Újabb színfolttal gyarapodott az általános iskolák államosításának története: a tavaly decemberben elfogadott köznevelési törvényben még arról volt szó, hogy az állam nemcsak az oktatást és az ahhoz kapcsolódó feladatokat veszi át az önkormányzatoktól, hanem az iskolaépületeket is. A hírre számos önkormányzatnál megindult az érték- és vagyonmentés, hiszen sok településen a lakók társadalmi munkával és pénzbeli felajánlásokkal támogatták egykor a helyi iskola létrejöttét. Az önkormányzatok egy része az egyházi fenntartásba menekülve látta az önkormányzati tulajdon megtartásának lehetőségét, másutt az önkormányzat lemondott erről, mivel a szülők nem támogatták az egyházi fenntartást.
Sajátos megközelítés
Sződliget merőben más utat választott: a Pest megyei település egy jogi manőverrel próbálkozott, miután Juhász Béla polgármester – aki a Tiszta Forrás Szövetség színeiben váltotta a jelenleg országgyűlési képviselő Bábiné Szottfried Gabriellát a polgármesteri székben – arról értesült, hogy több, köztük fideszes önkormányzat is (elkerülendő az állami kézbe adást) társasházzá nyilvánította a helyi iskolát. „Volt olyan hátsó gondolatom, hogy ha a fideszes önkormányzatok is meglépték a társasházzá alakítást, akkor talán van egy jogi kiskapu, amiről én nem értesültem. Meg kellett tervezni a költségvetésünket, és ennek jelentős részét képezi a nyolcosztályos iskolánk fenntartása” – magyarázza az előzményeket a polgármester.
A sződligeti képviselő-testület (melynek mind a hét tagja a Tiszta Forrás Szövetség színeiből került ki a 2010-es önkormányzati választásokon – a szerk.) márciusban megszavazta, hogy az iskolát társasházzá alakítsák. Ennek értelmében az épületet három külön részre bontják, és ezután külön helyrajzi számon szerepel a törzsépület, a tornaterem, illetve a konyha. Utóbbi kettő önkormányzati tulajdonban maradna, és azokat az állam az önkormányzattól volna kénytelen bérelni.
Ezután áprilisban az országos döntéshozók lazítottak a köznevelési törvényjavaslaton: Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár azt nyilatkozta, hogy köznevelési szerződések keretében szabályozni fogják, milyen feltételekkel tarthatják meg az önkormányzatok az iskolájukat. Aztán kiderült, hogy az iskolaépületek önkormányzati fenntartásban maradnak mégis, és az állam csak az oktatáshoz kapcsolódó feladatokat, ezen belül az intézményvezetők és a pedagógusok kinevezését, a pedagógusok munkabérének kifizetését és munkájuk ellenőrzését vállalja. Az iskolák közüzemi számláit és a karbantartást továbbra is az önkormányzatok állják.
Az állami fenntartásért az önkormányzatoknak az első tervek szerint 8 százalék helyi szja-t, továbbá a gépjárműadó 60 százalékát kellett volna befizetni a közös kasszába. Később ez az arány úgy módosult, hogy az elvont 60 százaléknyi gépjárműadó negyedét, továbbá az elvont szja 8 százalékának tizedét (0,8%) feladatfinanszírozásként csöpögtetné vissza az állam az önkormányzatokhoz.
Juhász Béla erre azt mondja: a bevételkiesést csak az iskola tornatermének és konyhájának visszabéreltetésével kompenzálhatják – valamennyire.
Példát statuálnak?
Ám hiába a sződligetiek leleménye, a terv megvalósítása akadályba ütközhet. (Jelenleg még a földhivatalnál van az iskola társasházzá alakításának kérelme – M. I.) A Pest Megyei Kormányhivatal ugyanis elmarasztalta az önkormányzatot, és felszólította, hogy a jogsértő helyzetet 30 napon belül szüntesse meg. Mivel a testület ragaszkodott eredeti szándékához, a kormányhivatal keresetet nyújtott be a bírósághoz, és kérelmezte, hogy kötelezzék az önkormányzatot a rendelet visszavonására.
Sződliget polgármestere úgy tudja, mások ellen, akik szintén ezt a jogi kiskaput választották, nem indított eljárást a kormányhivatal. „Információim szerint egy precedens jellegű perre készülnek, és most csak Sződliget van górcső alatt. Amennyiben a bíróság visszavonatja velünk a határozatot, akkor a többi önkormányzat felé is lépni kíván a kormányhivatal. Ha azonban a bíróság nekünk ad igazat, akkor kénytelenek lesznek lenyelni a békát.”
A Pest Megyei Kormányhivatal megkeresésünkre megerősítette, hogy a bírósághoz fordult. Azt írták, hogy a Budapest Környéki Törvényszéken támadták meg a sződligeti önkormányzat vonatkozó határozatát. A per folyamatban van, még az első tárgyalást sem tűzték ki. A hivatalnak egyébként tudomása van arról, hogy több önkormányzat – köztük például a fideszes vezetésű Dunakeszi – is hasonlóan járt el. Ezen ügyeket a kormányhivatal egyelőre még vizsgálja.
