Ungár Péter (LMP) azt írta ki szombaton a Facebookra, hogy Márki-Zay Péter futóbolond, távozzon a közéletből. Márki-Zay ugyanis az ATV-ben történelminek nevezte azt a helyzetet, hogy a Fidesz „egy nyíltan meleg főpolgármester-jelöltet támogat”. Azt is mondta, Orbán Viktorék zsidó neveket adtak a gyerekeinek. Ilyeneket tényleg nem mond felelős politikus. Márki-Zay azonban nem távozik, vasárnap harmadszor is polgármesterré választották Hódmezővásárhelyen.
Minden körzetben az ő mozgalmának jelöltje győzött. A Fidesz ismét csak listás képviselőket delegálhat a vásárhelyi közgyűlésbe. A polgármesterre 12 ezer 505-en szavaztak. Ez a 2019-es 13 ezer 478-hoz képest csökkenés, de nem olyan nagy annak fényében, hogy most nem támogatta Márki-Zayt sem az MSZP, sem a DK. Ráadásul független, valamint mi hazánkos ellenfele is volt a fideszes Grezsa István mellett (aki 2019-ben még 10 ezer 42 voksot kapott, míg most vasárnap 8658-at). A választásokon véleményt nyilvánító vásárhelyiek többsége kitart a mellett a politikus mellett, aki az országos közéletben leginkább meggondolatlan kijelentései miatt ismert.
Aki megkérdezi vásárhelyi ismerőseit, mit szeretnek benne, közhelyes válaszokat hallhat: Márki-Zay gyalog megy be a hivatalba, eljár a piacra, meg lehet szólítani az utcán, szóba áll mindenkivel. Nyílt, kimondja, amit gondol rólad, szemtől szembe, de nem haragtartó.
Talán ez utóbbi tulajdonsága számít a legjobban.
Amikor MZP 2018 elején az első – időközi – választására készült, a Szent István téri templomban a mise végén családostul végig kellett hallgatnia, ahogyan a másik katolikus templom plébánosa szót kér és arra biztatja a híveket, hogy ne a jelenlévő Márki-Zay Péterre, hanem fideszes ellenfelére szavazzanak. MZP mégis nyert. A polgármesteri hivatalban nem sokkal később a titkárnő megkérdezte tőle, hogy azt az atyát is meghívják-e az újévi koccintásra a városházára. Márki-Zay azt mondta, ha nincsenek is jóban a plébánossal, ő képviseli a belvárosi katolikusokat, neki polgármesterként együtt kell működnie vele. A titkárnő erre azt mondta, addig az volt a szokás, hogy akire „a főnök” megharagudott –Hódmezővásárhelyen 2002 óta Lázár Jánosra hivatkoztak így a beosztottai, a választókerületéhez tartozó másik városban, Makón most is így emlegetik –, azt nem hívták koccintani, és egyéb módon is érzékeltették vele és a környezetével, hogy bajban van.
Nincs vásárhelyi csoda – ez volt a tanulság Berényi Károly alpolgármester beszédének, amit a 2022-es országgyűlési választások vásárhelyi kampányzáróján mondott –, egyszerűen
a Lázár-rendszer hétköznapi szenvedő alanyai, azokkal együtt, akik simán csak féltek tőle vagy gyűlölték a befolyásos fideszes politikust, kritikus tömeggé nőttek.
Aztán akadt valaki, aki melléjük állt és megmutatta, milyen sokan vannak. Egy idő után ők is kiálltak a nyilvánosság elé, nem törődve azzal, hogy egy fantomszervezet röplapokon listázza őket. Márki-Zay kampányeseményeinek egy része az ilyen emberek melletti demonstráció volt. A szolidaritás új módon vált fontos közösségi élménnyé a városban. Hódmezővásárhely önkormányzatát nem szereti a kormány, ezt mondja is, meg érzékelteti is a fejlesztésre szánt forrásokon keresztül. Ami ott megépül, az gyakran helyi vállalkozók fölajánlásának köszönhető, amit a polgármester mindig nyilvánosan köszön meg. Amikor elkezdték bezárni a postahivatalokat, a Klauzál utcai üzlettulajdonosok komolyan szervezték, hogy együtt beszállnak a kisposta további fönntartásába.
A vásárhelyi fideszesek jó Bourbonokhoz méltó módon most is azt sulykolták, Márki-Zay gyűlöletet kelt és megosztja a várost. Aztán persze a békepárti Fidesznek sikerült úgy lebonyolítani a kampányt, hogy az utolsó napon az egyik jelöltje tettleg bántalmazta az utcán MZP egyik emberét. Orbán Viktor miniszterelnök pedig a városban járva úgy sétált el az őt üdvözlő Márki-Zay mellett, hogy nem fogadta el a feléje nyújtott békejobbot.
Magyarországon helyi önkormányzati választást már simán megnyerhet olyan politikus, aki beszélő viszonyban akar maradni mindenkivel és nem bosszúálló.
