Amit kérnek, arra nincs pénz – aztán jut 3,3 milliárd, de másra

Kis-Magyarország

A Lázár-kastély miatt országos hírű Csongrád-Csanád megyei útfelújítás előzménye és utóélete is tanulságos. 

Máig nem értesítette Algyő önkormányzatát a Magyar Közút arról, hogy a nagyközség közigazgatási területén felújít egy 6 kilométeres útszakaszt 3,3 milliárd forintból. Az algyői polgármesteri hivatalban úgy szereztek tudomást a munkáról, hogy a hétfői kezdést megelőző csütörtökön a kivitelező szólt, hogy a település tulajdonában lévő egyik közeli portát bérbe venné depóterületnek. A munka augusztusban kezdődött, decemberre befejeződött.

Ez az út azért lett ősszel országszerte híres az Átlátszó révén, mert a Lázár János érdekeltségébe tartozó kastély felé is ezen kell menni az M43-as autópályától, a csatornahídnál lefordulva Batida felé menet, de a felújított útszakasz valójában messzebbre vezet: a nagyfai börtön bejárójáig. Ez az Algyőt Maroslelével összekötő 4413-as út, amelynek más szakaszai holdbéli tájhoz hasonlóak ma is. Amikor az M43-as autópálya épült, ezen a négyszámjegyű úton is szállították az anyagot az építkezéshez.

„Miután elkészült az autópálya, egy szakaszt valamennyire felújítottak, az autópálya-lehajtótól a batidai hídig, de a többi nagyon rossz állapotban maradt” – mondta most a Narancs.hu kérdésére Molnár Áron algyői polgármester. – „Erre rendszeresen emlékeztettük a Magyar Közutat, és mindig azt a választ kaptuk, hogy ez egy alsóbb rendű út, és hogy egy szakasza fel lett újítva. Tényleg, és kátyúztak is, valamint a Tisza-töltéstől lekanyarodó darabon, néhány száz méteren szintén javítottak. Máshol viszont szinte már járhatatlan volt, ahogy most is. Mi arra hivatkoztunk, amit az azóta megszüntetett Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. (NIF) ígért, hogy az építkezés idején igénybe vett szállítási útvonalakat rendbe teszik. Nemrég a Magyar Közút azt kérte, hogy a csatornán átvezető batidai hidat adjuk át állami tulajdonba, majd felújítják. Ingyen átadtuk. Még akkor sem volt szó az út felújításáról. Viszont kaptunk egy levelet, hogy kiderült, mégsem annyira balesetveszélyes az a híd, úgyhogy most nem újítják fel. Ezután értesültünk arról – a kivitelezőtől –, hogy hozzáfognak az útfelújításhoz. Meglepett, hogy nagyrészt azt a szakaszt érinti ez a munka, amely a korábbi renoválás révén valamivel jobb állapotban volt, mint a többi rész. Az is meglepő volt, hogy értesítést azóta sem kaptunk, pedig ez a rész Algyő közigazgatási területén található. Azóta megnéztem. Tényleg szép lett.”

 
Ilyen a „térfogatváltozó altalajon” megépített új útszakasz
Fotó: Kuklis István 
 
 

Az 5400 lakosú Algyő főutcája ugyanúgy állami út, mint a 4413-as, csak jóval nagyobb a forgalma. Az algyői önkormányzat tíz éve kéri a Magyar Közutat, hogy újítsa fel, de arra eddig nem jutott állami pénz. Engedélyt szerencsére kapott a nagyközség arra, hogy saját pénzéből maga fogjon hozzá. Itt bruttó 318 millió forintból újult meg egy kilométer, közel 8 méter szélességben, szegéllyel, kerékpársávval. A két útépítés egy időben indult.

A Magyar Közút a Narancs.hu-nak azt nyilatkozta, a 4413-as úton azt a bizonyos szakaszt azért kellett felújítani az alapjától, mert ott kötött térfogatváltozó az altalaj, a régi burkolat ezért ment tönkre. Az építkezés azért volt drága – kilométerenként félmilliárd forint –, mert az altalajhoz idomuló technológiát kellett alkalmazni. Két ok miatt döntöttek úgy, hogy hozzáfognak, és pont ott. Az egyik, hogy a nagyfai börtönt fenntartó Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága ezt kérte az Építési és Közlekedési Minisztériumtól. A másik ok: át akarják építeni az Algyőnél lévő közúti Tisza-hidat. Ha ez a munka elkezdődik, egy időre biztosan le kell zárni a 47-es főutat, és akkor a forgalom többek közt a most felújított 6 kilométert is igénybe véve, kerülőúton halad majd a megye két legnagyobb települése, Szeged és Hódmezővásárhely között.

Molnár Áron azt mondta, az algyőiek minden fejlesztésnek örülnek, ennek a 6 kilométernek is, de nagyon várják, hogy annak az útnak a további részei is megújulnak. Főleg, ha tényleg arra kell majd kerülni a híd felújítása idején.

Algyőtől ebben az évben 639 millió forintot von el az állam szolidaritási hozzájárulásként, a megyei településektől Szeged után a legtöbbet. Molnár úgy számol, ha ezt a pénzt meghagyják, az önkormányzat majdnem végig felújíthatta volna belőle a falun átvezető állami útszakaszt, szegéllyel, kerékpársávval ellátva.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.