Az ellehetetlenülés szélére sodródott az ország negyedik legnagyobb víziközmű cége

Kis-Magyarország

Mivel más megoldást nem lát, a békéscsabai központú Alföldvíz Zrt. a fizetésképtelenség elkerüléséért, veszteségrendezés címén a tőkeszerkezet helyreállítása érdekében közel 2,6 milliárd forinttal leszállítaná a cég alaptőkéjét. E szokatlan megoldás ahhoz elég, hogy pillanatnyilag elkerüljék a csődöt. A tulajdonos önkormányzatok nem tudnak, az állam nem akar pótlólagos forrást beletenni a cégbe, amely 451 ezer ember vízellátásáról gondoskodik. A rezsicsökkentés itt is visszaüt.

Még annál is sokkal nagyobb a baj a békéscsabai központú Alföldvíz Zrt.-nél, mint ahogy arról legutóbb beszámoltunk a negyedik legnagyobb honi víziközmű cég helyzetét illetően. Noha akkor is azt írtuk, csőd közeli helyzetben van a társaság. Éppen ezért a munkavállalókat összefogó érdekvédelmi szervezet azt sem zárta ki, hamarosan Orbán Viktor miniszterelnök rezidenciájánál, a Karmelita kolostornál fog demonstrálni, hogy felhívja a figyelmet a súlyos gondokra. A vizesek már több levelet írtak a miniszterelnöknek, de egyikre sem kaptak választ.

Ha nem is kizárólagosan, de Békés, Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád és Jász-Nagykun-Szolnok megye 131 településen szolgáltat vizet és vezeti el a szennyvizet az Alföldvíz Zrt., amelynek tavalyi árbevétele kicsivel haladta meg a 12 milliárd forintot. Ám az ellehetetlenülés határára sodródást az jelenti, hogy a cég vesztesége 2019-ben meghaladta a 2,6 milliárd forintot, az idei veszteséget pedig 1,2 milliárd forintra lőtték be.

A cég a négy megyében 1200 munkavállalót foglalkoztat, akiknek keresete az ágazati átlag alatti. S ahogy már beszámoltunk, bár semmilyen szerepük nincs a gigaveszteség kialakulásában, de mindez azzal is jár, hogy az idén béremelésre nem számíthatnak. Az Alföldvíz nem kevesebb, mint 451 ezer ember vízellátásáról és szennyvíz-elveztetéséről gondoskodik.

Törvénysértő helyzet

A veszteség jó részéért, valamint az immár gazdasági és pénzügyi ellehetetlenülés réméért leginkább az elhibázott rezsicsökkentés és a brutális elvonások a felelősek. Ugyanis „a víziközmű-szolgáltatás igénybevételéért fizetendő díjban a vízi közmű működtetésével kapcsolatos indokolt költségeknek meg kell térülniük.” A törvényi előírást figyelmen kívül hagyva a 2011-es díjakat (-10% rezsicsökkentés) kénytelenek alkalmazni a szolgáltatók. Így a megtérülés elve nem érvényesül. De úgy fest, ez a politikai döntéshozókat nem zavarja. Emellett a társaságot a brutális elvonások, így az aránytalanul kivetett közműadó, a felügyeleti díj sújtja, amely csak az Alföldvíz Zrt. esetében 1 milliárd forintot von el a cégtől, emlékeztetett Miskéri László szakszervezeti vezető.

Csőd szélén a víziközmű szolgáltató

Csőd szélén a víziközmű szolgáltató

Fotó: A szerző felvétele

Mindez azt is jelenti, hogy az Alföldvíz 50 százalékos tulajdonában lévő Aqua Trans Mures S. A. leánycég esetében sem tudja a korábbi szerződésekben vállalt finanszírozási kötelezettséget tartani a békéscsabai központú cég, így a leányvállalat fizetőképessége is veszélybe került. Holott ennek a közös vállalatnak kiemelkedő szerepe van a dél-alföldi térség biztonságos ivóvízellátásában, mert ez biztosítja a romániai vízbázisokból Magyarországra érkező egészséges ivóvizet.

Drámai hangú levél

Hogy mekkora a baj az Alföldvíz Zrt.-nél, jól mutatja a tavalyi közgyűlésen elfogadott egyik határozatuk is. Ez 2019. május 30-i hatállyal kimondta, amennyiben 2019. július 15-ig a társaság finanszírozási helyzete tőkeemelés vagy más módon nem változik meg úgy, hogy a cég fizetőképes legyen, akkor a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény alapján ezt a közvetlen veszélyhelyzetet jelezni kell a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal felé. Ezt végül az Alföldvíz nem tette meg, noha érdemi változás – mint a mára kialakult helyzet mutatja – nem történt. Sőt, 2019-ben belefutott a cég a csaknem 2,7 milliárd forintos veszteségbe.

Drámai hangú levelet írt az idén tavasszal Nagy László vezérigazgató Benkő Tibor honvédelmi miniszternek abban a minőségében, hogy Benkő egyben a Létfontosságú Magyar Vállalatok Biztonságáért Felelős Akciócsoport vezetője. Az április 30-án keltezett levélben az Alföldvíz Zrt. menedzsmentének első embere így fogalmazott saját cégéről: „A beszámolóból megállapítható, hogy a társaság gazdasági helyzete rendkívül súlyos, a működési képességeinek a határán van. A több éve tartó veszteséges működés következtében a cég gazdaságilag nem felel már meg a törvényes működés feltételeinek, melyet a tulajdonosok máig nem tudnak megoldani, az ez évi veszteség az 1,2 milliárd forintot is elérheti. Ennél is súlyosabb, a működést közvetlenül fenyegető probléma, hogy a fizetőképességét a cég csak tartós hitelezői tartozások kiegyenlítésének halasztatásával tudja fenntartani.

A vállalat segélykiáltására érdemi válasz nem érkezett a minisztertől. A többségi tulajdonos és a pénzügyi értelemben kivéreztetett önkormányzatok nem tudnak, a valamivel több mint 28 százalékos részvénypakettet tulajdonló állam pedig egyelőre nem akar semmilyen pótlólagos forrást beletenni a hamarosan gazdaságilag és pénzügyileg ellehetetlenülőfélben lévő Alföldvíz Zrt.-be. A cég legnagyobb tulajdonosa a 32 százalékot magáénak tudó Békéscsaba.

Lenullázódhat az alaptőke

Békéscsabán és Békés megye harmadik legnépesebb városában, Orosházán, csütörtökön tárgyalják a képviselő-testületek a víziközmű cég ellehetetlenüléséről szóló előterjesztést, amely ideiglenesen úgy próbál úrrá lenni a rendkívül súlyos gondokon, hogy – unortodox módon – a fizetésképtelenség elkerüléséért, veszteségrendezés címén a társaság közgyűlésén a tőkeszerkezet helyreállítása érdekében közel 2,6 milliárd forinttal leszállítaná a cég alaptőkéjét: 3,8 milliárdról 1,2 milliárd forintra.

Az Alföldvíz Zrt. közgyűlését szeptember 25-én, pénteken tartják a Viharsarok fővárosában. Ha év végéig nem történik semmi, akkor a hasonló veszteségleírási technika és a 2020-ra betervezett veszteség nagysága mellett a cég alaptőkéje nulla forint lesz. Ami, persze, közgazdasági lehetetlenség.

„Ez már maga a csőd!”

„Szörnyű olvasni a társaság gazdasági helyzetéről szóló előterjesztést és döbbenetes, hogy a szakszervezet ezeket nem a cégvezetéstől, hanem csak kerülőutakon kapja meg. Korábban olyan információk birtokában voltunk, hogy a cégünk csőd közeli helyzetben, ez azonban sajnos az új információk fényében változtatásra szorul, hiszen ez már maga a csőd! Az alaptőke drasztikus leszállításával az állam azt éri el, hogy ezért az egynegyed árért meg fogja vásárolni a céget. Az önkormányzatok meg „asszisztálnak” hozzá. A munkavállalók pedig áldozatokká váltak. Az igen alacsony keresetek javítására nem látszik remény. Azt gondolom, hogy sem az önkormányzati tulajdonosokat, sem pedig az állami tulajdonost ez nem érdekli” – a nyilatkozta a Narancs.hu-nak Miskéri László szakszervezeti elnök.

Fetser János felháborodott

Fetser János felháborodott

Fotó: narancs.hu

Az orosházi képviselő-testület kedden ülésező pénzügyi bizottsága nem fogadta el az Alföldvíz Zrt. helyzetéről szóló előterjesztést és ezt a határozati javaslatot tette a közgyűlésnek is, tájékoztatta portálunkat Fetser János orosházi ellenzéki önkormányzati képviselő, aki korábban több cikluson keresztül volt az MSZP színeiben orosházi polgármester és országgyűlési képviselő. Fetser hozzátette, felháborító, hogy a felelőtlen kormányzati politika a csőd szélére juttatta az ország egyik legnagyobb víziközmű cégét.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.

Tudás és hatalom

Második ciklusának elején Donald Trump nekitámadt a legjelesebb amerikai egyetemeknek is. Elnöki hatalmát – amely ezen a területen erősen kérdéses, a végső szót a bíróságok mondják majd ki – immár arra is használja, hogy fél tucat elit magánegyetemet zsaroljon állami források visszatartásával és adószigorítások kilátásba helyezésével: ha nem regulázzák meg palesztinpárti tanáraikat és diákjaikat, és nem számolják fel esélyegyenlőségi programjaikat, oda a washingtoni pénz.