Csoda a NER-ben: bűnösnek mondta ki a bíróság Gyula fideszes polgármesterét

Kis-Magyarország

Rágalmazás vétsége miatt bűnösnek mondta ki Görgényi Ernő polgármestert szerdai ítéletében a Békéscsabai Járásbíróság. Egyben megrovásban részesítette, amiért olyan valótlan tényállítást tett, amely egykori helyettese, de ma már az ellenzék színeiben politizáló Galbács Mihály becsületének csorbítására volt alkalmas.

A szabad véleménynyilvánításnak akkor is megvannak a határai, ha azt egy közszereplő egy másik közszereplővel szemben fogalmazza meg. Ekként a szabad véleménynyilvánítás nem ír mindent felül és nem feltétel nélküli. A tényállításként megfogalmazott valótlanság mindenképpen e tárgykörbe tartozik. Ez pedig alkalmas lehet mások becsületének csorbítására, szándékos cselekményként ezzel valósul meg a rágalmazás vétsége – vezette le egy korábbi alkotmánybírósági határozatból Hámori Katalin bíró ítélete indoklásában. Hozzátette, mindezt ráadásul egy polgármester tette, aminek elvileg magas a presztízse, így a közvélemény hitelt adhat a szavainak. Ezzel gyakorlatilag a bíró cáfolta Görgényi védőjének, Varga Istvánnak a perbeszédében előadott érvrendszerét, amely szerint egy 2014-es alkotmánybírósági és a legtöbb bírósági határozat arról szól, hogy a „közszereplőknek mindent tűrniük kell.”

 „Az ügyben elrendelt valóságbizonyítás sikertelensége azonban még e tényeknél is fontosabb. A bíróság ugyanis nem látta megállapíthatónak a korrupció gyanúját a magánvádlóval szemben. Miképpen azt sem, hogy Galbács Mihálynak a Fidesz-KDNP frakcióból való kizárásának oka a korrupciógyanús magatartása volt. Az ok sokkal inkább az volt, ami a frakció akkori hivatalos indokolásában is szerepelt. Nevezetesen: más, kisebb politikai ellentétek mellett Galbács Mihály nem szavazta meg Gyula város költségvetését, amely az ő megítélése szerint nem szolgálta a település érdekét. Így tehát a kizárás oka nem egy erkölcsileg és jogilag elítélhető magatartás, hanem saját kiállása volt a város érdekei és a saját lelkiismerete mellett” – összegzett az ítélethirdetés után a Narancs.hu-nak Bárándy Gergely, az immár a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) színeiben politizáló Galbács Mihály jogi képviselője. (2010 és 2014 között Galbács a Fidesz színeiben Görgényi helyettese volt alpolgármesteri minőségben. Korábban Görgényi indított és nyert rágalmazási pert Galbács ellen.)

Többször beszámoltunk már arról, hogy Görgényi Ernő még 2020 októberében a Magyar Nemzet véleményrovatába írt egy cikket, amelyben e cikk szerzőjének a Népszava Szép Szó mellékletében korábban megjelent Vidék, propaganda, hazugság (Avagy miért van szükség a majdani demokráciában helyi független sajtóra?) című hosszabb publicisztikájára kívánt válaszolni. Görgényi ebben a válaszcikkben azt is megemlítette, hogy „összeállt Galbács Mihály volt fideszes képviselővel, akit a helyi futballklub élén folytatott korrupciógyanús tevékenysége miatt még 2018-ban kizártunk a Fidesz-frakcióból”. Galbács ezért beperelte rágalmazásért Görgényit.

A polgármester a tárgyaláson bűncselekmény hiánya miatt felmentésért fellebbezett. Így jogerősen a Gyulai Törvényszék dönt az ügyben. Ha ez megerősíti a Békéscsabai Járásbíróság ítéletét, és ha a Fidesz-MPSZ komolyan veszi saját választmányának határozatát, akkor a gyulai polgármester nem indulhat a következő választáson.

A mostani ítélettel újabb csúnya szeplő került Görgényi politikai arcképére. 2020 májusában erőteljes európai visszhangot keltett, hogy a gyulai polgármester minden alapot nélkülözően rémhírterjesztés gyanúja miatt rendőrségi feljelentést tett Csóka-Szűcs János, az MMM és a Momentum gyulai aktivistája ellen egy Facebook-bejegyzése miatt. Ennek nyomán hajnalban nagy erőkkel kiszállt házához a rendőrség, házkutatást tartottak, lefoglalták informatikai eszközeit, majd előállították, rabosították és meggyanúsították és kihallgatták.

Minderről elsőként a Narancs.hu írt. Az ezt követő felháborodás nagyságára jellemző, hogy egy nap múlva az Európai Parlamentben és a Bundestagban is téma volt a gyulai történet. A büntetőeljárást a Gyulai Járási Ügyészség szüntette meg néhány nap múltán bűncselekmény hiánya miatt. 

Kedves Olvasónk!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Ezt a rovatát vidéki újságírók írják szűkebb környezetük országosan is fontos eseményeiről. Életbevágónak tartjuk, hogy Magyarország lakói értesüljenek olyan helyi történetekről és véleményekről, amelyeket a kormányhatalom eltitkolni igyekszik.

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

Nézzen be a magyarnarancs.hu-ra mindennap: itt ingyenesen megtalálja a nap legfontosabb híreit, és még sokkal többet! De a nyomtatott heti Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt. S ha tetszett, amit olvasott, kérjük, támogasson minket.

Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.