Sok milliárd felzárkóztatásra, sok kétséggel

A jó szándék kevés

Belpol

Több tízmilliárd forintból működik a Magyar Máltai Szeretetszolgálat szegénységfelszámoló programja, amely azonban, úgy tűnik, nem képes az ország 300 leghátrányosabb helyzetű településének felzárkóztatására. A 2019-ben indult program jelenleg csak 178 telepü­lésen fut. Nincs elegendő szakember, és arra is volt példa, hogy együttműködő szervezetek visszaléptek.

 

Jellemző epizód a Felzárkózó Települések (FeTe) program történetéből, amelyet Nun András, az Autonómia Alapítvány igazgatója mesélt el nekünk: „2022 januárjában a Roma Koordinációs Tanács ülésén jelen volt Langerné Victor Katalin, akkori társadalmi felzárkóztatásért felelős helyettes államtitkár, valamint Vecsei Miklós miniszterelnöki biztos, a FeTe felelőse. Langerné elmondta, hogy megvizsgálták a programot és arra jutottak, hogy folytatni kell. Kértem, hogy amennyiben készült erről tanulmány, akkor azt hadd ismerjük meg. Erre Langerné ránézett Vecseire, s azt kérdezte tőle: »Miklós, ezt kiadhatjuk?« Magyarán a vizsgáló érdeklődött erről a vizsgáltnál, aki egyébként azt mondta erre, hogy nem. Azóta sem láttuk a tanulmányt. Ekkor már elkülönítettek a programra a Máltaiaknak nagyjából 30 milliárd forintot, és lehetett tudni, hogy körülbelül további kétszázat fognak az új uniós fejlesztési programokban.”

A FeTe programot 2019-ben indították az ország 300 leghátrányosabb helyzetű települé­sének megsegítésére. Koordinálását Vecsei Miklósra, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ) alelnökére bízták, akit Orbán Viktor miniszterelnöki biztossá nevezett ki. Az első 30 település felzárkóztatására 12 milliárd forintot különítettek el azzal, hogy egy-egy falura, községre évi 30 millió forint áll rendelkezésre, de az összeg a központosított pályázatokon keresztül bővíthető. A 444.hu számolt be róla 2021-ben, hogy korábban 220 milliárd forintról beszélt a kormány, végül „csak” 77,5 milliárd forintot hívott le az uniós helyreállítási alapból a program céljára, ami még így is bődületesen nagy összeg a hazai viszonyok közepette. Az rtl.hu ez év elején arról írt, hogy a kormány további 70 milliárd forintot fordítana a települések felzárkóztatására 2029-ig. Ezek csak a nyilvánosan is elhangzott összegek.

A FeTe alapja az MMSZ Jelenlét programja, amelybe aztán partnereket, jellemzően egyházi kötődésű civil szervezeteket vontak be (bővebben lásd erről keretes írásunkat). Korábban amiatt bírálták a FeTe-t, hogy nem átlátható módon kerülnek be a partnerek a programba, és az sem világos, mi alapján választják ki a felzárkóztatandó településeket. E kritikusok egyike volt Nun András, aki helyet kapott a program monitoring bizottságában is. A fejlesztő szakember szerint már 2018-ban tudták, hogy indul egy ilyen program, illetve hogy uniós források is érkeznek e célra. A korábbi felzárkóztatási programokat kizárólag uniós támogatásból finanszírozták, most viszont a kormányzati hozzájárulás is jelentős volt. Nun András tájékoztatása szerint 2018–2020 között nagyjából 30 milliárd érkezett, sőt az előző uniós ciklus maradványösszegeiből is kapott az MMSZ, valamint a FeTe. Ez azért fontos, mert a felzárkóztatás évtizedes folyamat; hogy ez tudatosult a döntéshozókban is, az az MMSZ, valamint Vecsei Miklós érdeme. Nun megjegyzi továbbá, hogy korábban az ehhez hasonló programokhoz önkormányzatok csatlakozhattak, pályázhattak, de a többség szakmailag alkalmatlan volt a feladatra, és komoly segítséget sem kaptak e munkához. Észszerű váltás volt tehát, hogy kerestek egy olyan szereplőt, amely összefogja a programot – ez lett az MMSZ.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.