Sok milliárd felzárkóztatásra, sok kétséggel

A jó szándék kevés

Belpol

Több tízmilliárd forintból működik a Magyar Máltai Szeretetszolgálat szegénységfelszámoló programja, amely azonban, úgy tűnik, nem képes az ország 300 leghátrányosabb helyzetű településének felzárkóztatására. A 2019-ben indult program jelenleg csak 178 telepü­lésen fut. Nincs elegendő szakember, és arra is volt példa, hogy együttműködő szervezetek visszaléptek.

 

Jellemző epizód a Felzárkózó Települések (FeTe) program történetéből, amelyet Nun András, az Autonómia Alapítvány igazgatója mesélt el nekünk: „2022 januárjában a Roma Koordinációs Tanács ülésén jelen volt Langerné Victor Katalin, akkori társadalmi felzárkóztatásért felelős helyettes államtitkár, valamint Vecsei Miklós miniszterelnöki biztos, a FeTe felelőse. Langerné elmondta, hogy megvizsgálták a programot és arra jutottak, hogy folytatni kell. Kértem, hogy amennyiben készült erről tanulmány, akkor azt hadd ismerjük meg. Erre Langerné ránézett Vecseire, s azt kérdezte tőle: »Miklós, ezt kiadhatjuk?« Magyarán a vizsgáló érdeklődött erről a vizsgáltnál, aki egyébként azt mondta erre, hogy nem. Azóta sem láttuk a tanulmányt. Ekkor már elkülönítettek a programra a Máltaiaknak nagyjából 30 milliárd forintot, és lehetett tudni, hogy körülbelül további kétszázat fognak az új uniós fejlesztési programokban.”

A FeTe programot 2019-ben indították az ország 300 leghátrányosabb helyzetű települé­sének megsegítésére. Koordinálását Vecsei Miklósra, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ) alelnökére bízták, akit Orbán Viktor miniszterelnöki biztossá nevezett ki. Az első 30 település felzárkóztatására 12 milliárd forintot különítettek el azzal, hogy egy-egy falura, községre évi 30 millió forint áll rendelkezésre, de az összeg a központosított pályázatokon keresztül bővíthető. A 444.hu számolt be róla 2021-ben, hogy korábban 220 milliárd forintról beszélt a kormány, végül „csak” 77,5 milliárd forintot hívott le az uniós helyreállítási alapból a program céljára, ami még így is bődületesen nagy összeg a hazai viszonyok közepette. Az rtl.hu ez év elején arról írt, hogy a kormány további 70 milliárd forintot fordítana a települések felzárkóztatására 2029-ig. Ezek csak a nyilvánosan is elhangzott összegek.

A FeTe alapja az MMSZ Jelenlét programja, amelybe aztán partnereket, jellemzően egyházi kötődésű civil szervezeteket vontak be (bővebben lásd erről keretes írásunkat). Korábban amiatt bírálták a FeTe-t, hogy nem átlátható módon kerülnek be a partnerek a programba, és az sem világos, mi alapján választják ki a felzárkóztatandó településeket. E kritikusok egyike volt Nun András, aki helyet kapott a program monitoring bizottságában is. A fejlesztő szakember szerint már 2018-ban tudták, hogy indul egy ilyen program, illetve hogy uniós források is érkeznek e célra. A korábbi felzárkóztatási programokat kizárólag uniós támogatásból finanszírozták, most viszont a kormányzati hozzájárulás is jelentős volt. Nun András tájékoztatása szerint 2018–2020 között nagyjából 30 milliárd érkezett, sőt az előző uniós ciklus maradványösszegeiből is kapott az MMSZ, valamint a FeTe. Ez azért fontos, mert a felzárkóztatás évtizedes folyamat; hogy ez tudatosult a döntéshozókban is, az az MMSZ, valamint Vecsei Miklós érdeme. Nun megjegyzi továbbá, hogy korábban az ehhez hasonló programokhoz önkormányzatok csatlakozhattak, pályázhattak, de a többség szakmailag alkalmatlan volt a feladatra, és komoly segítséget sem kaptak e munkához. Észszerű váltás volt tehát, hogy kerestek egy olyan szereplőt, amely összefogja a programot – ez lett az MMSZ.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.