Az ellehetetlenülés szélére sodródott az ország negyedik legnagyobb víziközmű cége

Kis-Magyarország

Mivel más megoldást nem lát, a békéscsabai központú Alföldvíz Zrt. a fizetésképtelenség elkerüléséért, veszteségrendezés címén a tőkeszerkezet helyreállítása érdekében közel 2,6 milliárd forinttal leszállítaná a cég alaptőkéjét. E szokatlan megoldás ahhoz elég, hogy pillanatnyilag elkerüljék a csődöt. A tulajdonos önkormányzatok nem tudnak, az állam nem akar pótlólagos forrást beletenni a cégbe, amely 451 ezer ember vízellátásáról gondoskodik. A rezsicsökkentés itt is visszaüt.

Még annál is sokkal nagyobb a baj a békéscsabai központú Alföldvíz Zrt.-nél, mint ahogy arról legutóbb beszámoltunk a negyedik legnagyobb honi víziközmű cég helyzetét illetően. Noha akkor is azt írtuk, csőd közeli helyzetben van a társaság. Éppen ezért a munkavállalókat összefogó érdekvédelmi szervezet azt sem zárta ki, hamarosan Orbán Viktor miniszterelnök rezidenciájánál, a Karmelita kolostornál fog demonstrálni, hogy felhívja a figyelmet a súlyos gondokra. A vizesek már több levelet írtak a miniszterelnöknek, de egyikre sem kaptak választ.

Ha nem is kizárólagosan, de Békés, Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád és Jász-Nagykun-Szolnok megye 131 településen szolgáltat vizet és vezeti el a szennyvizet az Alföldvíz Zrt., amelynek tavalyi árbevétele kicsivel haladta meg a 12 milliárd forintot. Ám az ellehetetlenülés határára sodródást az jelenti, hogy a cég vesztesége 2019-ben meghaladta a 2,6 milliárd forintot, az idei veszteséget pedig 1,2 milliárd forintra lőtték be.

A cég a négy megyében 1200 munkavállalót foglalkoztat, akiknek keresete az ágazati átlag alatti. S ahogy már beszámoltunk, bár semmilyen szerepük nincs a gigaveszteség kialakulásában, de mindez azzal is jár, hogy az idén béremelésre nem számíthatnak. Az Alföldvíz nem kevesebb, mint 451 ezer ember vízellátásáról és szennyvíz-elveztetéséről gondoskodik.

Törvénysértő helyzet

A veszteség jó részéért, valamint az immár gazdasági és pénzügyi ellehetetlenülés réméért leginkább az elhibázott rezsicsökkentés és a brutális elvonások a felelősek. Ugyanis „a víziközmű-szolgáltatás igénybevételéért fizetendő díjban a vízi közmű működtetésével kapcsolatos indokolt költségeknek meg kell térülniük.” A törvényi előírást figyelmen kívül hagyva a 2011-es díjakat (-10% rezsicsökkentés) kénytelenek alkalmazni a szolgáltatók. Így a megtérülés elve nem érvényesül. De úgy fest, ez a politikai döntéshozókat nem zavarja. Emellett a társaságot a brutális elvonások, így az aránytalanul kivetett közműadó, a felügyeleti díj sújtja, amely csak az Alföldvíz Zrt. esetében 1 milliárd forintot von el a cégtől, emlékeztetett Miskéri László szakszervezeti vezető.

Csőd szélén a víziközmű szolgáltató

Csőd szélén a víziközmű szolgáltató

Fotó: A szerző felvétele

Mindez azt is jelenti, hogy az Alföldvíz 50 százalékos tulajdonában lévő Aqua Trans Mures S. A. leánycég esetében sem tudja a korábbi szerződésekben vállalt finanszírozási kötelezettséget tartani a békéscsabai központú cég, így a leányvállalat fizetőképessége is veszélybe került. Holott ennek a közös vállalatnak kiemelkedő szerepe van a dél-alföldi térség biztonságos ivóvízellátásában, mert ez biztosítja a romániai vízbázisokból Magyarországra érkező egészséges ivóvizet.

Drámai hangú levél

Hogy mekkora a baj az Alföldvíz Zrt.-nél, jól mutatja a tavalyi közgyűlésen elfogadott egyik határozatuk is. Ez 2019. május 30-i hatállyal kimondta, amennyiben 2019. július 15-ig a társaság finanszírozási helyzete tőkeemelés vagy más módon nem változik meg úgy, hogy a cég fizetőképes legyen, akkor a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény alapján ezt a közvetlen veszélyhelyzetet jelezni kell a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal felé. Ezt végül az Alföldvíz nem tette meg, noha érdemi változás – mint a mára kialakult helyzet mutatja – nem történt. Sőt, 2019-ben belefutott a cég a csaknem 2,7 milliárd forintos veszteségbe.

Drámai hangú levelet írt az idén tavasszal Nagy László vezérigazgató Benkő Tibor honvédelmi miniszternek abban a minőségében, hogy Benkő egyben a Létfontosságú Magyar Vállalatok Biztonságáért Felelős Akciócsoport vezetője. Az április 30-án keltezett levélben az Alföldvíz Zrt. menedzsmentének első embere így fogalmazott saját cégéről: „A beszámolóból megállapítható, hogy a társaság gazdasági helyzete rendkívül súlyos, a működési képességeinek a határán van. A több éve tartó veszteséges működés következtében a cég gazdaságilag nem felel már meg a törvényes működés feltételeinek, melyet a tulajdonosok máig nem tudnak megoldani, az ez évi veszteség az 1,2 milliárd forintot is elérheti. Ennél is súlyosabb, a működést közvetlenül fenyegető probléma, hogy a fizetőképességét a cég csak tartós hitelezői tartozások kiegyenlítésének halasztatásával tudja fenntartani.

A vállalat segélykiáltására érdemi válasz nem érkezett a minisztertől. A többségi tulajdonos és a pénzügyi értelemben kivéreztetett önkormányzatok nem tudnak, a valamivel több mint 28 százalékos részvénypakettet tulajdonló állam pedig egyelőre nem akar semmilyen pótlólagos forrást beletenni a hamarosan gazdaságilag és pénzügyileg ellehetetlenülőfélben lévő Alföldvíz Zrt.-be. A cég legnagyobb tulajdonosa a 32 százalékot magáénak tudó Békéscsaba.

Lenullázódhat az alaptőke

Békéscsabán és Békés megye harmadik legnépesebb városában, Orosházán, csütörtökön tárgyalják a képviselő-testületek a víziközmű cég ellehetetlenüléséről szóló előterjesztést, amely ideiglenesen úgy próbál úrrá lenni a rendkívül súlyos gondokon, hogy – unortodox módon – a fizetésképtelenség elkerüléséért, veszteségrendezés címén a társaság közgyűlésén a tőkeszerkezet helyreállítása érdekében közel 2,6 milliárd forinttal leszállítaná a cég alaptőkéjét: 3,8 milliárdról 1,2 milliárd forintra.

Az Alföldvíz Zrt. közgyűlését szeptember 25-én, pénteken tartják a Viharsarok fővárosában. Ha év végéig nem történik semmi, akkor a hasonló veszteségleírási technika és a 2020-ra betervezett veszteség nagysága mellett a cég alaptőkéje nulla forint lesz. Ami, persze, közgazdasági lehetetlenség.

„Ez már maga a csőd!”

„Szörnyű olvasni a társaság gazdasági helyzetéről szóló előterjesztést és döbbenetes, hogy a szakszervezet ezeket nem a cégvezetéstől, hanem csak kerülőutakon kapja meg. Korábban olyan információk birtokában voltunk, hogy a cégünk csőd közeli helyzetben, ez azonban sajnos az új információk fényében változtatásra szorul, hiszen ez már maga a csőd! Az alaptőke drasztikus leszállításával az állam azt éri el, hogy ezért az egynegyed árért meg fogja vásárolni a céget. Az önkormányzatok meg „asszisztálnak” hozzá. A munkavállalók pedig áldozatokká váltak. Az igen alacsony keresetek javítására nem látszik remény. Azt gondolom, hogy sem az önkormányzati tulajdonosokat, sem pedig az állami tulajdonost ez nem érdekli” – a nyilatkozta a Narancs.hu-nak Miskéri László szakszervezeti elnök.

Fetser János felháborodott

Fetser János felháborodott

Fotó: narancs.hu

Az orosházi képviselő-testület kedden ülésező pénzügyi bizottsága nem fogadta el az Alföldvíz Zrt. helyzetéről szóló előterjesztést és ezt a határozati javaslatot tette a közgyűlésnek is, tájékoztatta portálunkat Fetser János orosházi ellenzéki önkormányzati képviselő, aki korábban több cikluson keresztül volt az MSZP színeiben orosházi polgármester és országgyűlési képviselő. Fetser hozzátette, felháborító, hogy a felelőtlen kormányzati politika a csőd szélére juttatta az ország egyik legnagyobb víziközmű cégét.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.