Nógrád megye nagyon kegyetlen – képriport Beer Miklós alapítványának munkájáról két ottani faluban

A nyugalmazott váci püspök vezetésével Szalmatercsen és Ságújfalun lát el szolgálatot a Szent Ferenc Szegényei Alapítvány: segítik a mélyszegénységben élőket, köztük főleg a romákat.

Alsó hangon több tízmilliárd forint állami és uniós forrásból valósul meg a Felzárkózó Települések (FeTe) program Magyarországon, melyet a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ) koordinál. A program az ország 300 leghátrányosabb települését hivatott felzárkóztatni, ugyanakkor bár 2019-ben indult, jelenleg még csak 180 faluban fut. Ennek egyik oka értesüléseink szerint, hogy nincs kellő szakember az országban, ezért eddig még nem sikerült kiterjeszteni a FeTét az összes érintett településre.

Ennek hátterével részletesen foglalkozott a Magyar Narancs a közelmúltban. 

A programban több szervezet is részt vesz az MMSZ mellett. De mit csinálnak a gyakorlatban? Beer Miklós nyugalmazott váci püspök alapítványa, a Szent Ferenc Szegényei a Nógrád megyei Szalmatercsen és Ságújfalun lát el szolgálatot. Ellátogattunk a két településre, hogy az ott tevékenykedő munkatársakkal beszélgessünk.

Munkájuk igen szerteágazó: segítik az iskolások oktatását, tréningeket tartanak felnőtteknek, az álláskeresésben is közreműködnek. Kertmunkaprogramot valósítanak meg, azaz a kiskerti gazdálkodásban segédkeznek, tűzifát és élelmiszert osztanak a rászorulóknak, kijavítják a tetőt, ha valakinél megbomlott a szerkezet. Ezzel együtt sok a kihívás és a kudarc: ha valaki nem akar felemelkedni, nincs az a program, ami segítene rajta

Riportunkat a friss Magyar Narancsban olvashatják: 

 
A Jelenlétház Ságújfalun
Fotó: Palágyi Barbara
 

 

 
Beer Miklós (jobbról a második) a munkatársakkal, valamint Szentes Attila polgármesterrel
Fotó: Palágyi Barbara
 

 

 
Munka a Jelenlétházban.
Fotó: Palágyi Barbara
 

 

 
Fotó: Palágyi Barbara
 

 

 
Bútorokat visznek egy rászorulónak
Fotó: Palágyi Barbara
 

 

 
Fotó: Palágyi Barbara
 

 

 
Fotó: Palágyi Barbara
 

 

 
Fotó: Palágyi Barbara
 

 

 
Fotó: Balágyi Barbara
 

 

 
Jelenlétház Szalmatercsen
Fotó: Palágyi Barbara
 

 

 
Fotó: Palágyi Barbara
 

 

 
Fotó: Palágyi Barbara
 

 

 
Oláh Róbertné, szalmatercsi lakos
Fotó: Palágyi Barbara
 

 

 
Fotó: Palágyi Barbara
 

 

 
Fotó: Palágyi Barbara
 

 

 
Fotó: Palágyi Barbara
 

 

 
Fotó: Balágyi Barbara
 

 

 
Ságújfalun rekortánpálya épült az alapítvány jóvoltából
Fotó: Palágyi Barbara
 

 

 
Fotó: Palágyi Barbara
 

 

 
Fotó: Palágyi Barbara
 

 

 
Fotó: Balágyi Barbara
 

 

 
Fotó: Palágyi Barbara
 

 

 
Fotó: Palágyi Barbara
 

 

 
Fotó: Palágyi Barbara
 

 

 
Fotó: Palágyi Barbara

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.