Jellemző epizód a Felzárkózó Települések (FeTe) program történetéből, amelyet Nun András, az Autonómia Alapítvány igazgatója mesélt el nekünk: „2022 januárjában a Roma Koordinációs Tanács ülésén jelen volt Langerné Victor Katalin, akkori társadalmi felzárkóztatásért felelős helyettes államtitkár, valamint Vecsei Miklós miniszterelnöki biztos, a FeTe felelőse. Langerné elmondta, hogy megvizsgálták a programot és arra jutottak, hogy folytatni kell. Kértem, hogy amennyiben készült erről tanulmány, akkor azt hadd ismerjük meg. Erre Langerné ránézett Vecseire, s azt kérdezte tőle: »Miklós, ezt kiadhatjuk?« Magyarán a vizsgáló érdeklődött erről a vizsgáltnál, aki egyébként azt mondta erre, hogy nem. Azóta sem láttuk a tanulmányt. Ekkor már elkülönítettek a programra a Máltaiaknak nagyjából 30 milliárd forintot, és lehetett tudni, hogy körülbelül további kétszázat fognak az új uniós fejlesztési programokban.”
A FeTe programot 2019-ben indították az ország 300 leghátrányosabb helyzetű településének megsegítésére. Koordinálását Vecsei Miklósra, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ) alelnökére bízták, akit Orbán Viktor miniszterelnöki biztossá nevezett ki. Az első 30 település felzárkóztatására 12 milliárd forintot különítettek el azzal, hogy egy-egy falura, községre évi 30 millió forint áll rendelkezésre, de az összeg a központosított pályázatokon keresztül bővíthető. A 444.hu számolt be róla 2021-ben, hogy korábban 220 milliárd forintról beszélt a kormány, végül „csak” 77,5 milliárd forintot hívott le az uniós helyreállítási alapból a program céljára, ami még így is bődületesen nagy összeg a hazai viszonyok közepette. Az rtl.hu ez év elején arról írt, hogy a kormány további 70 milliárd forintot fordítana a települések felzárkóztatására 2029-ig. Ezek csak a nyilvánosan is elhangzott összegek.
A FeTe alapja az MMSZ Jelenlét programja, amelybe aztán partnereket, jellemzően egyházi kötődésű civil szervezeteket vontak be (bővebben lásd erről keretes írásunkat). Korábban amiatt bírálták a FeTe-t, hogy nem átlátható módon kerülnek be a partnerek a programba, és az sem világos, mi alapján választják ki a felzárkóztatandó településeket. E kritikusok egyike volt Nun András, aki helyet kapott a program monitoring bizottságában is. A fejlesztő szakember szerint már 2018-ban tudták, hogy indul egy ilyen program, illetve hogy uniós források is érkeznek e célra. A korábbi felzárkóztatási programokat kizárólag uniós támogatásból finanszírozták, most viszont a kormányzati hozzájárulás is jelentős volt. Nun András tájékoztatása szerint 2018–2020 között nagyjából 30 milliárd érkezett, sőt az előző uniós ciklus maradványösszegeiből is kapott az MMSZ, valamint a FeTe. Ez azért fontos, mert a felzárkóztatás évtizedes folyamat; hogy ez tudatosult a döntéshozókban is, az az MMSZ, valamint Vecsei Miklós érdeme. Nun megjegyzi továbbá, hogy korábban az ehhez hasonló programokhoz önkormányzatok csatlakozhattak, pályázhattak, de a többség szakmailag alkalmatlan volt a feladatra, és komoly segítséget sem kaptak e munkához. Észszerű váltás volt tehát, hogy kerestek egy olyan szereplőt, amely összefogja a programot – ez lett az MMSZ.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
