Borul az egészségügyi ellátás a fertőzéssel sújtott tatabányai kórház bezárása miatt

  • Szlavkovits Rita
  • 2020. május 2.

Kis-Magyarország

A tatabányai Szent Borbála Kórház bezárása után órák alatt kellett átrendezni a betegutakat, más Komárom-Esztergom megyei intézményeket jelöltek ki a betegek számára. Egyelőre nagy a zavarodottság, de ehhez adódik még az is, hogy hétfőtől még a szakrendelések is korlátosan újraindulnak.

Pont arra a napra volt előjegyezve a kemoterápiája egy daganatos betegnek, amikortól a tisztifőorvos elrendelte a tatabányai Szent Borbála Kórházban a zárlatot. A kórház ugyan a zárlat elrendelése után azonnal közzétette a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NKK) által kijelölt intézményeket, mégis bizonytalanság van az ellátásra várók körében. Ráadásul, azzal, hogy hétfőtől, ugyan korlátozottan, de megindulhatnak a szakrendelések is, borítékolhatóan elözönlik majd a kijelölt rendelőket a betegek.

A koronavírus miatt, elsőként esett el az egészségügyi intézmények között, a tatabányai Szent Borbála Kórház. A Klubrádió tudósítójának csütörtöki információi szerint, a több mint ötvenen pozitívak lettek a kórházban, közülük harmincnyolcan egészségügyi dolgozók. A népegészségügyi központ által elrendelt vizsgálat jegyzőkönyve szerint, amelyet Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő hozott nyilvánosságra a közösségi oldalán, négyen koronavírusban hunytak el az intézményben.

Nem egészen két hét alatt törte meg a vírus a megyei szintű ellátásért felelős kórházat, ahol egyébként közel másfél ezren dolgoznak, ezért is zárták le az intézményt. Komárom-Esztergom megyében háromszázezren élnek, a tatabányain kívül akut ellátásra még az esztergomi kórházban van lehetőség, a komáromi, kisbéri és oroszlányi intézményekben zömében krónikus ágyak és szakrendelések vannak. A tatabányai kórházban kedd óta egyáltalán nem fogadnak betegeket, a járóbeteg-ellátás is szünetel.

Zárlat alatt

Zárlat alatt

Fotó: tatabanyakorhaz.hu

„Mára vagyok kiírva, nincs jobb ötletem”

A háromhetente kemoterápiás kezelésre járó férfi lánya, akiknek éppen a kórház lezárása napján kellett volna a terápiára jelentkezniük, azonnal érdeklődött, hogy milyen intézményben jelentkezhetnek, de sem telefonon, sem emailben feltett kérdéseire nem kapott választ. Így legalább egy hetet mindenképpen csúszni fog a terápia, még akkor is, ha a hosszú hétvége után azonnal felveszik a kapcsolatot velük a kórház munkatársai. Hiába tette nyilvánossá a kórház szinte azonnal a kezelések új helyét, mégis úgy tűnik, hogy sok egyedi eset van, amelyekre az útmutatóban nem találják a választ.

Az egyértelműen kiderült a kórház honlapjáról, hogy szülni legközelebb Győrben, Székesfehérváron, vagy Budapesten lehet. Ezt még nem tudhatta az a fiatal nő, aki a kórház oldalán írta le, hogy éppen szerdán vonult volna be szülni, de elküldték, így arra kényszerült, hogy telefonálgasson Tatára, Győrbe, hogy hol vezeti le valaki a szülést. „Mára vagyok kiírva, nincs jobb ötletem” – írta a fiatal nő.

Felforgatja a megye egészségügyi ellátását

Az igyekezet a kórház részéről látszódik, hiszen május elsején tették közzé azt is, hogy hova lehet szemészeti ellátásért fordulni, Tatán és Oroszlányban is kiterjesztett rendelést szerveztek, a fekvő betegeket viszont ez esetben is a fővárosban, Győrben és Fehérváron fogadnak. Vannak, akik a traumatológia ellátásukra várnak, az elmúlt napokban az átirányítások miatt többen is bizonytalanok, hogy hol kapnak majd ellátást.

Valószínűleg napokon belül feláll az új rendszer, a betegek is megszokják az új utakat, az viszont egyelőre talányos, hogy a május negyedikétől fellazított korlátozások után meginduló egészségügyi ellátás milyen terhelést jelent majd a kijelölt intézményekre, ahol most nem csak a másfél hónapja elhalasztott bajokkal jelentkezhetnek majd az ellátottak, hanem a tatabányai kórház betegeit is a nyakukba kapják. Megint alig egy hét alatt kell szinte egy egész megye ellátást felforgatni.

Itt most: se ki, se be

Itt most: se ki, se be

Fotó: Szent Borbála Kórház/Facebook.com

Húsvét hétvégi kapkodás

Nem csak most van őrületes gyorsaságú átalakítás. Első körben azt az utasítást kellett végrehajtaniuk az intézményeknek, hogy minden halasztható beavatkozást, ellátást toljanak el. Majd jött a következő kör, amikor megyénként a kijelölt intézményekben járványosztályokat kellett kialakítani, így a Szent Borbála is megkapta ezt a feladatot, április elején már egy kiürített épületben kialakították a 49 ágyas COVID-részleget.

Nem volt megállás, mert a húsvéti hétvégén, azaz egy héttel később, már a 871 ágy hatvan százalékát kellett kiüríteniük, más intézményekhez hasonlóan. A tatabányai kórházban ekkor egy hétvége alatt tíz osztályt kellett átköltöztetni ahhoz, hogy az utasításoknak meg tudjanak felelni. Húsvét hétfője 13-ra esett, a Kunetz Zsombor által nyilvánossá tett vizsgálati jegyzőkönyvből az is kiderül, hogy 12-én már tünetei voltak egy dolgozónak, majd 14-én igazolták nála a fertőzöttséget, gyakorlatilag a felfordulás közepén kerülhetett be a vírus.

A koronavírusos dolgozó a dialízis központban és a nefrológián (vesegyógyászat) is dolgozott, ez utóbbin már két másik dolgozó is tünetes volt már 16-án, de még 20-án is dolgoztak.

Többen is dolgoztak tünetekkel

Szintén a jegyzőkönyv megállapítása az is, hogy miután a nefrológiai osztályt kiürítették a vírus megjelenése után, onnan a betegek egy részét áthelyezték a gasztroenterológiára, más bent fekvők közé, pedig az tudott volt, hogy kontaktjai voltak igazolt fertőzötteknek. Ezután ezen az osztályon is megbetegedtek néhányan. A jegyzőkönyv megállapítja, a dolgozók kikérdezése után kiderült, hogy többen is dolgoztak tünetekkel, nem tiltották ki őket, illetve az is, hogy többször figyelmeztetni kellett a dolgozókat a védőfelszerelések viselésére.

Ezeken túl többnyire rendeleteket, határozatokat sorol a feljegyzés, de arról egy szó sem esik, hogy egyáltalán rendelkezett-e az intézmény megfelelő mennyiségű felszereléssel. Csak halkan jegyezzük meg, hogy a kórház a zárlat óta is folyamatosan önkénteseket keres, akik vállalják az intézmény fertőtlenítésében való részvételt. Ezek után nem csak gyanú lehet, hogy talán mégsem volt minden feltétel adott az intézmény számára a védekezéshez, a kapkodást meg sem említve.

Mekkora betegtömeget ereszt ki?

A jegyzőkönyv azt a határozatot is közli, mely szerint a dolgozókat hőmérőzni kell, és önmegfigyelést javasolnak. Azt csak most, pár nappal a jegyzőkönyv elkészülte után, csütörtökön hallhattuk a Klubrádió tudósítójától, hogy azt az információt kapta, hogy már érkeznek az intézménybe a védőfelszerelések, és tanulják a dolgozók azok használatát.

Mennyi beteg megy más kórházba?

Mennyi beteg megy más kórházba?

Fotó: kormany.hu

A tatabányai kórházban a 2018-as adatok szerint 200 ezer ápolási napot teljesítettek, újabb adatokról nincs információnk, de nyilván ez jócskán lecsökkent az idei márciusi, áprilisi hónapokra vetítve. Egyfelől a beavatkozások elhalasztása, másfelől az ágyszámok radikális lecsökkentésével is kevesebben kaptak itt ellátást. Nehéz megbecsülni, hogy a tatabányai kórház bezárása milyen betegtömeget ereszt a kijelölt intézményekre, de az biztos, hogy ezekben a rendelőkben egyszerre fognak várakozni azokkal, akik korábban elhalasztott ellátásért állnak majd sorba. Egymástól másfél méterre, 15 perces időközönként kopogtatva a rendelő ajtaján.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.