Balatonakarattyai MNB-hajókikötő: a komolytalansággal határos előkészítő munka

  • Kupi Györgyi
  • 2020. szeptember 22.

Kis-Magyarország

Egyelőre megakasztotta a balatonakarattyai kishajó-kikötő létesítését a zöldhatóság. Környezetvédelmi hatásvizsgálatot kell készíttetnie a beruházónak, az MNB cégének, az Optimum-Gammának. Ám a projekt hibákkal és hiányosságokkal teli.

Az MNB tulajdonában álló Optimum-Gamma Ingatlanbefektetési Kft. egy negyven férőhelyes kishajó kikötőt tervez megépíteni Balatonkenese és Balatonakarattya határán, az MNB most épülő oktatási- és konferenciaközpontja elé. (Balatonakarattya polgármestere Matolcsy Gyöngyi, az MNB-elnök volt felesége.) Ezzel a témával néhány héttel ezelőtt érintőlegesen már foglalkoztunk.

A zöldhatósághoz a beruházó az előzetes vizsgálati dokumentációt augusztus végén adta be, szeptember 10-én viszont már meg is született a Veszprém Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának eljárást megszüntető határozata. Ez ellen a bíróságon lehet fellebbezni.

Ez nem azt jelenti, hogy soha nem épülhet kikötő Akarattyán, csak azt, hogy a hatóság előírta, a beruházó végezzen környezeti hatásvizsgálatot a területen. Ugyanis a „benyújtott dokumentáció nem tartalmazza a tevékenység során az egyes környezeti elemekre várhatóan gyakorolt hatások előzetes becslését, ennek hiányában nem állapítható meg, hogy a tervezett tevékenység megvalósításából származik-e jelentős környezeti hatás, így a dokumentáció alapján az előzetes vizsgálat nem folytatható le” – olvasható a zöldhatóság határozatában.

Megkeresték Kenesét?

Ilyen hatástanulmány kötelező a 20 férőhelyes vagy annál nagyobb kikötők esetében. Az akarattyai kikötő építését már 2017-ben az ombudsman is kifogásolta, egy 60 oldalas tanulmányban osztotta meg jogi és környezeti aggályait, megjelölve, hogy mi lenne a jogszerű eljárása.

Balatonakarattyai strand, de hivatalosan kenesei tulajdon

Balatonakarattyai strand, de hivatalosan kenesei tulajdon

Fotó: A szerző felvétele

Az már csak hab a tortán, hogy a vizsgálati eljárást illetékét csak utóbb, hiánypótlási felszólításra fizette ki a kérelmező. De annak benyújtója, a TÉR-TEAM Kft.-nek meghatalmazása sem volt szabályszerű, mint ahogy a hatóságnak az eljárás lefolytatására benyújtott kérelem sem felelt meg a formai követelményeknek.

Tartalmi probléma is van – túl azon, amit a kormányhivatal megállapított –: mégpedig az, hogy a szóban forgó területre még nem készült el a partvonal-szabályozási terv sem. Így azt sem lehet tudni, egyáltalán épülhet-e ott bármi a vízpartra. Erre egyébként maga a tervező hívta fel a figyelmet, ami fura, hiszen általában a meglévő jogszabályok alapján készül el egy terv. Még néhány érdekesség van a történetben. Mégpedig az, hogy a terület egy kis része Balatonkenese tulajdonában van, konkrétan a Bezerédj-strandra esik. Ám a tervben csak említés szintjén merül fel, hogy a tulajdoni viszonyt rendezni kellene. Kenese honlapján semmi nem utal arra, hogy megkereste volna az MNB valamilyen ajánlattal a várost.

Hibák, hiányosságok

Készül olyan terv is, amely alapján Balatonkenese kihagyható a projektből. Ez esetben viszont nem világos, melyik tervre szól az előzetes vizsgálati dokumentáció, ugyanis nem mindegy, hogy tíz méterrel idébb, vagy odébb épül egy kikötő a Balatonba. Egyáltalán, az sem világos még, hogy hol húzódik a két település határa. Nagy valószínűséggel az lesz a határ, amit a bíróság korábban, a települések szétválásakor már megállapított, de ezzel kapcsolatban Kenese felülvizsgálati kérelemmel élt. Így jogilag még nincs lezárva ez az ügy sem.

Kérdés, ha a beruházó magát az engedélyezési eljárás kezdeményezését ennyire lazán kezeli, akkor mennyire komoly a terv. Az eddigi fejlemények szerint a beruházók eddig elfelejtette befizetni az eljárás díját, más ingatlanára tervezett, és még azt sem lehet 100 százalékosan tudni, hogy melyik településre. Emellett nem vették figyelembe a három évvel ezelőtti ombdsmani jelentést, amin már egyszer már elbukott a kikötő terve. De átsiklott a felett, hogy már húsz férőhelyes kikötőtől kötelező a környezeti hatásvizsgálat. Márpedig itt egy kikötő épülne. Nem is kicsi.

A kikötő 150 méter mélyen nyúlna be a tóba, összesen negyven, 12 férőhelyes motoros kishajó, illetve 12 méter hosszússágú vitorlás befogadására lenne alkalmas. A végére egy közel 30 méter magas világítótornyot is építenének. Ami azért izgalmas, mert Akarattya egyetlen turisztikai látványossága a kilátás, méghozzá a tó szintje fölött 60 méterrel húzódó magaspartról, a Kisfaludy sétányról. Ebbe zavarna be a tervben „jel”-ként említett szimbólum, és világítótorony.

Balatonakarattyai utcakép, a felszínen minden csendes

Balatonakarattyai utcakép

Fotó: A szerző felvétele

A világítótorony benne van?

Ezen kívül még számos sebből vérzik a dokumentáció, amit bármely környezeti ügyekben kicsit is járatos olvasó is első olvasásra kiszúr. Kiszúrták a helyi lakók, nyaralók is, akik próbálják értelmezni a terveket és demokratikusan szondázzák a helyi közvéleményt, hogy mi a véleményük a kikötő létesítéséről.

A helyi vitorlásokat egyébként nem érinti a történet, az adófizetők pénzén épülő objektumot kizárólag az oktatási központ látogatói használhatnák. A hajóméretből nagyjából lehet következtetni arra, hogy az MNB nem bíz semmit a véletlenre: a jachtokon érkező vendégek fogadására is felkészül az oktatási és konferencia központ. Az objektum költséget 468-636 millió közé lőtték be. Az nem derül ki a dokumentációból, hogy ebben a világítótorony is benne van-e.

(Címlapfotónkon: balatoni hajókikötő, még nem Akarattyán, hanem Badacsonyban. A felvételt Bod Tamás készítette.)

Neked ajánljuk