Nógrád megye nagyon kegyetlen – képriport Beer Miklós alapítványának munkájáról két ottani faluban

A nyugalmazott váci püspök vezetésével Szalmatercsen és Ságújfalun lát el szolgálatot a Szent Ferenc Szegényei Alapítvány: segítik a mélyszegénységben élőket, köztük főleg a romákat.

Alsó hangon több tízmilliárd forint állami és uniós forrásból valósul meg a Felzárkózó Települések (FeTe) program Magyarországon, melyet a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ) koordinál. A program az ország 300 leghátrányosabb települését hivatott felzárkóztatni, ugyanakkor bár 2019-ben indult, jelenleg még csak 180 faluban fut. Ennek egyik oka értesüléseink szerint, hogy nincs kellő szakember az országban, ezért eddig még nem sikerült kiterjeszteni a FeTét az összes érintett településre.

Ennek hátterével részletesen foglalkozott a Magyar Narancs a közelmúltban. 

A programban több szervezet is részt vesz az MMSZ mellett. De mit csinálnak a gyakorlatban? Beer Miklós nyugalmazott váci püspök alapítványa, a Szent Ferenc Szegényei a Nógrád megyei Szalmatercsen és Ságújfalun lát el szolgálatot. Ellátogattunk a két településre, hogy az ott tevékenykedő munkatársakkal beszélgessünk.

Munkájuk igen szerteágazó: segítik az iskolások oktatását, tréningeket tartanak felnőtteknek, az álláskeresésben is közreműködnek. Kertmunkaprogramot valósítanak meg, azaz a kiskerti gazdálkodásban segédkeznek, tűzifát és élelmiszert osztanak a rászorulóknak, kijavítják a tetőt, ha valakinél megbomlott a szerkezet. Ezzel együtt sok a kihívás és a kudarc: ha valaki nem akar felemelkedni, nincs az a program, ami segítene rajta

Riportunkat a friss Magyar Narancsban olvashatják: 

 
A Jelenlétház Ságújfalun
Fotó: Palágyi Barbara
 

 

 
Beer Miklós (jobbról a második) a munkatársakkal, valamint Szentes Attila polgármesterrel
Fotó: Palágyi Barbara
 

 

 
Munka a Jelenlétházban.
Fotó: Palágyi Barbara
 

 

 
Fotó: Palágyi Barbara
 

 

 
Bútorokat visznek egy rászorulónak
Fotó: Palágyi Barbara
 

 

 
Fotó: Palágyi Barbara
 

 

 
Fotó: Palágyi Barbara
 

 

 
Fotó: Palágyi Barbara
 

 

 
Fotó: Balágyi Barbara
 

 

 
Jelenlétház Szalmatercsen
Fotó: Palágyi Barbara
 

 

 
Fotó: Palágyi Barbara
 

 

 
Fotó: Palágyi Barbara
 

 

 
Oláh Róbertné, szalmatercsi lakos
Fotó: Palágyi Barbara
 

 

 
Fotó: Palágyi Barbara
 

 

 
Fotó: Palágyi Barbara
 

 

 
Fotó: Palágyi Barbara
 

 

 
Fotó: Balágyi Barbara
 

 

 
Ságújfalun rekortánpálya épült az alapítvány jóvoltából
Fotó: Palágyi Barbara
 

 

 
Fotó: Palágyi Barbara
 

 

 
Fotó: Palágyi Barbara
 

 

 
Fotó: Balágyi Barbara
 

 

 
Fotó: Palágyi Barbara
 

 

 
Fotó: Palágyi Barbara
 

 

 
Fotó: Palágyi Barbara
 

 

 
Fotó: Palágyi Barbara

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."