Simonka ellen vallott egy tanú a politikus perében

Kis-Magyarország

Tovább folytatódott a Simonka-per a Fővárosi Törvényszéken. A fideszes politikus érdekeltségébe tartozó Magyar Termés TÉSZ Kft. az ügyészséggel egyezséget kötött volt felszámolója a keddi tárgyaláson azt vázolta fel, miként törekedett Simonka arra, hogy csődbe ment cégének vagyonelemei olcsón a birtokába kerüljenek. A képviselő erre úgy reagált: a vádhatóság olyan embereket keresett, akik magukat mentik és terhelő vallomást tesznek rá. 

Nagyon megörült BPA, amikor cége elnyerte a megbízást a Magyar Termés TÉSZ Kft. felszámolására, mert ilyen nagyságrendű ügyben még nem jártak el. Ráadásul mindez 20 millió forintos felszámolói díjjal kecsegtetett. Ez az összeg úgy jött ki, hogy a felszámolók a kilátástalan helyzetbe került termelési és értékesítési szövetkezet (tész) több Békés megyei kistelepülésen – Pusztaottlakán, Kunágotán és Medgyesbodzáson –, valamint a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Balkányban található ingatlanait, gépet és járműveit összesen 400 millió forintra értékelték. Ennek az összegnek az 5 százaléka illetné meg a felszámolót: 20 millió forint. 

B és egy munkatársa 2015 elején úgy érkezett egy Simonkával egyeztetett találkozóra Pusztaottlakára, hogy pontosan tudták:

kormánypárti parlamenti képviselőről van szó, aki miatt „figyelni kell az ügyre”.

A találkozóra a most a Fővárosi Törvényszék előtt tanúként meghallgatott BPA úgy emlékezett vissza, hogy sokan fogadták őket, de egyből „látszott, hogy Simonka a főnök”. (Ez azért furcsa, mert a Magyar Termés TÉSZ Kft.-nek akkor már nem ő volt az ügyvezetője.) Már az első találkozón felajánlotta a felszámolóknak a segítségét a fideszes országgyűlési képviselő, hozzátéve, hogy ha nem jön össze a remélt 20 millió forintos felszámolói díj, akkor ezt majd ő kiegészíti. Igaz, ennek technikájáról a későbbiekben nem esett szó. 

Ki kellett iktatni az Unicreditet

A Fidesz politikusa a felszámoló cég egykori vezetője szerint hozzátette, hogy „bizonyos dolgok fontos, hogy visszakerüljenek”. Ha igaz BPA állítása, akkor a vesztegetés tipikus esetével állunk szemben, ami úgy valósult meg, hogy az anyagi csődbe került cég egyik tulajdonosa magának akarja átjátszani a céget, de legalábbis annak számára értékes vagyonelemeit, összejátszva a felszámolóval. Ehhez azonban ki kellett iktatni a felszámolási eljárás szereplői közül az Unicredit Bankot, amely korábbi hitele miatt folyton csak „akadékoskodott.” (Praktikusan ez azt jelentette, hogy jogszabályok betartása mellett a pénzéhez akart jutni.) Ez sikerült is, hiszen egy faktoring cégen keresztül végül Simonka érdekeltségébe került a saját résztulajdonában álló cégével, a Magyar Termés TÉSZ Kft.-vel szembeni pénzintézeti követelés. Sőt, állította B, mindezért a tranzakcióért 300 ezer forint jutalékot kapott Simonkától

A felszámoló biztos arról is beszélt, hogy az évekig elhúzódó és sokáig eredménytelen eljárás vevőriasztó volt, hiszen a vagyonelemeket egyben és drágán hirdették meg, amire így nem akadt érdeklődő. De mesélt egy másik trükkről is. Eszerint a felszámolás alatt lévő cég járműveit és gépeit szétszerelték, amelyek így már gyakorlatilag nem értek semmit. Ezért azokat az eljárásban résztvevő szakértő csak minimális összegre tudta beárazni, az így befolyó pénz is roppant kevés volt. B vallomásában elmondta, Simonka szerint

a felszámolásban közzétett 400 millió forintos ár valójában jóval kevesebbet ért, de megnyugtatta őt a politikus, hogy „minden rendben lesz”,

és újfent megerősítette, ha nem teljesül a felszámolónak a várható 20 milliós bevétel, akkor „majd azt kiegészítik”. Végül csak 6 millió forint felszámolási díj folyt be a céghez. Ezt egy kissé talányos négyszemközti találkozó követte BPA és Simonka között. Itt próbálták az egymás közötti, függőben lévő anyagi ügyeket lezárni. Ám annyira óvatosak voltak, hogy egymásnak sem mondták ki a rendezendő összeg nagyságát, azt mindketten csak egy papírra írták. Egy 25 és egy 20 milliós összeget tüntettek fel itt. Mindez a legálisan befolyt 6 milliós összegen felül értendő. Ám ezt az anyagi kérdést végül nem rendezték egymás között. Mindezt utólag a felszámoló esélytelen kísérletnek nevezte.

Az ügyészséget szapulta Simonka

A felszámoló vallomását Simonka cáfolni igyekezett. Szerinte B csak azért tett feltáró vallomást az ügyészségnek, és azért egyezett meg a vádhatósággal, hogy a jelen és más ügyben elkövetett bűncselekményeit jóval enyhébben ítéljék meg. Tagadta, hogy bármiféle jutalékot fizetett volna a felszámolónak az Unicredit-akcióért. Most sem fukarkodott, amikor a Központi Nyomozó Főügyészséget kellett bírálni. Azt mondta, a vádhatóság kizárólag olyan tanúkat keresett, akik bármi terhelőt mondhatnak rá. Hozzátette, a felszámolóval kötött szerződések nem voltak színleltek, illetve a történetben ő is csak „egy kiszolgáltatott szereplő volt”.

Elismerte, hogy mondott olyat, miszerint az elhúzódó eljárás miatt kipótolja a felszámolási díjat, de ez végül sosem történt meg. Szerinte lettek volna valódi érdeklődők a Magyar Termés TÉSZ Kft. meghirdetett vagyonelemeire, ha 2016-tól az ügyészség demonstratív jelleggel „hetente nem rohanja le a cég telephelyeit, nem tart ott házkutatást, nem foglal le mindent az irodákban és a könyvelőknél”.

Abban is ellentmondott Simonka a felszámolási cég meghallgatott vezetőjének, hogy szerinte a termelési és értékesítési cég vagyontárgyai valójában jóval többet értek a meghirdetett 400 millió forintnál. B vallomását értékelve Simonka végül arról beszélt, hogy

az egykori felszámoló elvesztette a józan eszét, és csak a vádirat megtámasztását szolgálja.

Ahogy arról korábban már beszámoltunk, a Központi Nyomozó Főügyészség vádirata szerint a 2010-es évek elején Simonka irányításával tész-eket hoztak létre a vádlottak, de az erre elnyert vagy kapott európai uniós és hazai forrásokat vagy ezek egy részét nem a projektre fordították, hanem visszaosztották maguknak. A vádirat szerint a visszaosztás mértéke elérte a 45 százalékot, ennek az ügyfolyamnak a középpontjában az ügyészség szerint Simonka állt. A projekt beruházásait túlárazták, vagy az eredetileg jelzettnél szerényebb műszaki tartalommal valósították meg, de volt olyan tervezett beruházás, ami végül nem valósult meg. A vádhatóság megállapítása szerint az így okozott kár nagysága eléri az 1,4 milliárd forintot. Ezért bűnszervezetben, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalással vádolja az ügyészség Simonkát és 32 társát.

Kedves Olvasónk!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Ezt a rovatát vidéki újságírók írják szűkebb környezetük országosan is fontos eseményeiről. Életbevágónak tartjuk, hogy Magyarország lakói értesüljenek olyan helyi történetekről és véleményekről, amelyeket a kormányhatalom eltitkolni igyekszik.

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

Nézzen be a magyarnarancs.hu-ra mindennap: itt ingyenesen megtalálja a nap legfontosabb híreit, és még sokkal többet! De a nyomtatott heti Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt. S ha tetszett, amit olvasott, kérjük, támogasson minket.

Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk