Egy gyermek combcsontja eltört, többen kisebb sérülést szenvedtek, amikor a múlt kedden a miskolci Bokréta úti bölcsőde egyik épülete külső vakolatának közel egy nézetméternyi darabja leomlott a kora délutáni órákban. A gyerekek épp a bölcsőde teraszán pihentek, amikor ez történt: a dolgozók szerint csak a szerencsének köszönhető, hogy nem következett be tragédia. (A hvg.hu helyszíni riportja itt olvasható az esetről, a bölcsőde vezetője pedig a Pszichológus segít a feldolgozásban című keretes írásunkban nyilatkozik.) A múlt heti sajtóbeszámolókból az is kiderült, hogy a bölcsődét néhány éve újították fel – épp ezért arra voltunk kíváncsiak, ennek ellenére miért történt az, ami.
Százmilliós projekt
A miskolci Diósgyőr Bokréta úti bölcsődéjét még 1969-ben adták át, ám csak 2010-ben, az építés után 40 évvel történt az első nagyobb, átfogó javítás az épületen. Igaz, a három épülettömbből akkor is csak az I. számún, az északin végeztek komplex munkát, a másik kettőn csupán energiaracionalizálási feladatokat láttak el – erről szólt ugyanis a pályázat (ennek részleteiről később). Május 7-én a III. tömb déli faláról szakadt le a négy-öt centiméter vastag vakolatdarab, amely apró kerámiamozaikokkal volt bevonva. Ez a technológia azért számított előnyösnek, mert egyrészt a gránitról a csapadék lepereg (védve a lapos tetős épület vakolatát a beázástól), másrészt nem kellett időnként javítani és átfesteni a falakat. Hátrányára a baleset után derült fény: a mozaikburkolat olyan jól takar, hogy a fal esetleges átázását – ami jó eséllyel lehetett most okozója a leválásnak – sem lehet alatta észlelni.
A leomlott vakolat helye
Fotó: A szerző felvétele
A felújításra a város 2010-ben sikeresen pályázott az Észak-magyarországi Operatív Program (ÉMOP) keretében – ennek nyomán lehetőség nyílt a miskolci Egyesített Bölcsőde és Egészségügyi Szolgálat három diósgyőri bölcsődéjének rekonstrukciójára. A 2010 júliusától 2011 szeptemberéig tartó felújításra fordítható összeg a 10 százalékos önrésszel és az uniós forrásokkal együtt összesen 98 millió 375 ezer forint volt, a kivitelezést közbeszerzési eljáráson nyerte el a Jánosik és Társai Kft. (A cégről bővebben Borsodi sikertörténet jógával című keretes írásunkban olvashat.) A pályázat többek között tartalmazta a gondozási egységek, a külső terek felújítását, a fizikai állagmegóvást, a komplex akadálymentesítést.
A konzolok még mindig stabilak!
A Jánosik és Társa Kft. részéről Szilágyi Ottó ágazatvezető az eset kapcsán elmondta: a Bokréta úti bölcsőde három épületrésze közül egyet teljesen felújítottak. Végeztek tetőjavítást, fűtésrekonstrukciót, külső hőszigetelést, járólapcserét, továbbá új vizesblokkok is készültek. Mindhárom épületrészen a régi ajtókat modernekre, jól szigetelő műanyagokra cserélték, a teraszokra pedig új burkolólapok kerültek. A másik két szárnyon, „ahová már nem jutott elég pályázati pénz”, elsősorban az energiaracionalizálást kellett végrehajtani. (Ez akkor két-két terasz- és egy-egy bejárati ajtó cseréjét jelentette műanyag nyílászáróra. A teraszokon töredezett volt a mozaik, azokat kicserélték, és játszóudvart is építettek.)
| Borsodi sikertörténet jógával Az 1993-ban alapított – ma már a térségben meghatározó – miskolci céget Jánosik Lajos vezeti. Az építőipari cégként indult vállalkozás takarítással, őrzés-védelemmel és mintegy 400 helyszínen ingatlanüzemeltetéssel is foglalkozik. Tavaly közel 250 embert foglalkoztatott, 2011-ben pedig több mint hatmilliárd forintos árbevételt ért el a Jánosik és Társai Kft. Egy évvel korábban abból lett hír, hogy a cég 40 munkatársának biztosított – a rendszeres cafeteriajuttatás mellett – ingyenes jógatanfolyamot. |
A beruházás végén, 2011 nyarán került sor a napellenzők felszerelésére – ezek rendeltetésük szerint a pihenő gyerekeket védték a napsütés és UV-sugárzás ellen. Szilágyi szerint a mostani baleset azért történhetett meg, mert a 44 éves vakolatot tartó malternak lejárhatott a jótállási ideje. Adódik a kérdés: két évvel ezelőtt nem volt-e már öreg az akkor 42 éves vakolat? Az ágazatvezető úgy fogalmaz: nem tudja, hogy a munkát végző szakemberek hallottak-e akkor jellegzetes kopogó hangot a konzolok fúrása közben – amiből kiderülhet, hogy a vakolat vagy akár a csempe alatt levegő van – de ha nem is hallottak, érvelt Szilágyi, az akkori stabil állapot két év alatt változhatott. Az biztos, hogy a napellenzőt tartó konzolok stabilak, hiszen azok nem szakadtak ki a falból.
Óvintézkedések későn
Az eset után a helyszínre érkeztek a katasztrófavédelem és az önkormányzat műszaki szakemberei is, akik a baleset körülményeit kezdték vizsgálni. A hvg.hu tudósítása szerint a baleset két ok miatt is megtörténhetett. Egyrészt a felújításkor szereltek „új szegőlemezeket a lapos tetejű épület falaira (...). A szakemberek azonban megállapították, hogy a szegőlemezek nem az előírások szerint kerültek a helyükre, ezért a fal beázott, ami a vakolat leválásához vezethetett. Másik lehetséges okként a napellenzők felszerelését nevezték meg, mert a nagy súlyú szerkezeteket naponta kurblival tekerték ki és hajtották vissza, ami rezgéssel jár. Akár ez a mozgás is meglazíthatta a vastag, nehéz vakolatot.”
Belülről
Az utóbbi feltételezés miatt a kivitelező társaság szakemberei azóta leszerelték a napellenzős szerkezeteket mindhárom épületrészről. Továbbá „végigkopogtatták a falakat”, amelyek jól hallhatóan mára máshol is feltáskásodtak. (Az ágazatvezető ezt levélben közölte a bölcsőde vezetőjével, aki ezek után lezáratta a teraszokat, és azok kijavításáig ott semmiféle programot nem engedélyez.)
Szilágyi Ottó lapunkkal tényként közölte: megette a rozsda az úgynevezett attikamellvédet, ami a falak tetejére szerelt lemeztakarónak az építészszakmában használt elnevezése, és amit korábban több helyen is foltoztak. Mint mondta, szemmel láthatóan befolyt alá a víz, és ez akár a vakolat leválásához is vezethetett. Mindez különösen a téli időszakban veszélyes, mert a jéggé fagyó víz terjeszkedik, és lefeszíti a felső réteget. Elmondása szerint a pályázatban csak az I-es tömbnél szerepelt tetőszigetelés-javítás, amit el is végeztek, a másik két épületnél viszont nem volt ilyen feladatuk. Ezért érzi biztosnak, hogy cégük szakembereit nem terheli felelősség a baleset miatt. Végül Szilágyi megjegyezte: a még fel nem újított épületrészeken több helyen látszik, hogy korábban estek le vakolatdarabok.
Senki sem felelős?
Miközben a kivitelező cég azzal érvel, hogy a pályázatban rábízott feladatot kifogástalanul elvégezte, adódik a kérdés, megengedhető volt-e részfelújítást végezni a negyvenéves épületen. Ennek oka információnk szerint leginkább az volt, hogy az adott keretből csak „ennyit lehetett bevállalni”. Ugyanakkor az, hogy egy több mint negyvenéves vakolatra helyeztek el új elemeket, csupán annak alapján, hogy a munkatársak megkopogtatták a falakat (vagy sem), kissé nagyvonalúnak tűnik.
Érdeklődtünk a bölcsődénél, hogy van-e műszaki munkatársuk, aki az épület állapotáért felel (például ellenőrzi-e a falakat). Úgy értesültünk, hogy gondnok nincs a bölcsődében, csak egy kerti munkás, aki kaszál, sepreget, és tisztán tartja a homokozót. Elvileg az intézményvezető feladata az észlelt hibák jelzése az önkormányzat felé – már ha tud valamilyen hibáról, mert az intézményvezető nem műszaki végzettségű.
Kriza Ákos miskolci polgármester a baleset után azonnali átfogó műszaki vizsgálatot rendelt el a város összes bölcsődéjében és óvodájában. Az önkormányzati épületek ellenőrzése – így tehát a Bokréta utcai bölcsőde is – az üzemeltető feladata; erre háromévente kerül sor.
Az eseményeket követően a rendőrség foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés gyanúja miatt indított eljárást ismeretlen tettes ellen.
| Pszichológus segít a feldolgozásban A keddi vakolatomlás után keletkezett indulatok kezelésére a 84 férőhelyes Bokréta úti bölcsőde vezetője – aki egyben pszichológus is – segítséget ajánlott az érintetteknek, melyet a bölcsisek mellett öt szülő is igényel. A foglalkozások a történtek kibeszélésére fókuszálnak. Tóth Andrea szerint csak az „égieken” múlt, hogy nem következett be tragédia, mert meseolvasás közben arra a helyre szokták ültetni a bölcsődéseket, ahová a vakolat zuhant. Az ágyak valamivel távolabb voltak a faltól, de így is hat bölcsődést vitt el a mentő. A legnagyobb vakolatdarab a három és fél éves Bálintra esett, akinek eltörte a combcsontját. A kisfiút a megyei kórházban megműtötték, és több héten át sínbe tett lábbal kell viselnie a baleset következményét, majd járókerettel tanulhat újra járni. Zarának a fejbőrét kellett három öltéssel összevarrni, Viviennek a szemöldöke sérült meg, amit szintén összevarrtak az orvosok. Ők hárman a legsúlyosabb sérültek. A bölcsődevezető hozzátette: a szülőknek és a gyermekeknek sok rendezvényt szerveznek. Ennek is tulajdonítja, hogy az esemény után senkitől nem kaptak bántó szót, továbbá egyetlen szülő sem gondolta úgy, hogy ők lennének a hibásak a történtekért, és ezért másik bölcsődébe kellene íratni a gyermeket. |
