A vádhatóság elutasította Hadházy feljelentését – a képviselő ügyészségi korrupcióról beszél

Kis-Magyarország

A Központi Nyomozó Ügyészség, bűncselekmény hiányában, elutasította a Hadházy Simonka György letartóztatásának elmaradását kifogásoló feljelentését. A parlamenti képviselő mindezt bírálja, szerinte az ügyészségi korrupciót is vizsgálni kell.

A Központi Nyomozó Főügyészségre korábban Hadházy Ákos és egy magánszemély tett feljelentést. Ők a Simonka-ügyben sérelmezték a letartóztatás indítványozásának elmaradását. Mivel a feljelentett cselekmény nem bűncselekmény, a feljelentést a Fővárosi Nyomozó Ügyészség elutasította – áll a vádhatósági sajtóközleményben. A kényszerintézkedés elmaradásáról a narancs.hu is többször írt.

Hadházy hivatali visszaélés és más bűncselekmény miatt tett feljelenést. Ennek lényege: bűncselekmény gyanúját veti fel, hogy az ügyészség nem indítványozta a büntetőeljárás hatálya alatt álló Simonka György letartóztatását. A feljelentés szerint a legsúlyosabb kényszerintézkedést az indokolta volna, hogy a terhelt akadályozta a büntetőeljárást. Figyelemmel arra, hogy az alapul szolgáló büntető ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség képviseli a vádat, a feljelentés elbírálására a Legfőbb Ügyészség a Fővárosi Nyomozó Ügyészséget jelölte ki.

A Fővárosi Nyomozó Ügyészség a feljelentést és a rendelkezésre álló iratokat megvizsgálta. A nyomozó ügyészség megállapította, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség széleskörű nyomozást folytatott, intézkedett a mentelmi jog felfüggesztése iránt, gyanúsítotti kihallgatásokat hajtott végre és vádat emelt. A büntetőeljárási törvény a letartóztatás indítványozására kötelező esetet nem ír elő, hanem a terheltek jogainak védelme érdekében a szükségesség, arányosság és fokozatosság elveinek érvényesülését rögzíti.

„Olyan mértékben felderített volt…”

Itt még Simonka győztesnek tűnik

Itt még Simonka győztesnek tűnik

Fotó: Simonka György/Facebook

Az alapul szolgáló bűnügyben a mentelmi jog felfüggesztéséig törvényi tilalma is volt a letartóztatásnak, ezt követően azonban már a tényállás olyan mértékben felderített volt, hogy a nyomozás és bizonyítás akadályozása már nem volt lehetséges. Mindezek alapján megállapítható – áll a sajtóközleményben –, hogy a feljelentett cselekmény nem bűncselekmény, az sem a hivatali visszaélés, sem más bűncselekmény törvényi tényállását nem meríti ki.

Emiatt a büntetőeljárási törvény előírása alapján a nyomozó ügyészség a feljelentést bűncselekmény hiányában elutasította, a határozat ellen a feljelentők panasszal élhetnek.

Hadházy: az ügyészség besegít a Fidesznek

Egészen másként látja az ügyet Hadházy Ákos, aki a narancs.hu-nak elmondta, az ügy lényege, hogy az ügyészség munkáját csak az ügyészség vizsgálhatja, ez pedig a hivatali korrupció melegágya lehet. Meglátása szerint korábban és még most is fennállnak Simonka előzetes letartóztatásának törvényi tényállásai. Ezt jól példázza, hogy a vádirat szerint Simonka bizonyítékokat tüntetett el, tanúkat befolyásolt, sőt az adóhatóság embereit is lefizette, hogy leállíttassa az ellene indult NAV-eljárást.

„A legfőbb ügyésznek a 2018 őszénél már jóval korábban kezdeményeznie kellett volna az országgyűlésnél Simonka mentelmi jogának felfüggesztését. Másrészt az ügyletekből a fideszes országgyűlési képviselőnek sok pénze van, ezért akar most a bíróság elé idézni 130 tanút. Ha eddig befolyásolta a tanúkat, akkor erősen feltételezhető, most sem egészen mások a szándékai” – mondta a narancs.hu-nak Hadházy Ákos.

Hadházy: Polt besegít Orbánéknak

Hadházy: Polt besegít Orbánéknak

Fotó: szeged.hu

Ehhez hozzátette, az ügyészi szervezet a Simonka ügyében elmaradt intézkedéseivel besegít a Fidesz parlamenti kétharmadának fenntartásába, ennek egyenes következménye volt nemrégiben Polt Péter legfőbb ügyész újraválasztása.

Egyszer valaki mesélni kezd

„Biztos vagyok benne, hogy a nyomozás során az ügyészi szervezeten belül felmerült, hogy kényszerintézkedést foganatosítsanak Simonka György ellen. Talán egyszer lesz majd valaki, aki elmeséli ennek az igaz történetét, s azt, ki és hogyan verte vissza ezt a próbálkozást” – jelentette ki portálunknak a független országgyűlési képviselő.

Hadházy és Orbán az elhíresült felvételen

Hadházy és Orbán az elhíresült felvételen

Fotó: Hadházy Ákos / Facebook

Aki végül elmondta, új rendszerváltásnak kell ahhoz jönnie, hogy gátat lehessen szabni az ügyészi korrupciónak, s olyan jogszabályváltozásokat lehessen alkotni, amely megszünteti azt a képtelen helyzetet, hogy ilyen és hasonló ügyekben egy feljelentés kapcsán az ügyészség saját magát „ellenőrizhesse.”

(Címlapfotó: Hadházy Ákos/Facebook)

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.