Sok milliárd felzárkóztatásra, sok kétséggel

A jó szándék kevés

Belpol

Több tízmilliárd forintból működik a Magyar Máltai Szeretetszolgálat szegénységfelszámoló programja, amely azonban, úgy tűnik, nem képes az ország 300 leghátrányosabb helyzetű településének felzárkóztatására. A 2019-ben indult program jelenleg csak 178 telepü­lésen fut. Nincs elegendő szakember, és arra is volt példa, hogy együttműködő szervezetek visszaléptek.

 

Jellemző epizód a Felzárkózó Települések (FeTe) program történetéből, amelyet Nun András, az Autonómia Alapítvány igazgatója mesélt el nekünk: „2022 januárjában a Roma Koordinációs Tanács ülésén jelen volt Langerné Victor Katalin, akkori társadalmi felzárkóztatásért felelős helyettes államtitkár, valamint Vecsei Miklós miniszterelnöki biztos, a FeTe felelőse. Langerné elmondta, hogy megvizsgálták a programot és arra jutottak, hogy folytatni kell. Kértem, hogy amennyiben készült erről tanulmány, akkor azt hadd ismerjük meg. Erre Langerné ránézett Vecseire, s azt kérdezte tőle: »Miklós, ezt kiadhatjuk?« Magyarán a vizsgáló érdeklődött erről a vizsgáltnál, aki egyébként azt mondta erre, hogy nem. Azóta sem láttuk a tanulmányt. Ekkor már elkülönítettek a programra a Máltaiaknak nagyjából 30 milliárd forintot, és lehetett tudni, hogy körülbelül további kétszázat fognak az új uniós fejlesztési programokban.”

A FeTe programot 2019-ben indították az ország 300 leghátrányosabb helyzetű települé­sének megsegítésére. Koordinálását Vecsei Miklósra, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ) alelnökére bízták, akit Orbán Viktor miniszterelnöki biztossá nevezett ki. Az első 30 település felzárkóztatására 12 milliárd forintot különítettek el azzal, hogy egy-egy falura, községre évi 30 millió forint áll rendelkezésre, de az összeg a központosított pályázatokon keresztül bővíthető. A 444.hu számolt be róla 2021-ben, hogy korábban 220 milliárd forintról beszélt a kormány, végül „csak” 77,5 milliárd forintot hívott le az uniós helyreállítási alapból a program céljára, ami még így is bődületesen nagy összeg a hazai viszonyok közepette. Az rtl.hu ez év elején arról írt, hogy a kormány további 70 milliárd forintot fordítana a települések felzárkóztatására 2029-ig. Ezek csak a nyilvánosan is elhangzott összegek.

A FeTe alapja az MMSZ Jelenlét programja, amelybe aztán partnereket, jellemzően egyházi kötődésű civil szervezeteket vontak be (bővebben lásd erről keretes írásunkat). Korábban amiatt bírálták a FeTe-t, hogy nem átlátható módon kerülnek be a partnerek a programba, és az sem világos, mi alapján választják ki a felzárkóztatandó településeket. E kritikusok egyike volt Nun András, aki helyet kapott a program monitoring bizottságában is. A fejlesztő szakember szerint már 2018-ban tudták, hogy indul egy ilyen program, illetve hogy uniós források is érkeznek e célra. A korábbi felzárkóztatási programokat kizárólag uniós támogatásból finanszírozták, most viszont a kormányzati hozzájárulás is jelentős volt. Nun András tájékoztatása szerint 2018–2020 között nagyjából 30 milliárd érkezett, sőt az előző uniós ciklus maradványösszegeiből is kapott az MMSZ, valamint a FeTe. Ez azért fontos, mert a felzárkóztatás évtizedes folyamat; hogy ez tudatosult a döntéshozókban is, az az MMSZ, valamint Vecsei Miklós érdeme. Nun megjegyzi továbbá, hogy korábban az ehhez hasonló programokhoz önkormányzatok csatlakozhattak, pályázhattak, de a többség szakmailag alkalmatlan volt a feladatra, és komoly segítséget sem kaptak e munkához. Észszerű váltás volt tehát, hogy kerestek egy olyan szereplőt, amely összefogja a programot – ez lett az MMSZ.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Magyar Péter szupersztár

Napok alatt tökéletesen összeállt a Tisza Párt által koordinált zarándokút, Magyar Péter speciális országjárás keretében gyalogol el Budapestről Nagyváradra. De miért nem a sajtószabadsággal foglalkozik? Elmondta.

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.