A telkek partig érnek a Club Aligában, dózer vár a Kádár-villára is
Club Aliga
Balatonaliga

A telkek partig érnek a Club Aligában, dózer vár a Kádár-villára is

  • narancs.hu
  • 2021. október 11.

Kis-Magyarország

Nem kaptak garanciát a helyiek az új tulajdonosok képviselőitől arra, hogy a jövőben is mindenkor használni tudják a Club Aliga útjait, sétányait és strandját. Aligaliget lesz a komplexum új neve, és dózer vár Kádár János hajdani villájára is – derült ki a múlt csütörtöki lakossági tájékoztatón.

„Ez nem fórum, nem panasznap, de a végén azért lehetnek majd kérdések” – bocsátotta előre a moderátor a lakossági tájékoztatón, amelyre a Club Aligát birtokló Pro-Mot Hungária Kft. invitálta a helyieket. Sőt azt is hozzátette: még csak nem is sajtónyilvános az esemény, nem lehet fotózni, felvételt készíteni.

A gyülekezők közül többen megjegyezték, talán nem véletlenül hétköznap délre tették az eseményt, ám ennek ellenére is szép számú, közel kétszáz főnyi érdeklődő jött össze a hajdan a Club Aliga központi éttermének használt helyiségben. Az apropót az adta, hogy két év után kiderült, milyen fejlesztéseket terveznek a hajdani nevezetes pártüdülőben.

 
Fotó: narancs.hu
 

A híres objektum 2019-ben került a jelenlegi tulajdonosokhoz, az Apennin Nyrt.-hez, amely akkor még Mészáros Lőrinc és Tiborcz István közös érdekeltsége volt, de időközben ők kiszálltak a cégből. Ahogyan Budavári Róbert ügyvezető rögtön a fórum elején hangsúlyozta, „magyar tulajdonba került végre az ingatlan”.

A Club Aligáról legutóbb akkor írtunk, amikor már parcellázták a Balaton-partját, és azt tervezték, hogy újra elzárják a falu elől, akárcsak a Rákosi-korszakban. A helyiek élénken tiltakoztak a terv ellen. 

A helyiek, különösképpen az Aligai Fürdőegyesület tagjai leginkább arra voltak kíváncsiak: milyen garanciákat tudnak adni az új tulajdonosok arra, hogy ahogyan eddig, a jövőben is szabadon használhatják majd a 47 hektáros komplexum közútjait, strandját és parti sétányát. Ahogy Bukovszki András egyesületi alelnök megjegyezte, az előző tulajdonos ugyanis bár nem magyar volt, hanem izraeli, és ugyan az ő terveikből nem lett semmi, de velük korábban megállapodott a balatonvilágosi önkormányzat a strand, az utak, és a parti sétány használatáról, illetve köztulajdonba kerüléséről. 

Witzmannt se hívták

A csütörtöki lakossági tájékoztatón Budavári Róbert ismertette a terveket:

közösségi tér, 108 szobás szálloda, 54 apartmanház, kikötő- és rendezvénytér-fejlesztés 2024 tavaszára.

Azt is mondta, a strand eddigi használatában nem terveznek jelentős változtatást. „Új munkahelyek, több adóbevétel, nő a helyi ingatlanok értéke, fellendül a kulturális és társadalmi élet” – kecsegtette a hallgatóságot, amelynek soraiból a szép elképzelések elsorolása után is akadtak még kérdések bőséggel.

Witzmann Mihály, a térség kormánypárti országgyűlési képviselője is megjelent és felszólalt az eseményen, bár azzal kezdte, ő sem kapott meghívót, mégis elment a téma fontosságára való tekintettel. Előrebocsátotta, örül a nagyszabású elképzeléseknek, az új munkahelyek létrejöttének, arra azonban még kíváncsi, hogy a jelenlegi közutak továbbra is közutak maradnak-e – azaz bárki számára átjárható marad-e a terület, amit valaha (még Rákosiék – a szerk.) kiszakítottak a településből, elzárva a Balaton jelentős részét?

 
 
Egyelőre szabad a parti sétány
Fotó: narancs.hu
 

Bár a válasz megadása előtt a rendezvény moderátora arra figyelmeztetett: a következő kérdezők igyekezzenek „egyértelműbben” megfogalmazni a kérdéseiket, a Pro-Mot Kft. ügyvezetője számára egyértelmű lehetett a fideszes képviselő kérdése, mert válaszában egyértelműen fogalmazott:

az utak a vagyonkezelői szerződés részei – a Club Aliga 10 hektárját nem tulajdonba, hanem 49 évre vagyonkezelésbe kapták az államtól –, így az állam az illetékes a kérdés megválaszolásában.

Veress Lászlóné, a fürdőegyesület tiszteletbeli elnöke is ugyanezt firtatta: mi a garancia arra, hogy a helyiek nem veszítik el keserves küzdelem (tüntetések, tárgyalások) árán szerzett jogaikat az utak és a parti sétány használatára. Arra emlékeztetett: a Club Aliga-fejlesztést kiemeltté nyilvánító 2020-es kormányrendeletben az áll, hogy a közterületek elveszítik közterület-státuszukat. 

Budavári Róbert ismét az államra mutogatott, ám hozzátette: az Aliga II-es rész (itt álltak hajdan a pártvezetés villái) Balaton-parti sétánya nem közterület, csak a Pro-Mot korábbi tulajdonosai és a helyi önkormányzat közötti szerződésben szerepel, sehol másutt, és ezt a szerződést ők szeretnék felülvizsgálni. Egy kérdésre elismerte az ügyvezető, hogy

az Aliga II-es területet úgy parcellázták fel, hogy a leendő telkek a vízpartig érnek, ekképp nem marad szabadon átjárható parti sétány.

„Ez nem politika, ez a mi falunk!”

„A gyertyák csonkig égnek, a telkek partig érnek” – mondta bele a mikrofonba a költőivé lett moderátor, akinek egy hozzászóló azt rótta a szemére, hogy ne minősítsen minden kérdést, ők azért jöttek, hogy végre feleletet kapjanak a kérdéseikre. A hallgatóság egy része ugyanakkor többször is hangosan kinyilvánította, örülnek, hogy végre történik valami, és ezeket a kérdéseket csak akadékoskodásnak, meg politizálásnak minősítették.

Azt is, amikor Bukovszki András egyesületi alelnök és helyi önkormányzati képviselő arról beszélt, hogy megvették a 47 hektárt 4,4 milliárdért, azóta kaptak 10 milliárd állami pénzt fejlesztésre, és az egyesület kíváncsi arra, mi és hogyan készül a pénzükből. „A fürdőegyesület soha nem fog beletörődni, hogy magántulajdonosoknak kelljen kuncsorognunk a saját partunkért, a saját falunkért. Ez nem politika, ez a mi falunk!” – mondta. 

 
 
Az egykori Kádár-villa
Fotó: narancs.hu
 

Bukovszki András kérdésére, hogy a Pro-Mot Kft. kezdeményezi-e a kiemelt beruházást lehetővé tevő kormányrendelet eltörlését, Budavári Róbert ismét egyértelműen, nemmel felelt. Azt sem titkolta, hogy

nem hagyják meg a Kádár-villát sem, „a romos épület helyreállítása fejlesztői szemmel nem értelmezhető”.

A Narancs.hu tudósítója úgy látta, a „nem panasznap, nem fórum” végén sokan csalódottan távoztak, borúsan tekintve a jövőbe, nem sok jót várva attól, hogy milyen döntések fognak még születni a kárukra „fejlesztői szemmel”.

Kedves Olvasónk!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Ezt a rovatát vidéki újságírók írják szűkebb környezetük országosan is fontos eseményeiről. Életbevágónak tartjuk, hogy Magyarország lakói értesüljenek olyan helyi történetekről és véleményekről, amelyeket a kormányhatalom eltitkolni igyekszik.

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

Nézzen be a magyarnarancs.hu-ra mindennap: itt ingyenesen megtalálja a nap legfontosabb híreit, és még sokkal többet! De a nyomtatott heti Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt. S ha tetszett, amit olvasott, kérjük, támogasson minket.

Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Leginkább a foci

  • Toroczkay András

Apanovellák, de nem csak azok, felnövéstörténetek, kisvárosi elbeszélések, Budapest- és énelbeszélések is egyben. Az író magáról beszél, nem is kendőzi. Már a címből rögtön beugrik egy másik óriás: Lóci. Itt azonban a fiú emeli fel az apját, s állít emléket neki.

Stockholm-szindróma

Szentgyörgyi Bálint sorozatát nagyjából kétféle diskurzus övezi. Az egyik a sorozat nyilvánvaló történelmi torzításait és pontatlanságait rója fel. Itt elsősorban Hodosán Róza szociológus és Rainer M. János történész kritikái­ra gondolunk, akik az 1980-as évek ellenzéki mozgalmainak tagjaiként jogosan érezhetik, hogy saját és bajtársaik munkálkodását az alkotók nem adták vissza elég hűen. Ugyanakkor szem előtt kell tartanunk, hogy A besúgó vállaltan fikció, nem pedig dokumentumfilm.

Delfin

Van a filmben két csónakázás. Az egyik a bajai Sugovicán, az egykor kedvelt, de most néptelennek mutatkozó horgászhelyen. A gyermekkora helyszíneire visszalátogatván ismét kisvárosi lánnyá változó világhírű úszófenomén a nagypapával, ladikon haladva újra felfedezi a Duna-mellékág békességét. Máskor meg az óceánon hasít bérelt jetboaton, bálnát akar nézni – hullámokból felszökkenő delfineket lát is.

Szerelem határok nélkül

  • Nagy István

Nem lehet könnyű úgy gitározni egy zenekarban, hogy az elődöd árnyékában játszol, és folyamatosan ott van benned a félsz, hogy ha a régi srác majd egyszer vissza akar jönni, téged azonnal lapátra tesznek. Ez történt Josh Klinghofferrel, aki 2009-ben csatlakozott a Red Hot Chili Peppershez, és kereken tíz évig volt az együttes gitárosa. 

Biztonsági játék

Az utóbbi két évtizedben kevés olyan emlékezetes betoppanás volt a könnyűzene világába, mint a kanadai Arcade Fire 2004-es debütáló nagylemeze. A tragédiák árnyékában fogant Funeral katartikus sodrása és hiperérzékenysége pillanatok alatt hírnevet és rajongókat szerzett a zenekarnak, még olyan hírességeket is, mint David Bowie vagy David Byrne. A debütáló album pillanatok alatt vált hivatkozási ponttá, ami alighanem a szedett-vedett megjelenésű zenekart lepte meg a leginkább.

Miért hiányzik?

  • Csabai Máté

Nem lehet erről a kiadványról szokványos kritikát írni. Nem csupán Kocsis Zoltán ikonikus, de azért a színpad széléről olykor kibeszélt személye miatt, hanem azért, mert a huszonhat lemezen csupa olyan mű és életmű szerepel, amelyek játékmódjáról, megítéléséről interjúkban, szemináriumokon sokat megosztott a zongoraművész.

Minden színész csiga

„Tragédiának nézed? Nézd legott / Komé­diá­nak, s múlattatni fog” – idézi Katona László Az ember tragédiáját az előadás végén, amelynek alcíme is van: Etűdök színházi világunk állapotjáról. A Nézőművészeti Kft. egy rendkívül szórakoztató, elsőrangú kabarét csinált a színészek mindennemű kiszolgáltatottságáról és az abuzív rendezőkről.

Rejtvényfejtés

Legendás hely volt a Bartók 32 Galéria a kilencvenes években, magyar és külföldi kortárs kiállításokkal. Csak egy „probléma” volt vele (akárcsak a Liget Galériával), hogy a fenntartója és tulajdonosa az önkormányzat volt. A majdnem 100 négyzetméter alapterületű helyszín, s a modern művek ottani bemutatásának ellehetetlenítését az első Orbán-kormány művészetpolitikájának „köszönhetjük”, bár kétségtelen, hogy a múltba révedő magyarosch műalkotás fogalmát addigra jól beleültették az embe­rek fejébe.

Minden változatlan

  • Balogh Magdolna

A fejlődés- vagy karrierregényként induló mű egy drezdai antikvárius, Norbert Paulini alakját állítja a középpontba: a szerző „a szellem emberének” akar emléket állítani. Paulini a hetvenes–nyolcvanas években különleges hírnévnek örvendő boltot működtetett, amelyben egy kis szellemi kör is otthonra talált, s az elbeszélő is a törzsközönségéhez tartozott.

A zöld-fehér polip

Megalakul az ötödik Orbán-kormány, és itt most azt kéne találgatnunk, hogy Kásler távozása, Csák bevonása, Lázár és Navracsics visszatérése, meg néhány minisztérium szétszedése, átalakítása mi mindenre utalhat, s mindebből milyen új politikai irányra számíthatunk – de tizenkét év orbánizmus után nem hinnénk, hogy mindennek nagy jelentősége volna. Voltaképpen még a totális eszementséget tükröző húzás, az egészségügy és – főleg – a közoktatás betolása a karhatalmi minisztérium alá sem meglepő a NER államigazgatási track recordjának ismeretében.

Orbán Viktor két beiktatása

„Az Isten kegyelméből nekünk adott megbízatás mindig túlmutat rajtunk. Azokra, akiknek a javát kell szolgálnunk, de még ennél is tovább mutat arra, akitől a feladatot végső soron kaptuk és akinek a dicsőségét szolgálhatjuk. Ez a mai nap üzenete mindannyiunknak” – mondta Balog Zoltán, a rendszer egyik sokat próbált főpapja a Kálvin téri református templomban, a Novák Katalin államfői beiktatása alkalmából rendezett ökumenikus szertartáson. Szavai üresen pattogtak a templom kövén, s talán a térre is kigurultak, hogy ott pukkanjanak szét, mint sok színes szappanbuborék.