Harmincvalahány magyarországi vasútállomás előtt írták föl az aszfaltra a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) aktivistái nemrég, hogy milyen messze található attól az adott ponttól Lázár Jánosék kastélya. Az első ilyen feliratot a párt egyik tagja festette fel december végén János-névnap alkalmából, az Algyő és Maroslele közötti út frissen felújított szakaszára. Ott a nyíl és a szöveg most is: „Nernia – Lázár kastélya”. A Promenad24 nevű hódmezővásárhelyi hírportál – amely rendszerint ugyanazokra az emberekre szokott haragudni, akikre Lázár János – közzétette az aszfaltrajzoló személyes adatait. Az ellenzéki párt erre válaszul indította el az országos felfestőakciót. A Facebookon egy ideig az is dívott, hogy civil emberek kiírták, a saját házuktól mennyit kell utazni a nevezetes ingatlanig.
Az első felfestést az Átlátszó 2024. szeptemberi írása ihlette, mely szerint a Magyar Közút felújítja – azóta be is fejezte a munkát – az Algyő és Maroslele közötti 4413-as jelű út hat kilométeres szakaszát. A beruházásra 3,3 milliárd forintot költöttek, és ez az út „az M43-asról éppen Lázár János batidai kastélyához vezet”. Az útépítés úgy rögzült az országos sajtóban, hogy az építési és közlekedési miniszter ingatlana „kapott egy bekötőutat” az autópályától.
A beruházás valóban hasznos Lázárnak és mindazoknak, akik a birtokot élvezik, vagy valamilyen programra érkeznek, például vadászni. Ez a vidék azonban nem csak Lázár miatt érdekes.
Elharapják a nyelvüket
Dél-Alföld, Csongrád-Csanád megye. A Tisza észak-déli irányban folyik, keletről beleömlik a Maros. A torkolat alatt közvetlenül a Tisza két oldalán Szeged városa. És a torkolat fölött, az északkeleti oldalon, a Tisza és a Maros szögleténél fekszik a tárgyalt terület. Öntéstalaj, az 1. világháborúban vitézségi érmet szerzett katonáknak is osztottak errefelé birtokot. Vitéztelep, majd Rákóczitelep, illetve Tápairét vagy Lebő két itteni terület neve. Tanyás vidék. A Tisza szabályozásakor levágtak egy fordított C alakú holtágat. Az öble azelőtt a Pallavicini-birtokhoz tartozott, a folyószabályozás után a szegedi börtön kapta meg rabgazdaság céljára, és börtönépületet is felhúztak ott később.
A téeszesítés idején Rákóczitelepen a Rákóczi Tsz működött, a tanyaközpontban bolt, közösségi ház, állattartó telep. A legközelebbi település – a holtág öblében lévő börtönt nem számolva – légvonalban Szeged-Tápé, a Tisza túloldalán.
Az összeköttetést a várossal a tápéi komp biztosította, ez 1528 óta működött.
Emellett a már említett 4413-as út létezik, amelyen el lehet jutni Maroslelére, illetve a másik irányban Algyőre. Ebben az irányban haladva jobbról csatlakozik a 4413-ashoz egy út. Tényleg arra kell menni a Lázár-kastélyhoz is, de az az út továbbvezet Batidára, onnan Hódmezővásárhelyre. A 4413-as egy öntözőcsatorna mellett halad tovább. Néhány kilométerrel később balról csatlakozik hozzá a nagyfai börtön bekötőútja. A 4413-as ezután fölvisz a Tisza-töltésre, az algyői Tisza-hídnál fut bele az ott épp négysávossá váló 47-esbe.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
