Borsod megye

Ózd fogadja be a Miskolcról elzavart Roma Központot

  • Kovács István
  • 2013. május 9.

Kis-Magyarország

A megyeszékhely és Sárospatak elutasítása után Ózdon lelhet otthonra a Roma Központ, miután a város képviselő-testületének többsége támogatta a projekt befogadását. A helyi szélsőjobb máris tiltakozik.

Szerda délután, zárt ülésen, 13 igen és két nem szavazat mellett az ózdi képviselő-testület úgy döntött, hogy a város befogadja a Multifunkcionális Nemzetiségi és Roma Kulturális, Oktatási Központot. (Korábbi cikkeinkben megírtuk: előbb Miskolc állt el az együttműködéstől, majd Sárospatakon próbált otthonra lelni a központ, sikertelenül.)


Fotó: MTI

A település fideszes polgármestere érdeklődésünkre elmondta: jómaga gazdasági ügyként ítélte meg a napirendi pontot, emiatt kellett azt zárt ülésen tárgyalni. A döntéssel – hangsúlyozta Fürjes Pál – 1,7 milliárd forinthoz jut a város, amihez nem kell önrészt biztosítani. (A beruházás részleteiről korábbi írásainkban olvashat bővebben – a szerk.) Megjegyezte: a pozitív elbírálásnál szempont volt a roma lakosság jelenléte Ózdon, a beruházástól pedig azt reméli, hogy csökkenteni tudja a meglévő társadalmi feszültségeket. A polgármester véleménye szerint a korábbi városokban nem volt megfelelően előkészítve a projekt, azért bukott el. (Ennek a meglátásnak némileg ellentmond a miskolci eset, ahol előbb támogatták, majd a jobboldali városvezetés – a szocialistákkal együtt – végül kihátrált az ügy mögül, miután a Jobbik aláírásgyűjtésbe kezdett a projekt ellen, igaz, a miskolci polgármester cáfolta, hogy döntésüknek köze lenne a szélsőjobb akciójához – a szerk.) Fürjes szerint máshol hisztériakeltés folyt, Ózdnak viszont szüksége van a projektre az arculatváltás miatt is. Utóbbi ugyanis szorosan illeszkedik a Nemzeti Kulturális Logisztikai és Digitalizációs Központ (MANDA) programjába, melyet az elbontott vasgyár területén akarnak megépíteni. Riz Gábor országgyűlési képviselő mindezt azzal egészítette ki, hogy a MANDA-t a kiemelt nemzeti programok közé sorolták.  

A helyi szélsőjobb egyébként Ózdon sem nyugszik bele a döntésbe: az ózdi testületben két képviselő a Jobbik ózdi alapszervezetének feloszlatása óta függetlenként dolgozik. (A borsodi Jobbik ügyeiről korábbi cikkünket itt olvashatja.) Egyikük – Márton Ferenc – hangsúlyozta: nem akarják, hogy „cigányfővárossá” tegyék a települést. Értesüléseink szerint a Jobbik megyei szervezete csütörtökre sajtótájékoztatót szervez Miskolcon az ózdi projekt ellen.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.