Duplán szenvednek a családi pincészetek – A borágazat elevenébe vágott a koronavírus

A bezárt éttermek, szállodák nem rendelnek bort, a szőlő viszont most is fejlődik, munka van vele, költeni kell rá. A koronavírus a vendégeket is fogadó, az utóbbi években látványos fejlődésnek indult családi pincészeteket viseli meg a legjobban. Sokan házhoz szállítással próbálják megtalálni a borfogyasztót – ami nem lehetetlen küldetés, de az így szerzett bevétel legföljebb kármentés.

A borház vevőpultján kézfertőtlenítő. Az eladó szájmaszkban, kesztyűben dolgozik. Lépten-nyomon takarítanak, fertőtlenítenek, a bortárolóban is.

Ilyen körülmények között lehet most személyesen folyó- vagy palackos bort venni a kiskőrösi Szentpéteri Attila borászatánál. A 65 hektárnyi szőlőbirtok termését feldolgozó kft. egyszerre nyolcvan főt is vendégül tud látni, de erről most persze szó sem lehet. Egyszerre egy vásárlót fogadnak, rövidített nyitvatartási időben. Törölték a meghirdetett rendezvényeket – viszont minden más módon próbálják tartani a kapcsolatot azokkal, akik érdeklődnek az italok iránt. Jó ideje működik a webáruház, futárszolgálattal, most telefonon is vesznek föl rendelést.

Mennyi munka van egy pohár borban?

Mennyi munka van egy pohár borban?

Fotó: Pixabay.com

Ez nem gépsor, nem lehet leállítani

Az elmúlt év a magyar borászok számára, mondhatni, eredményes volt. Akik a piacot figyelik, azt tapasztalták, hogy borivóból lassacskán borkóstolóvá válik a magyar. Divat lett ismerni a hazai szőlőfajtákat, egyre kevésbé számít az ár, és nőtt a kereslet a prémium minőség iránt. A borhoz kötődő vendéglátás is a minőség forradalmát éli. Ennek a folyamatnak tett keresztbe a koronavírus-járvány.

„Ebben az egészségügyi vészhelyzetben a normál fejlődési menetnél jobban fejlődik a borászatok online jelenléte, a reklámban és az értékesítés révén is, de ami ebből esetleg bejön, az nem fogja pótolni azt a kiesést, amit a szálláshelyek, az éttermek, a vendéglátás leállása miatt elszenvedünk” – mondja Vesztergombi Csaba. A szekszárdi szőlész és borász családja 30 hektáros szőlőbirtokon gazdálkodik.

„A szőlő viszont nő, a vegetáció a megszokott módon működik, fejlődik most is, nem olyan, mint egy gombbal leállítható gépsor az üzemben. Művelni kell, akkor is, ha az elérendő cél csupán az, hogy a jövő évi termést megmentsük. Nálunk, a pincénél is folyik a munka, tudjuk fizetni a béreket, és a munkaerővel egyelőre nincs problémánk: a szőlőben vállalkozó révén foglalkoztatott brigádok dolgoznak. Egyelőre finanszírozzuk ezt az állapotot, de ez hosszú távon nem tartható fenn. Bízunk abban, ez hamarosan véget ér, és abban is, hogy még a vége előtt valamilyen ágazati megoldás születik a problémára” – folytatja a szekszárdi borász.

Inkább kimennek egyedül

A kisebb és közepes méretű birtokok nagyrészt saját maguk is fogadnak a vendégeket, így adják el a borukat amellett, hogy partnereken keresztül is értékesítenek. A személyes jelenlét, a találkozás fontos része lett az utóbbi évtizedben ennek az üzletmenetnek. Ezeket a gazdaságokat különösen keményen érinti, hogy most nem jön a vendég.

Különösen kézimunka-igényes a szőlészet

Különösen kézimunka-igényes a szőlészet

Fotó: Pixabay.com

A Badacsonyi borvidéken a családjával 23 hektáron gazdálkodó Borbély Tamás szerint most a termelői kimérésekig sem jönnek el a vásárlók, így aki tud, online boltot működtet, telefonon, emailben fogad rendeléseket, kiszállítja a bort, kedvezményekkel. Többen kísérleteznek díjmentes házhoz szállítással, más üzleti modellel.

„Bízunk benne, ha ez véget ér, az emberek megint elindulnak, és a bor utáni személyes érdeklődés, a helyi vásárlás szokása vissza fog térni – reménykedik a badacsonyi borász. – Az a másik nehézség, hogy a szőlő művelésének költsége meglesz, ugyanúgy, mint máskor. Hozzá kell nyúlni a tartalékokhoz. Aki épp egy beruházás közepén tart, annak esetleg hitelt is kell fölvennie, hogy be tudja fejezni, amit elkezdett. Szerencse, hogy a mi környékünkön azt lehet tapasztalni, hogy dolgozni akarnak az emberek. Akik a szőlőbe szoktak jönni, mind azt mondták, most is jönnek. Kinn, friss levegőn vannak, lehet tartani a védőtávolságot, hozzák a maszkot, és most ők maguk oldják meg a kijutást is.”

Ehhez pont az idősebbek értenek

„Mi most szinte csak a családra tudunk hagyatkozni. Azok a zömmel idős emberek, akik értenek a szőlőmunkákhoz, nem jönnek” – árnyalja a képet a csongrádi Bodor László, aki 10 hektáron gazdálkodik, és bioművelést folytat. Ennek most azért van jelentősége, mert ezzel a metódussal különösen kézimunka-igényes a szőlő gondozása. Bodor László most sem teheti meg, hogy vegyszerrel pörzsölje le az oldalsó és alsó hajtásokat, vagy megoldja a gyomirtást egy permetezéssel egész évre.

A hajtásválogatás és a sorok tisztán tartása is kézzel végzett munka nála. „A vendéglőkbe szánt palackos boraink forgalma visszaesett, az itthoni folyóbor-értékesítés pedig nem nagyon változott, talán picit az is csökkent” – mondja a gazda. „Akik hozzánk járnak, nem szoktak kocsmába menni, így a kocsmák bezárásának nincs hatása ránk. Gondolom, az italnagykerek forgalma nőhetett valamennyit az olcsóbb sörök iránti kereslet miatt. Mi a pincénél nagyon vigyázunk. Minden érkező előtt-után kezet mosunk, kinn, az udvaron vár a borára, aki jön. Ritkábban jönnek, de nagyobb mennyiséget visznek.”

„A szőlő viszont nő, a vegetáció a megszokott módon működik

A szőlő nő, a vegetáció a megszokott módon működik

Fotó: Piqsels.com

Bár külön ágazati megoldási javaslatról nincs hír egyelőre, a kormány úgy döntött, a bor- és szőlőtermelő munkáltatók is mentesülnek 2020. június végéig a munkavállalói bérekhez tartozó közterhek megfizetése alól. A munkavállalóknak pedig a járulékok közül csak a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell megfizetniük, és annak mértéke nem haladhatja meg a 7710 forintot.

Ezt Nagy István agrárminiszter mondta a magyarmezogazdasag.hu beszámolója szerint, amikor Somogy megyei körútján a balatonboglári Légli Szőlőbirtokon járt és tárgyalt Légli Ottóval, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnökével.

Figyelmébe ajánljuk

A Minden Rendben operatőre: Ez egy szürke film, fekete és fehér is alig van benne

Sós Bálint Dániel Minden Rendben című alkotását az idei, 75. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon mutatták be, ahol az elsőfilmek között versenyzett. Középpontjában egy súlyos morális dilemma áll: egy apa tanúja lesz egy balesetnek, amit a fia okozott – döntenie kell, hogy az igazat mondja, vagy a családja érdekében hazudik. A film különleges képi világáért felelős operatőrt, M. Deák Kristófot kérdeztük.