A meglehetősen heves politikusi indulatok olvastán elhatároztuk, utánajárunk, mi épült valójában a szögesdrótszálak közé. A helyiek készségesen útba igazítanak - nagyjából. Egy traktorostól érdeklődünk, aki óva int, hogy felmenjünk a dácsához, mert mint mondja, nagy fekete autók szoktak arra járni és be van kamerázva az egész. Kétszer tévedünk el, tájfutó gyakorlatunk alapján tájékozódunk. A tájékozódási pont az, hogy a kápolnától, a hegyről lefelé nézve hol látszik az épület. A Konyári Pincészet kovácsoltvas kapuja mellett találjuk meg az utat, bár amikor elindulunk rajta, még nem tudjuk, hogy ez lesz az. Az út elején zsákutca tábla, de magánútra utaló jelzés nincs.
Az első 50 méter sáros-kavicsos szakasz után enyhe kanyar jön, onnantól szinte autópálya minőségű aszfaltút vezet egészen a cikornyás vaskapuig, ahol a fekete aszfaltot vörös térkő burkolat váltja. Emeletes villát látunk, vakolva, kéménnyel, zsalugáteres ablakokkal.
Ebből a perspektívából már vannak képeink, megkerüljük az épületet. A hátsó homlokzaton négy darab Sinclair márkájú légkondicionáló kültéri egység látható (darabja negyedmilliónál kezdődik), az északkeleti oldalon víztartály, antennák és egy fa hordó, ami így szabad téren bortárolásra nem alkalmas, csak dekoráció.
Witzmann Mihály a héten a Facebookon közzé tette indulatos cáfolatában, miszerint mindez nem nyaraló, hanem présház, azt írja: „A baloldal azt állítja, hogy a telekvásárlás és a pinceépítés során ügyeskedéssel próbáltuk a hatóságokat megtéveszteni, félrevezetni. Ezzel szemben az a helyzet, hogy az ingatlan megvásárlásakor és az építkezés során is minden jogszabályi előírást messzemenőkig figyelembe vettünk, betartottunk.” Hadházy Ákos azonban már korábban dokumentumokkal igazolta, hogy ez nem így van. „Azt kell tudni, hogy elméletileg külterületen termőföldet csak »gazdák« vásárolhatnak, arra épületet csak mezőgazdasági céllal építhetnek ugyanők. Valóságos iparág jött létre viszont arra a kegyes csalásra, hogy az »aranykalászos gazda tanfolyam« elvégzése után bárki vehet külterületen földet/telket.
Aztán már csak gazdasági célú épületre kér engedélyt és a hatóságot kijátszva megépíti a kacsalábon forgó palotát a magyar anyaföldön.
Witzmanné ennél is tovább ment, a közalkalmazotti státusz mellett bejelentkezett egyéni vállalkozónak és néhány hónapig borszőlő és almatermesztést jelölt meg profilként. Sajnos gazdászi karrierjét 3 hónap után fel is függesztette… Innen pedig már csak egy lépés a hatóság megtévesztés, hogy gazdasági épületre kér engedélyt. Van ott tényleg egy kis pincécske, fölötte pedig egy tekintélyes nyaraló, örökpanorámával.”
Witzmann állítja, hogy „feleségem soha nem volt őstermelő az aranykalászos gazda képesítést pedig évekkel korábban szerezte meg, nagyszülei és édesanyja földjeinek leendő örököseként”. Az aranykalászos tanfolyam elvégzésének időpontját azonban nem firtatta senki, olyan állítás pedig nem is merült fel, hogy Witzmanné őstermelő lett volna. Abban a három téli hónapban, amíg 2019. januártól áprilisig mezőgazdasági vállalkozóként be volt jelentkezve, nemigen termelhetett borszőlőt, almát, egyéb gyümölcsöt, a bejelentkezéséről és kijelentkezésről azonban közhiteles dokumentum került nyilvánosságra. Valószínűtlen, hogy erről Witzmannak nincs tudomása. Azt állítja továbbá: „A »nyaraló« megnevezés szintén hazugság, ugyanis présházról és borospincéről van szó, amiről szerencsére már sokan meggyőződtek.”
Mi is megszemléltük az ingatlant. Sok boros pincét és présházat láttunk már, de négy légkondisat még nem. Kísérőink egyike megjegyezte, hogy ilyen gépészet mellett az építészeti műtárgyat célszerűbb lenne borhűtőnek nevezni.
Az építés kronológiája: a telket Witzmann képviselőségének harmadik évében, 2016 szeptemberében szerezték, az engedélyezési terv dátuma 2017. július, Witzmann felesége pedig 2019 januárjában jelentkezett be mezőgazdasági vállalkozónak, majd miután az építési engedélyt megkapták, április másodikán már ki is jelentkezett. Az építkezés 2019-ben kezdődött, 2020 tavaszán már állt az épület, jelenleg pedig teljesen kész.
A képviselő családi vagyonának védelmében odáig megy, hogy megvillantja a fideszes kommunikációs technikákban szerzett csúsztatási tudását. Azt állítja: „az építési engedélynek megfelelően - csupán 50 m2 a pince valós alapterülete”. Nos, az ingatlanon van egy régi pince is, annak alapterületét – mivel a föld alatt van – nem ismerjük. De nem is arról van szó, hanem arról, ami a föld felett van. Annak területe pedig a kész házon kiszámolható. A tervrajz szerint az épület hosszabb oldalán a tetőnek 8,6 méteresnek kellene lennie, a rövidebb oldalon pedig 6 méter faltól falig. Az 51,6 négyzetméter lenne alapterületben. Plusz ugyanekkora emelet. A készített fotók alapján 28 kúpcserepet számoltunk. Szakértőnk szerint a kúpcserép Bramac Római Novo típusú, amelynek építőipari katalógusokban feltüntetett hossza 45 cm. A Bramac ügyfélszolgálatának tájékoztatása szerint az átfedés 6 cm. Ha tehát a kúpcserepek számát megszorozzuk 39-cel, a 8,6 helyett közel 11 méter jön ki. A rövidebb oldalon térköveztek, szabvány térkővel, így a képek alapján az a távolság is kiszámítható volt (54+12). Itt csak fél méterrel kalkuláltunk nagyobbat a tervben szereplőnél.
A tetősík túlnyúlását leszámítva a felépítmény 50 négyzetméteresnél a hibahatárt meghaladóan nagyobb lehet.
Szakértőnk persze tévedhet, de ennek csekély a valószínűsége.
Mindazonáltal a méret másodlagos kérdés; az épület jellege az, ami szemet szúr a laikus szemlélőnek is. Hiába a régi dísz prés a kocsiszínben, az egész annyira nem praktikusan borászkodásra van kialakulva, hogy több borosgazdát megkérdezve is indokoltnak tartjuk a kétkedést. Nem lehet véletlen, hogy a még 2020-ban történt Hadházy-Witzmann pengeváltással ellentétben Witzmann most nem közölt fotókat a „pincéről”. Írásának illusztrációjaként csak az ellenzék említett lapját mutatja, szemetes kosárban, összegyűrve. Az építmény képei nyilván a szöveg ellen beszéltek volna.
A témával egyébként a „Kitiltottak Társasága” nevű Facebook-csoport foglalkozott először, aztán több alkalommal is. (Ez az a Facebook-csoport, aminek egy posztja miatt Balázs Árpád egykori siófoki fideszes polgármester feljelentést tett, perelt, a rendőrség 17 ember hallgatott ki és rabosított. Balázs Árpád végül elvesztette a pert.)
Witzmann legfrissebb bejegyzésében ez olvasható továbbá: „A rágalmak miatt természetesen feljelentést tettem, a bírósági eljárást pedig első- majd másodfokon is megnyertem, a rágalmazót pedig elmarasztalták!” Valójában arra az első fokon a Fonyódi Járásbíróság előtti perre utal, amelyben ő volt a magánvádló. Feljelentett egy boglári állampolgárt, aki a képviselőnek nem tetsző bejegyzést tett róla közzé saját, csekély elérésű Facebook-oldalán. A posztban nem csak a „pince” méretét, hanem elsősorban azt nehezményezte, hogy Witzmann erősen kifogásolhatóan viselkedett, utcai cipőben ment be és hangoskodott a városi uszodában. A delikvenst egyszerű megrovásban részesítették azzal, hogy cselekménye a társadalomra nem veszélyes, de azért máskor fogalmazzon megfontoltabban.
Terepszemlénk után három kérdést tettünk fel Witzmann Mihálynak. Továbbra is fenntartja-e, hogy családi ingatlanuk a kishegyen mindössze 50 négyzetméter alapterületű borospince? Amennyiben igen, mivel indokolja a 4 darab Sinclair típusú klímaberendezést a délkeleti oldalon? Ki és mikor építtette az ingatlanukhoz vezető jó minőségű aszfaltutat? A képviselő megkeresésünkre nem először nem válaszolt.
Az ingatlan értékéről képet adhat az a hirdetés, ami szintén a Balatonlelle Rózsadombjának számító Kishegyen található, 2019-ben épített, hasonló, 4 szobás ingatlant kínál 110 millió forintért. Talán ezért terjedhetett el Lellén a hír, hogy Witzmann megválna emeletes „pincéjétől”. De nem. A Witzmann-féle 0119/39 helyrajzi számú ingatlan mezőgazdasági területnek számít, ezért meg kellene hirdetni, az eladás ügyét földbizottság elé vinni, de ennek nyomát egyelőre nem találtuk.
Megkérdeztük Balatonlelle önkormányzatát az épületig vezető útról, hogy közpénzből készült-e. Nem kaptunk választ.
Kísérőnk megjegyzi, hogy ez tipikusan kis-magyarországi történet. Az „átkosban” is elvitték a párttitkár pincéjéig az utat. De az még csak sóder volt.
Kedves Olvasónk!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Ezt a rovatát vidéki újságírók írják szűkebb környezetük országosan is fontos eseményeiről. Életbevágónak tartjuk, hogy Magyarország lakói értesüljenek olyan helyi történetekről és véleményekről, amelyeket a kormányhatalom eltitkolni igyekszik.
Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!
Nézzen be a magyarnarancs.hu-ra mindennap: itt ingyenesen megtalálja a nap legfontosabb híreit, és még sokkal többet! De a nyomtatott heti Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt. S ha tetszett, amit olvasott, kérjük, támogasson minket.
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
