A város, amely valamiért a fideszes polgármester földjein fejlődik

Kis-Magyarország

Szigetszentmiklóson ipari park épül. A beruházással a fideszes polgármester és családja ismét jól jár.

Szigetszentmiklóson, ha nagyobb ingatlanfejlesztés kezdődik, abból ritkán marad ki a fideszes városvezetés.

Így van ez idén is, amikor az M0 lehajtója övezte földeken mintegy 35 hektáron ipari park létesül. A mezőgazdasági területek szerencsés eladói közé a város polgármestere, Szabó József is bekerült.

Szerencsés, mivel a föld megművelve harmadannyi hasznot hoz, mint ha építenek rá: míg szántóként Szigetszentmiklóson négyzetmétere 2-3 ezer forintot ér, ám ha gazdasági területről van szó – például úgy, hogy átminősítik a telket –, akár 8-20 ezer forintot is ér fekvéstől függően. A szigetszentmiklósi képviselő-testület meg is lépte ezt átminősítve a maradék szántókat is a fent említett szektorban – köztük a polgármester területeit is.

Belecsaptak a lecsóba

A mezőgazdasági gépészmérnök végzettségű Szabó erős szálakkal kötődik a városhoz. Családja a város egyik legnagyobb földbirtokosa, nagyapja már a Horthy-rendszerben is a település vezetője volt, egészen 1944-ig.

Íme az araynat érő telkek Szigetszentmiklós határában

Íme az aranyat érő telkek Szigetszentmiklós határában

 

 

Édesapja a Kádár-rendszerben a helyi TSZ népszerű elnöke volt. Helyi forrásaink szerint komoly szerepe lehetett abban, hogy a rendszerváltozás után a földprivatizációban Szigetszentmiklóson és környékén kinek hol, mennyi föld jusson. Fia, szinte dinasztikusan folytatja Szigetszentmiklós irányítását, 2006 óta a Fidesz polgármesterként. Szabó József a 1990-es években Szigetszentmiklósra költöző Kövér Lászlóval is baráti kapcsolatba került.

A Szabó-családnak már 2002-ben sikerült belecsapni az ingatlanos lecsóba, amikor különféle helyi beruházásokhoz adtak el telkeket. A cikkünk elején említett, közel 35 hektáros ipari park fejlesztése a Sáméhegyen 2017 májusában startolt. A kezdő lökést maga a polgármester adta meg azzal, hogy beterjesztette a Csepeli út – közigazgatási határ – Csepel-sziget gerincút – Halásztelki ág – M0 autóút által határolt területre vonatkozó szabályozási terv elkészítéséről szóló javaslatát felhatalmazva magát arra is, hogy az ezzel kapcsolatos településrendezési szerződést előkészítése.

A Narancs.hu megkérdezte Szabót, összesen hány négyzetméternyi szántót adtak el ő, illetve családtagjai a sáméhegyi projektcégnek, de kitérő választ adott, meg nem nevezett közhiteles nyilvántartásokhoz irányítva. Rákérdeztünk az eladott földek értékére is, de erre sem válaszolt. Helyi földtulajdonviszonyokat ismerő forrásaink ugyanakkor 200-800 millió forintra becsülték azt. Természetesen megkérdeztük a vevőt is ugyanerről, akitől semmilyen reakció nem érkezett.

Ködszurkálás

Az ipari park beruházást a projekt indulásának évében, 2017-ben alakította és nulla forint bevételt produkáló Sziget Industrial Kft. végzi. A baloldali pártokból és civilekből álló Összefogás-frakció tagjai meg is kérdezték novemberben, honnan futja majd a cégnek az 1,3 milliárd forintos ingatlanfejlesztésre.

Szabó József és Kövér László a városi sportcsarnok 2012-es átadásakor

Szabó József és Kövér László a városi sportcsarnok 2012-es átadásakor

Fotó: MTI/Kovács Attila

 

A település megbízott főépítésze azt hangoztatta, nem a tőke, hanem szakemberek jelentik a referenciát, akik egy másik ipari parkot fejlesztették ott korábban. Pongrácz Gábor kiállására azért érdemes egy mondatot szentelni, mert elvi szinten legalább is felveti az összeférhetetlenség kérdését. Pongrácz ugyanabban a budapesti Rómer Flóris utcai házban ipari parkok létrehozásával foglalkozó állami cégekben dolgozik, ahol a sáméhegyi projektcég 2017-18-ban működött, amely számára szigetszentmiklósi főépítészként végzett hatósági, engedélyeztetési munkát.

A Sziget Industrial Kft. első székhelye megegyezik a Nemzeti Ipari Parkokat Fejlesztő és Üzemeltető Zrt. (NIPÜF) és projektcégei székhelyével, ezekből kettőben Pongrácz is érdekelt.

Aggódó lakosok

Mivel a fejlesztők kiléte és pénzügyi helyzete ismeretlen, az ellenzéki képviselők több alkalommal kérdezték a polgármestert, aki érdemben nem válaszolt.„Pillanatnyilag nagyon keveset tudunk az ügy hátteréről. Jó lenne, ha erről korrekt tájékoztatást nyújtana a polgármester. Nagyon komolyan aggódik a város lakossága amiatt, hogy még tovább fog romlani a kamionforgalom miatt Szigetszentmiklós elérhetősége” – mondta a Narancs.hu-nak Nagy János képviselő az Összefogás-frakcióból.

A beruáházás hátteréről eddig egyetlen alkalommal a Sziget Industrial ügyvezetője, Ladvenszky Levente csepegtetett információkat, amelyeket azonban a valós tények nem igazoltak vissza. A baloldali képviselők kérdésére a novemberi testületi azt állította, a beruházást az Euro Property holding végzi, az előszerződéseket és megállapodásokat a tulajdonosokkal a több százmilliós árbevételű Euro Property Invest Kft. intézte, amely 2018-ban milliárd felett fog teljesíteni.

Ugyanazok a földek más szemszögből

Ugyanazok a földek más szemszögből

 

 

Ennek az állításnak viszont nyoma sincs a cégnyilvántartásban. Az elmúlt négy évben az Euro Property Invest árbevétele az 5 millió forintot alig haladta meg, 2017-ben félmillió forint veszteséggel zárt. Ladvenszky biztosítékként a Sziget Alapkezelő bejegyzését ígérte a képviselőknek, amely garanciát jelent majd arra, hogy lesz pénz a beruházásra.

A képviselők erről azóta se kaptak tájékoztatást, tehát továbbra sem tudható, ki áll hátterében, az viszont igen, hogy a Ladvenszky által hivatkozott holding megtestesítője, a 2017-ben szintén nulla árbevételű Euro Property Holding Kft. által alapított Euro Property Üzemeltető Zrt.-ben (EPÜ) Ladvenszky mellett feltűnik egy Varga Mihály pénzügyminiszterig futó szál.

Összeérnek a szálak?

Az EPÜ igazgatósági tagja Offenbecher László, aki 2013-2015 között vezette az International Construction Company Zrt.-t. Ez a társaság nem más, mint a néhai Bazalt-Kő Kft. utódja, amelyet a pénztárgép bizniszben hoztak helyzetbe.

Az L. A. Pénztárgép nevű Kft.-jével 2014-ben foglalkozott a Népszabadság, amikor úgy ütötte ki a nyeregből az addig online kasszákat szállító céget, hogy a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal váratlanul visszavonta forgalmazási engedélyét. A zöld utat kapó L. A. Pénztárgép Kft.-t Varga Mihály egyik közeli ismerőseként számon tartott Horváth László L. A. C. nevű holdingja alapította. További érdekesség, hogy a Bazalt-Kő másik érdekeltsége éppen a Varga szülővárosban Karcagon működő Karcagi Gépösszeszerelő Kft. volt, amelyet 2016-ban Horváth holdingja vett meg.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.