámgyorsan bővült ki és vált a sztrájkot előkészítő egyeztetéssé. Mivel a pedagógusok helyzete nem javult, országosan is folytatódtak a megmozdulások, a szervezők létszáma Veszprémben is egyre nőtt, sőt, kiegészült a megye más városaiban élőkkel is.
A kommunikáció természetes terepe a Facebook lett, előbb egy zárt csoporttal, amely mellett szeptember végén létrehozták a nyilvános profilt is. A ma már több száz követőjük természetesen nem csak pedagógusok közül kerül ki, ami pozitívan igazolja vissza az egyik legfontosabb céljukat, a kifelé való nyitást.
A csoport őszi első, az iskolákból kilépő akciója az október 5-i élőlánc volt, egyben ez lett a legnagyobb tömeget vonzó, hozzávetőlegesen 1200 személy részvételével zajló megmozdulásuk is. A rendezvényen nem csupán tanárok, diákok, hanem pedagógusok céljaival egyet értő szülők, civilek is megjelentek.
Ez a létszám a szervezőket is meglepte, hiszen Veszprémben eddig ehhez nem szoktak hozzá.
Szikra Ágnes szerint az, hogy elindult a tanév, ám a pedagógusok helyzetében nem történt változás, majd minderre ráfejelt a kölcseys tanárok kirúgása, szélesebb körben is elindított valamit, ami sok embert arra ösztönzött, hogy álljanak ki a tanárokért. Ahogy országosan is csatlakoztak a tiltakozási hullámhoz egyházi iskolák, úgy megjelent ez Veszprémben is.
Szikra Ágnes valószínűnek tartja, hogy az élőlánc azért is volt számos ember számára vonzó, mert ez a megmozdulás jellegénél fogva is könnyed, békés.
Veszprémben a másik nagyobb tömeget megmozgató akció az országos lefedettséggel lezajlott november 17-i fáklyás felvonulás volt. Itt a Veszprém a közoktatásért csoport kiszélesítette az aktív résztvevők körét, bevonták a Pannon Egyetemet, illetve az egyetemistákat is. A Kossuth iskolától az Óváros térig tartó menet három helyszínen állt meg: Ovádi Péter fideszes országgyűlés képviselő irodája előtt, a Veszprémi Tankerületi Központnál, illetve a polgármesteri hivatal előtt.
Mindenütt megpróbálták átadni a tanárok követeléseit megfogalmazó petíciót – ennek tartalma nagyrészt azonos az országos tüntetéseken megfogalmazottakkal –, ám ezt csak Porga Gyula fideszes polgármester vette át. A polgármesteri hivatal szomszédságában lévő téren tanárok, diákok mondtak beszédet, különösen nagy sikert aratott a Hriszto Botev Általános Iskola két pedagógusa, akik kiállították a magyar közoktatás-vezetés bizonyítványát. Ebből többek között kiderült, hogy a vezetők magyar nyelvből elégtelent kaptak, mert csak a parancsoló módú igéket ismerik, ugyanúgy megbuktak informatikából is, mert a mentés másként funkciót sajátosan értelmezik, önös érdekeiket egy gombnyomással akarják érvényesíteni. Jelest érdemeltek viszont tánc és drámából, mert ügyesen kitáncolnak az égető kérdések elől, sikerül drámai helyzetet teremteniük.
![](/data/articles/254/2543/article-254318/Veszpremi_faklyas_Facebook_VDP_felvetele_fit_800x10000.jpg?key=1fe73ee31ff2221217a14d3b3c380142)
Mindezzel együtt Szikra Ágnes úgy gondolja, a pedagógusok között a kezdeti érdeklődés már megcsappant, mivel nem érzékelik a megmozdulások eredményességét. Mindketten úgy látják,
ilyen körülmények között nehéz hosszú távon fenntartani az aktivitást, a lelkesedést.
Király Viktor arra a már zajló folyamatra hívta fel a figyelmet, a tanárok egyik lehetséges válaszlépése a pályaelhagyás. Ehhez nem csupán a megalázó bérezés vezet, hanem a tanári autonómia egyre növekvő hiánya is. Nemrégiben személyesen tapasztalhatta meg Finnországban ennek az ellenkezőjét, ahol az oktatási kormányzat Európa egyik legjobban működő oktatási rendszerét teremtette meg. A lovassys tanár úgy fogalmazott, „mindig lesz valaki, aki ennyi bérért ki fogja nyitni az iskolaépületeket, de kérdés, hogy azok az emberek mit tudnak majd kezdeni a gyerekekkel.”