Nógrád megye nagyon kegyetlen – képriport Beer Miklós alapítványának munkájáról két ottani faluban

A nyugalmazott váci püspök vezetésével Szalmatercsen és Ságújfalun lát el szolgálatot a Szent Ferenc Szegényei Alapítvány: segítik a mélyszegénységben élőket, köztük főleg a romákat.

Alsó hangon több tízmilliárd forint állami és uniós forrásból valósul meg a Felzárkózó Települések (FeTe) program Magyarországon, melyet a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ) koordinál. A program az ország 300 leghátrányosabb települését hivatott felzárkóztatni, ugyanakkor bár 2019-ben indult, jelenleg még csak 180 faluban fut. Ennek egyik oka értesüléseink szerint, hogy nincs kellő szakember az országban, ezért eddig még nem sikerült kiterjeszteni a FeTét az összes érintett településre.

Ennek hátterével részletesen foglalkozott a Magyar Narancs a közelmúltban. 

A programban több szervezet is részt vesz az MMSZ mellett. De mit csinálnak a gyakorlatban? Beer Miklós nyugalmazott váci püspök alapítványa, a Szent Ferenc Szegényei a Nógrád megyei Szalmatercsen és Ságújfalun lát el szolgálatot. Ellátogattunk a két településre, hogy az ott tevékenykedő munkatársakkal beszélgessünk.

Munkájuk igen szerteágazó: segítik az iskolások oktatását, tréningeket tartanak felnőtteknek, az álláskeresésben is közreműködnek. Kertmunkaprogramot valósítanak meg, azaz a kiskerti gazdálkodásban segédkeznek, tűzifát és élelmiszert osztanak a rászorulóknak, kijavítják a tetőt, ha valakinél megbomlott a szerkezet. Ezzel együtt sok a kihívás és a kudarc: ha valaki nem akar felemelkedni, nincs az a program, ami segítene rajta

Riportunkat a friss Magyar Narancsban olvashatják: 

 
A Jelenlétház Ságújfalun
Fotó: Palágyi Barbara
 

 

 
Beer Miklós (jobbról a második) a munkatársakkal, valamint Szentes Attila polgármesterrel
Fotó: Palágyi Barbara
 

 

 
Munka a Jelenlétházban.
Fotó: Palágyi Barbara
 

 

 
Fotó: Palágyi Barbara
 

 

 
Bútorokat visznek egy rászorulónak
Fotó: Palágyi Barbara
 

 

 
Fotó: Palágyi Barbara
 

 

 
Fotó: Palágyi Barbara
 

 

 
Fotó: Palágyi Barbara
 

 

 
Fotó: Balágyi Barbara
 

 

 
Jelenlétház Szalmatercsen
Fotó: Palágyi Barbara
 

 

 
Fotó: Palágyi Barbara
 

 

 
Fotó: Palágyi Barbara
 

 

 
Oláh Róbertné, szalmatercsi lakos
Fotó: Palágyi Barbara
 

 

 
Fotó: Palágyi Barbara
 

 

 
Fotó: Palágyi Barbara
 

 

 
Fotó: Palágyi Barbara
 

 

 
Fotó: Balágyi Barbara
 

 

 
Ságújfalun rekortánpálya épült az alapítvány jóvoltából
Fotó: Palágyi Barbara
 

 

 
Fotó: Palágyi Barbara
 

 

 
Fotó: Palágyi Barbara
 

 

 
Fotó: Balágyi Barbara
 

 

 
Fotó: Palágyi Barbara
 

 

 
Fotó: Palágyi Barbara
 

 

 
Fotó: Palágyi Barbara
 

 

 
Fotó: Palágyi Barbara

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.