A telkek partig érnek a Club Aligában, dózer vár a Kádár-villára is
Club Aliga
Balatonaliga

A telkek partig érnek a Club Aligában, dózer vár a Kádár-villára is

  • narancs.hu
  • 2021. október 11.

Kis-Magyarország

Nem kaptak garanciát a helyiek az új tulajdonosok képviselőitől arra, hogy a jövőben is mindenkor használni tudják a Club Aliga útjait, sétányait és strandját. Aligaliget lesz a komplexum új neve, és dózer vár Kádár János hajdani villájára is – derült ki a múlt csütörtöki lakossági tájékoztatón.

„Ez nem fórum, nem panasznap, de a végén azért lehetnek majd kérdések” – bocsátotta előre a moderátor a lakossági tájékoztatón, amelyre a Club Aligát birtokló Pro-Mot Hungária Kft. invitálta a helyieket. Sőt azt is hozzátette: még csak nem is sajtónyilvános az esemény, nem lehet fotózni, felvételt készíteni.

A gyülekezők közül többen megjegyezték, talán nem véletlenül hétköznap délre tették az eseményt, ám ennek ellenére is szép számú, közel kétszáz főnyi érdeklődő jött össze a hajdan a Club Aliga központi éttermének használt helyiségben. Az apropót az adta, hogy két év után kiderült, milyen fejlesztéseket terveznek a hajdani nevezetes pártüdülőben.

 
Fotó: narancs.hu
 

A híres objektum 2019-ben került a jelenlegi tulajdonosokhoz, az Apennin Nyrt.-hez, amely akkor még Mészáros Lőrinc és Tiborcz István közös érdekeltsége volt, de időközben ők kiszálltak a cégből. Ahogyan Budavári Róbert ügyvezető rögtön a fórum elején hangsúlyozta, „magyar tulajdonba került végre az ingatlan”.

A Club Aligáról legutóbb akkor írtunk, amikor már parcellázták a Balaton-partját, és azt tervezték, hogy újra elzárják a falu elől, akárcsak a Rákosi-korszakban. A helyiek élénken tiltakoztak a terv ellen. 

A helyiek, különösképpen az Aligai Fürdőegyesület tagjai leginkább arra voltak kíváncsiak: milyen garanciákat tudnak adni az új tulajdonosok arra, hogy ahogyan eddig, a jövőben is szabadon használhatják majd a 47 hektáros komplexum közútjait, strandját és parti sétányát. Ahogy Bukovszki András egyesületi alelnök megjegyezte, az előző tulajdonos ugyanis bár nem magyar volt, hanem izraeli, és ugyan az ő terveikből nem lett semmi, de velük korábban megállapodott a balatonvilágosi önkormányzat a strand, az utak, és a parti sétány használatáról, illetve köztulajdonba kerüléséről. 

Witzmannt se hívták

A csütörtöki lakossági tájékoztatón Budavári Róbert ismertette a terveket:

közösségi tér, 108 szobás szálloda, 54 apartmanház, kikötő- és rendezvénytér-fejlesztés 2024 tavaszára.

Azt is mondta, a strand eddigi használatában nem terveznek jelentős változtatást. „Új munkahelyek, több adóbevétel, nő a helyi ingatlanok értéke, fellendül a kulturális és társadalmi élet” – kecsegtette a hallgatóságot, amelynek soraiból a szép elképzelések elsorolása után is akadtak még kérdések bőséggel.

Witzmann Mihály, a térség kormánypárti országgyűlési képviselője is megjelent és felszólalt az eseményen, bár azzal kezdte, ő sem kapott meghívót, mégis elment a téma fontosságára való tekintettel. Előrebocsátotta, örül a nagyszabású elképzeléseknek, az új munkahelyek létrejöttének, arra azonban még kíváncsi, hogy a jelenlegi közutak továbbra is közutak maradnak-e – azaz bárki számára átjárható marad-e a terület, amit valaha (még Rákosiék – a szerk.) kiszakítottak a településből, elzárva a Balaton jelentős részét?

 
 
Egyelőre szabad a parti sétány
Fotó: narancs.hu
 

Bár a válasz megadása előtt a rendezvény moderátora arra figyelmeztetett: a következő kérdezők igyekezzenek „egyértelműbben” megfogalmazni a kérdéseiket, a Pro-Mot Kft. ügyvezetője számára egyértelmű lehetett a fideszes képviselő kérdése, mert válaszában egyértelműen fogalmazott:

az utak a vagyonkezelői szerződés részei – a Club Aliga 10 hektárját nem tulajdonba, hanem 49 évre vagyonkezelésbe kapták az államtól –, így az állam az illetékes a kérdés megválaszolásában.

Veress Lászlóné, a fürdőegyesület tiszteletbeli elnöke is ugyanezt firtatta: mi a garancia arra, hogy a helyiek nem veszítik el keserves küzdelem (tüntetések, tárgyalások) árán szerzett jogaikat az utak és a parti sétány használatára. Arra emlékeztetett: a Club Aliga-fejlesztést kiemeltté nyilvánító 2020-es kormányrendeletben az áll, hogy a közterületek elveszítik közterület-státuszukat. 

Budavári Róbert ismét az államra mutogatott, ám hozzátette: az Aliga II-es rész (itt álltak hajdan a pártvezetés villái) Balaton-parti sétánya nem közterület, csak a Pro-Mot korábbi tulajdonosai és a helyi önkormányzat közötti szerződésben szerepel, sehol másutt, és ezt a szerződést ők szeretnék felülvizsgálni. Egy kérdésre elismerte az ügyvezető, hogy

az Aliga II-es területet úgy parcellázták fel, hogy a leendő telkek a vízpartig érnek, ekképp nem marad szabadon átjárható parti sétány.

„Ez nem politika, ez a mi falunk!”

„A gyertyák csonkig égnek, a telkek partig érnek” – mondta bele a mikrofonba a költőivé lett moderátor, akinek egy hozzászóló azt rótta a szemére, hogy ne minősítsen minden kérdést, ők azért jöttek, hogy végre feleletet kapjanak a kérdéseikre. A hallgatóság egy része ugyanakkor többször is hangosan kinyilvánította, örülnek, hogy végre történik valami, és ezeket a kérdéseket csak akadékoskodásnak, meg politizálásnak minősítették.

Azt is, amikor Bukovszki András egyesületi alelnök és helyi önkormányzati képviselő arról beszélt, hogy megvették a 47 hektárt 4,4 milliárdért, azóta kaptak 10 milliárd állami pénzt fejlesztésre, és az egyesület kíváncsi arra, mi és hogyan készül a pénzükből. „A fürdőegyesület soha nem fog beletörődni, hogy magántulajdonosoknak kelljen kuncsorognunk a saját partunkért, a saját falunkért. Ez nem politika, ez a mi falunk!” – mondta. 

 
 
Az egykori Kádár-villa
Fotó: narancs.hu
 

Bukovszki András kérdésére, hogy a Pro-Mot Kft. kezdeményezi-e a kiemelt beruházást lehetővé tevő kormányrendelet eltörlését, Budavári Róbert ismét egyértelműen, nemmel felelt. Azt sem titkolta, hogy

nem hagyják meg a Kádár-villát sem, „a romos épület helyreállítása fejlesztői szemmel nem értelmezhető”.

A Narancs.hu tudósítója úgy látta, a „nem panasznap, nem fórum” végén sokan csalódottan távoztak, borúsan tekintve a jövőbe, nem sok jót várva attól, hogy milyen döntések fognak még születni a kárukra „fejlesztői szemmel”.

Kedves Olvasónk!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Ezt a rovatát vidéki újságírók írják szűkebb környezetük országosan is fontos eseményeiről. Életbevágónak tartjuk, hogy Magyarország lakói értesüljenek olyan helyi történetekről és véleményekről, amelyeket a kormányhatalom eltitkolni igyekszik.

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

Nézzen be a magyarnarancs.hu-ra mindennap: itt ingyenesen megtalálja a nap legfontosabb híreit, és még sokkal többet! De a nyomtatott heti Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt. S ha tetszett, amit olvasott, kérjük, támogasson minket.

Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

„A Száraz november azoknak szól, akik isznak és inni is akarnak” – így készítették elő a Kék Pont kampányát

Az idén már kilencedik alkalommal elindított kampány hírét nem elsősorban a plakátok juttatják el az emberekhez, hanem sokkal inkább a Kék Pont önkéntesei, akik a Száraz november nagyköveteiként saját közösségeikben népszerűsítik a kezdeményezést, sőt, néhány fővárosi szórakozóhely pultjaira „száraz” itallapokat is visznek.

Állami támogatás, pályázatírás, filozófia – Kicsoda a halloweeni tökfaragást megtiltó zebegényi polgármester?

Ferenczy Ernő még alpolgármesterként tevékenyen részt vett abban, hogy az előző polgármester illetményét ideiglenesen felfüggesszék. Közben saját vállalkozása tetemes állami támogatásokban részesült. Zebegény fura urát úgy ismerik, mint aki alapvetően nem rosszindulatú, de ha elveszíti a türelmét, akkor stílust vált. 

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.