Duplán szenvednek a családi pincészetek – A borágazat elevenébe vágott a koronavírus

A bezárt éttermek, szállodák nem rendelnek bort, a szőlő viszont most is fejlődik, munka van vele, költeni kell rá. A koronavírus a vendégeket is fogadó, az utóbbi években látványos fejlődésnek indult családi pincészeteket viseli meg a legjobban. Sokan házhoz szállítással próbálják megtalálni a borfogyasztót – ami nem lehetetlen küldetés, de az így szerzett bevétel legföljebb kármentés.

A borház vevőpultján kézfertőtlenítő. Az eladó szájmaszkban, kesztyűben dolgozik. Lépten-nyomon takarítanak, fertőtlenítenek, a bortárolóban is.

Ilyen körülmények között lehet most személyesen folyó- vagy palackos bort venni a kiskőrösi Szentpéteri Attila borászatánál. A 65 hektárnyi szőlőbirtok termését feldolgozó kft. egyszerre nyolcvan főt is vendégül tud látni, de erről most persze szó sem lehet. Egyszerre egy vásárlót fogadnak, rövidített nyitvatartási időben. Törölték a meghirdetett rendezvényeket – viszont minden más módon próbálják tartani a kapcsolatot azokkal, akik érdeklődnek az italok iránt. Jó ideje működik a webáruház, futárszolgálattal, most telefonon is vesznek föl rendelést.

Mennyi munka van egy pohár borban?

Mennyi munka van egy pohár borban?

Fotó: Pixabay.com

Ez nem gépsor, nem lehet leállítani

Az elmúlt év a magyar borászok számára, mondhatni, eredményes volt. Akik a piacot figyelik, azt tapasztalták, hogy borivóból lassacskán borkóstolóvá válik a magyar. Divat lett ismerni a hazai szőlőfajtákat, egyre kevésbé számít az ár, és nőtt a kereslet a prémium minőség iránt. A borhoz kötődő vendéglátás is a minőség forradalmát éli. Ennek a folyamatnak tett keresztbe a koronavírus-járvány.

„Ebben az egészségügyi vészhelyzetben a normál fejlődési menetnél jobban fejlődik a borászatok online jelenléte, a reklámban és az értékesítés révén is, de ami ebből esetleg bejön, az nem fogja pótolni azt a kiesést, amit a szálláshelyek, az éttermek, a vendéglátás leállása miatt elszenvedünk” – mondja Vesztergombi Csaba. A szekszárdi szőlész és borász családja 30 hektáros szőlőbirtokon gazdálkodik.

„A szőlő viszont nő, a vegetáció a megszokott módon működik, fejlődik most is, nem olyan, mint egy gombbal leállítható gépsor az üzemben. Művelni kell, akkor is, ha az elérendő cél csupán az, hogy a jövő évi termést megmentsük. Nálunk, a pincénél is folyik a munka, tudjuk fizetni a béreket, és a munkaerővel egyelőre nincs problémánk: a szőlőben vállalkozó révén foglalkoztatott brigádok dolgoznak. Egyelőre finanszírozzuk ezt az állapotot, de ez hosszú távon nem tartható fenn. Bízunk abban, ez hamarosan véget ér, és abban is, hogy még a vége előtt valamilyen ágazati megoldás születik a problémára” – folytatja a szekszárdi borász.

Inkább kimennek egyedül

A kisebb és közepes méretű birtokok nagyrészt saját maguk is fogadnak a vendégeket, így adják el a borukat amellett, hogy partnereken keresztül is értékesítenek. A személyes jelenlét, a találkozás fontos része lett az utóbbi évtizedben ennek az üzletmenetnek. Ezeket a gazdaságokat különösen keményen érinti, hogy most nem jön a vendég.

Különösen kézimunka-igényes a szőlészet

Különösen kézimunka-igényes a szőlészet

Fotó: Pixabay.com

A Badacsonyi borvidéken a családjával 23 hektáron gazdálkodó Borbély Tamás szerint most a termelői kimérésekig sem jönnek el a vásárlók, így aki tud, online boltot működtet, telefonon, emailben fogad rendeléseket, kiszállítja a bort, kedvezményekkel. Többen kísérleteznek díjmentes házhoz szállítással, más üzleti modellel.

„Bízunk benne, ha ez véget ér, az emberek megint elindulnak, és a bor utáni személyes érdeklődés, a helyi vásárlás szokása vissza fog térni – reménykedik a badacsonyi borász. – Az a másik nehézség, hogy a szőlő művelésének költsége meglesz, ugyanúgy, mint máskor. Hozzá kell nyúlni a tartalékokhoz. Aki épp egy beruházás közepén tart, annak esetleg hitelt is kell fölvennie, hogy be tudja fejezni, amit elkezdett. Szerencse, hogy a mi környékünkön azt lehet tapasztalni, hogy dolgozni akarnak az emberek. Akik a szőlőbe szoktak jönni, mind azt mondták, most is jönnek. Kinn, friss levegőn vannak, lehet tartani a védőtávolságot, hozzák a maszkot, és most ők maguk oldják meg a kijutást is.”

Ehhez pont az idősebbek értenek

„Mi most szinte csak a családra tudunk hagyatkozni. Azok a zömmel idős emberek, akik értenek a szőlőmunkákhoz, nem jönnek” – árnyalja a képet a csongrádi Bodor László, aki 10 hektáron gazdálkodik, és bioművelést folytat. Ennek most azért van jelentősége, mert ezzel a metódussal különösen kézimunka-igényes a szőlő gondozása. Bodor László most sem teheti meg, hogy vegyszerrel pörzsölje le az oldalsó és alsó hajtásokat, vagy megoldja a gyomirtást egy permetezéssel egész évre.

A hajtásválogatás és a sorok tisztán tartása is kézzel végzett munka nála. „A vendéglőkbe szánt palackos boraink forgalma visszaesett, az itthoni folyóbor-értékesítés pedig nem nagyon változott, talán picit az is csökkent” – mondja a gazda. „Akik hozzánk járnak, nem szoktak kocsmába menni, így a kocsmák bezárásának nincs hatása ránk. Gondolom, az italnagykerek forgalma nőhetett valamennyit az olcsóbb sörök iránti kereslet miatt. Mi a pincénél nagyon vigyázunk. Minden érkező előtt-után kezet mosunk, kinn, az udvaron vár a borára, aki jön. Ritkábban jönnek, de nagyobb mennyiséget visznek.”

„A szőlő viszont nő, a vegetáció a megszokott módon működik

A szőlő nő, a vegetáció a megszokott módon működik

Fotó: Piqsels.com

Bár külön ágazati megoldási javaslatról nincs hír egyelőre, a kormány úgy döntött, a bor- és szőlőtermelő munkáltatók is mentesülnek 2020. június végéig a munkavállalói bérekhez tartozó közterhek megfizetése alól. A munkavállalóknak pedig a járulékok közül csak a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell megfizetniük, és annak mértéke nem haladhatja meg a 7710 forintot.

Ezt Nagy István agrárminiszter mondta a magyarmezogazdasag.hu beszámolója szerint, amikor Somogy megyei körútján a balatonboglári Légli Szőlőbirtokon járt és tárgyalt Légli Ottóval, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnökével.

Figyelmébe ajánljuk