Hová vezetnek a Lázár-birodalom útjai?

Kastély, börtön, szegénytanya

Belpol

Konkrétan tényleg nem Lázár Jánosék kastélyáig épült út kilométerenként félmilliárd forintból, hanem az M43-as autópálya lehajtójától a nagyfai börtönig. E szakasz előtt és utána azonban olyan kráterek maradtak, amelyek a Holdról is látszanak.

Harmincvalahány magyarországi vasútállomás előtt írták föl az aszfaltra a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) aktivistái nemrég, hogy milyen messze található attól az adott ponttól Lázár Jánosék kastélya. Az első ilyen feliratot a párt egyik tagja festette fel december végén János-névnap alkalmából, az Algyő és Maroslele közötti út frissen felújított szakaszára. Ott a nyíl és a szöveg most is: „Nernia – Lázár kastélya”. A Promenad24 nevű hódmezővásárhelyi hírportál – amely rendszerint ugyanazokra az emberekre szokott haragudni, akikre Lázár János – közzétette az aszfaltrajzoló személyes adatait. Az ellenzéki párt erre válaszul indította el az országos felfestőakciót. A Facebookon egy ideig az is dívott, hogy civil emberek kiírták, a saját házuktól mennyit kell utazni a nevezetes ingatlanig.

Az első felfestést az Átlátszó 2024. szeptemberi írása ihlette, mely szerint a Magyar Közút felújítja – azóta be is fejezte a munkát – az Algyő és Maroslele közötti 4413-as jelű út hat kilométeres szakaszát. A beruházásra 3,3 milliárd forintot költöttek, és ez az út „az M43-asról éppen Lázár János batidai kastélyához vezet”. Az útépítés úgy rögzült az országos sajtóban, hogy az építési és közlekedési miniszter ingatlana „kapott egy bekötőutat” az autópályától.

A beruházás valóban hasznos Lázárnak és mindazoknak, akik a birtokot élvezik, vagy valamilyen programra érkeznek, például vadászni. Ez a vidék azonban nem csak Lázár miatt érdekes.

Elharapják a nyelvüket

Dél-Alföld, Csongrád-Csanád megye. A Tisza észak-déli irányban folyik, keletről bele­ömlik a Maros. A torkolat alatt közvetlenül a Tisza két oldalán Szeged városa. És a torkolat fölött, az északkeleti oldalon, a Tisza és a Maros szögleténél fekszik a tárgyalt terület. Öntéstalaj, az 1. világháborúban vitézségi érmet szerzett katonáknak is osztottak errefelé birtokot. Vitéztelep, majd Rákóczitelep, illetve Tápairét vagy Lebő két itteni terület neve. Tanyás vidék. A Tisza szabályozásakor levágtak egy fordított C alakú holtágat. Az öble azelőtt a Pallavicini-birtokhoz tartozott, a folyószabályozás után a szegedi börtön kapta meg rabgazdaság céljára, és börtönépületet is felhúztak ott később.

A téeszesítés idején Rákóczitelepen a Rákóczi Tsz működött, a tanyaközpontban bolt, közösségi ház, állattartó telep. A legközelebbi település – a holtág öblében lévő börtönt nem számolva – légvonalban Szeged-Tápé, a Tisza túloldalán.

Az összeköttetést a várossal a tápéi komp biztosította, ez 1528 óta működött.

Emellett a már említett 4413-as út létezik, amelyen el lehet jutni Maroslelére, illetve a másik irányban Algyőre. Ebben az irányban haladva jobbról csatlakozik a 4413-ashoz egy út. Tényleg arra kell menni a Lázár-kastélyhoz is, de az az út továbbvezet Batidára, onnan Hódmezővásárhelyre. A 4413-as egy öntözőcsatorna mellett halad tovább. Néhány kilométerrel később balról csatlakozik hozzá a nagyfai börtön bekötőútja. A 4413-as ezután fölvisz a Tisza-töltésre, az algyői Tisza-hídnál fut bele az ott épp négysávossá váló 47-esbe.

 
A batidai út: enni lehet róla
Fotók: Kuklis István

 

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.