Hivatalosan öt tagja van a várpalotai Trianon Múzeum kuratóriumának az elnök, Szabó Pál Csaba történészen kívül – derült ki a veszprémi törvényszéken tett iratbetekintésünk során, még februárban: Andrássy Attila, Tőkéczki László, Marjanucz László, valamint Bayer Zsolt és Cseh Tamás. Kérdés persze, érvényes-e még a felsoroltak tagsága, hiszen Cseh Tamás 2009-ben meghalt, egy korábbi cikk pedig arról tudósított, hogy az alapító Bayer Zsoltot évek óta nem látták Várpalotán. A kérdések tisztázásáért interjút kértünk Szabó Pál Csabától.
Kívülről
Fotó: A szerző felvétele
Meglódult támogatások
Év eleji cikkünkben azt írtuk: 2012 végén a kormány a költségvetési tartalékokból mintegy 50 milliárdot osztott szét különböző intézményeknek és célokra. Miközben az országban anyagi gondokkal küszködnek az állami tulajdonú múzeumok, a magánkézben lévő várpalotai Trianon Múzeum ötvenmillió állami forinttal gazdagodott (akárcsak egy harmadosztályú dunaújvárosi fociklub, erről bővebben itt), néhány héttel azután, hogy az NKA hárommillió forinttal támogatta az intézmény működését. Megírtuk, hogy a Társadalmi Szervezetek és Alapítványok Névjegyzékében közzétett, a 2011. évre vonatkozó közhasznúsági jelentés alapján ebben az évben a Nemzeti Erőforrás Minisztériumától 45 millió forint támogatást kaptak. Személyi kiadásra 2011-ben valamivel több mint tízmillió forintot fordítottak: „szervezetünk 1 főt foglalkoztat főállásban 2011. július hónaptól, a kuratórium tagjai (4 fő) bruttó 1 millió 781 ezer forint, a kuratórium elnöke bruttó 2 millió 676 ezer forint tiszteletdíjban részesült.”
Egy méltánytalan kérdés
„A Trianon Múzeum vezetőjeként Bayer Zsolt kurátorunkkal kapcsolatban egyszerű tényközlést tudok teljesíteni. Bayer Zsolt (képünkön)a hattagú kuratórium tagja. Amikor a kuratórium munkájában részt vesz, akkor szavaz, amikor nem vesz részt, akkor nem szavaz. A Trianon Múzeumnak az ő egyéb közéleti szerepvállalásával nem kell foglalkoznia” – fogalmazott kérdésünkre Szabó Pál Csaba. A
Fotó: MTI
történész kuratóriumi elnök ugyan hattagú kuratóriumról beszélt, de ennek Cseh Tamás évek óta nem lehet tagja. Amikor erről kérdeztük a múzeum igazgatóját, így válaszolt: „Drága barátom, Cseh Tamás, aki rengeteget segített a múzeumalapítás kezdeti időszakában, a cégkivonat szerint még ma is tagként is szerepel a kuratóriumban. Lelkileg én még nem tudtam az ő törlésével foglalkozni, a kuratóriumi határozatképességet pedig ez nyilván nem érinti.”
Az alapítvány egyébként 2002-ben jött létre, míg a Trianon Múzeum 2004-ben nyitotta meg kapuit. „2004-től 2010-ig a múzeum semmiféle állami támogatásban nem részesült. Ha úgy tetszik, kezdetben ez civil kezdeményezés volt, olyan helyzetben, amikor a magyar állam nem teljesítette polgárai felé az egyik legfontosabb kötelezettségét, az állami és nemzeti folytonosság hagyományának a gondozását és felmutatását – mondta az elnök, amikor a támogatásról kérdeztük. – Amikor hosszú évek után a Trianon Múzeum először kapott a magyar államtól költségvetési támogatást, azt kérdezni, hogy miért is kapott – enyhén szólva is méltánytalan kérdésfelvetés.” A múzeum státuszáról szólva megjegyezte: „szeretném, ha a Trianon Múzeum nemzeti alapintézmény lenne. Ha létezik egy sajátos közép-európai közösségi szocializáció, amelynek alsó mély rétegeiben található mondjuk az anya, a nyelv, a félelem vagy a barátság, akkor szerintem nekünk, magyaroknak nagyon közel van mindezekhez, amit mi trianoni hiányként, tragikumként vagy problematikaként érzünk vagy nevezünk meg. Az én olvasatomban csak jóval ez után következhet mindaz, hogy valaki milyen világnézetű, a Magyar Narancsot szereti olvasni vagy valamely más hetilapot.” Az igazgató szerint ma már a múzeum „nem civil kezdeményezés, hisz államilag elismert gyűjtemény vagyunk. A Trianon Múzeum 2011-től mint országos tematikus múzeum rendelkezik működési engedéllyel, ennek az összes szakmai feltételével (szakszemélyzet, szakleltározás, rendezvények) együtt. Ebből következően a Trianon Múzeum államilag fenntartott és támogatott múzeumnak minősül”.
Sírva fakadt a tolmács
A Trianon Múzeum a Várpalota központjában álló, 1725-ben barokk stílusban épített, majd egy tűzvész után 1863-ban klasszicista-romantikus stílusban átépített Zichy-kastélyban található. Az épület két szintjén van minden, ami Nagy-Magyarország: terepasztalok a dicső és kevésbé dicső múltról, fotókiállítás az ország turulszobrairól, Gömbös-idézetek, az Országos Keresztényszocialista Párt választási plakátja és irredenta szlogenek szép számmal. (Korábbi cikkünkben képgalériát is láthat az intézményről.)
Mennyi turul!
Fotó: A szerző felvétele
„Nemrég egy szlovák önkormányzati küldöttséget kísértem végig a múzeumban. Voltak olyan tárlatok, amelyek kifejezetten érthetők és elfogadhatók voltak a számukra. Az elpusztított Kárpát-medencei köztéri műemlékeket bemutató kiállítás például közös kulturális örökségünk tragikus sorsát mutatja be, ez egy igazi közös ügy. A delegáció természetesen a legtöbb időt a Beneš-dekrétumok termében töltötte el, amely a magyar–szlovák lakosságcserét, a felvidéki magyarok kitelepítését idézi meg. Ilyen állandó kiállítás nincs másutt, sem Szlovákiában, sem Magyarországon. Jellemző, hogy a küldöttség tolmácsa sírógörcsöt kapott a kiállítás megtekintése közben. A Trianon Múzeumban mindennapos a könnyező, elérzékenyülő látogató.”
Irány a Múzeumi Negyed!
Az elnök szerint a múzeumnak nemzetpolitikai szerepe van. „Ha a magyar nemzetpolitika új eszközöket akar és képes bevetni a (határon túli – a szerk.) magyar közösségek elgyengülésének és dezorientációjának megállítására, akkor új intézmények és új motivációk kellenek. Ehhez regionális látókörű intézményesültség kell, ahol rendelkezésre áll a megfelelő forrás, háttér, innováció és idő. A Trianon Múzeum és a köré épülő rendszer ilyen típusú feladatot kíván felvállalni és segíteni.”
A tervek szerint ráadásul már nem sokáig marad Várpalotán a múzeum. „Most azon dolgozunk, hogy megtaláljuk a múzeum méltó helyét a Kárpát-medence legfontosabb városában. Egy ilyen alapmúzeumnak, ahogy a Terror Házának vagy a Néprajzi Múzeumnak is, Budapesten van a helye.” Kérdésünkre, hogy van-e már konkrét helyszín, az igazgató igennel felelt, arra pedig, hogy ez a helyszín esetleg az új Múzeumi Negyedben található-e, így reagált: „Langyos, sőt meleg.” Végezetül röviden így összegzett: „Méltó múzeumi környezetben szeretnénk otthont találni a Trianon Múzeumnak.”
| Saját magát – Bayer Zsolt reklámja A Trianon Múzeum Alapítvány a várpalotai kastélyt jelképes, egyforintos bérleti díjért kapta meg a 2002-es kormányváltás előtt tízéves használatra, a felújítás fejében az államtól. (A bérleti szerződést napokkal a kormányváltás előtt írták alá.) Bayer Zsolt kuratóriumi tag pár évvel ezelőtt igen meleg hangon szólt a múzeumról a Magyar Hírlapban. „Ebben a múzeumban az a csodálatos, hogy a nemzeti emlékezetet el nem veszítő, arról lemondani nem hajlandó emberek hordták oda tárgyaikat. Tárgyaikat – emlékeiket. Trianonra, a trianoni aljas békediktátum tarthatatlanságára emlékező, arra figyelmeztető falvédők, újságok, plakátok – s még ezernyi apróság: gyufacímkék, szalvéták, iskolai felszerelések, ceruzák, tolltartók, tankönyvek, képeslapok, ilyesmik. (…) Ilyesféle emlékeket gyűjtött össze a várpalotai Trianon Múzeum. S e mellé persze Trianon hiteles dokumentációját, a papírra vetett aljasságokat és hazugságokat. S az országon kívül rekedt, rekesztett nemzetrészek kollektív emlékezetét, azt a cudar, nyakas mégis megmaradást.” |
