Csoda a NER-ben: bűnösnek mondta ki a bíróság Gyula fideszes polgármesterét

Kis-Magyarország

Rágalmazás vétsége miatt bűnösnek mondta ki Görgényi Ernő polgármestert szerdai ítéletében a Békéscsabai Járásbíróság. Egyben megrovásban részesítette, amiért olyan valótlan tényállítást tett, amely egykori helyettese, de ma már az ellenzék színeiben politizáló Galbács Mihály becsületének csorbítására volt alkalmas.

A szabad véleménynyilvánításnak akkor is megvannak a határai, ha azt egy közszereplő egy másik közszereplővel szemben fogalmazza meg. Ekként a szabad véleménynyilvánítás nem ír mindent felül és nem feltétel nélküli. A tényállításként megfogalmazott valótlanság mindenképpen e tárgykörbe tartozik. Ez pedig alkalmas lehet mások becsületének csorbítására, szándékos cselekményként ezzel valósul meg a rágalmazás vétsége – vezette le egy korábbi alkotmánybírósági határozatból Hámori Katalin bíró ítélete indoklásában. Hozzátette, mindezt ráadásul egy polgármester tette, aminek elvileg magas a presztízse, így a közvélemény hitelt adhat a szavainak. Ezzel gyakorlatilag a bíró cáfolta Görgényi védőjének, Varga Istvánnak a perbeszédében előadott érvrendszerét, amely szerint egy 2014-es alkotmánybírósági és a legtöbb bírósági határozat arról szól, hogy a „közszereplőknek mindent tűrniük kell.”

 „Az ügyben elrendelt valóságbizonyítás sikertelensége azonban még e tényeknél is fontosabb. A bíróság ugyanis nem látta megállapíthatónak a korrupció gyanúját a magánvádlóval szemben. Miképpen azt sem, hogy Galbács Mihálynak a Fidesz-KDNP frakcióból való kizárásának oka a korrupciógyanús magatartása volt. Az ok sokkal inkább az volt, ami a frakció akkori hivatalos indokolásában is szerepelt. Nevezetesen: más, kisebb politikai ellentétek mellett Galbács Mihály nem szavazta meg Gyula város költségvetését, amely az ő megítélése szerint nem szolgálta a település érdekét. Így tehát a kizárás oka nem egy erkölcsileg és jogilag elítélhető magatartás, hanem saját kiállása volt a város érdekei és a saját lelkiismerete mellett” – összegzett az ítélethirdetés után a Narancs.hu-nak Bárándy Gergely, az immár a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) színeiben politizáló Galbács Mihály jogi képviselője. (2010 és 2014 között Galbács a Fidesz színeiben Görgényi helyettese volt alpolgármesteri minőségben. Korábban Görgényi indított és nyert rágalmazási pert Galbács ellen.)

Többször beszámoltunk már arról, hogy Görgényi Ernő még 2020 októberében a Magyar Nemzet véleményrovatába írt egy cikket, amelyben e cikk szerzőjének a Népszava Szép Szó mellékletében korábban megjelent Vidék, propaganda, hazugság (Avagy miért van szükség a majdani demokráciában helyi független sajtóra?) című hosszabb publicisztikájára kívánt válaszolni. Görgényi ebben a válaszcikkben azt is megemlítette, hogy „összeállt Galbács Mihály volt fideszes képviselővel, akit a helyi futballklub élén folytatott korrupciógyanús tevékenysége miatt még 2018-ban kizártunk a Fidesz-frakcióból”. Galbács ezért beperelte rágalmazásért Görgényit.

A polgármester a tárgyaláson bűncselekmény hiánya miatt felmentésért fellebbezett. Így jogerősen a Gyulai Törvényszék dönt az ügyben. Ha ez megerősíti a Békéscsabai Járásbíróság ítéletét, és ha a Fidesz-MPSZ komolyan veszi saját választmányának határozatát, akkor a gyulai polgármester nem indulhat a következő választáson.

A mostani ítélettel újabb csúnya szeplő került Görgényi politikai arcképére. 2020 májusában erőteljes európai visszhangot keltett, hogy a gyulai polgármester minden alapot nélkülözően rémhírterjesztés gyanúja miatt rendőrségi feljelentést tett Csóka-Szűcs János, az MMM és a Momentum gyulai aktivistája ellen egy Facebook-bejegyzése miatt. Ennek nyomán hajnalban nagy erőkkel kiszállt házához a rendőrség, házkutatást tartottak, lefoglalták informatikai eszközeit, majd előállították, rabosították és meggyanúsították és kihallgatták.

Minderről elsőként a Narancs.hu írt. Az ezt követő felháborodás nagyságára jellemző, hogy egy nap múlva az Európai Parlamentben és a Bundestagban is téma volt a gyulai történet. A büntetőeljárást a Gyulai Járási Ügyészség szüntette meg néhány nap múltán bűncselekmény hiánya miatt. 

Kedves Olvasónk!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Ezt a rovatát vidéki újságírók írják szűkebb környezetük országosan is fontos eseményeiről. Életbevágónak tartjuk, hogy Magyarország lakói értesüljenek olyan helyi történetekről és véleményekről, amelyeket a kormányhatalom eltitkolni igyekszik.

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

Nézzen be a magyarnarancs.hu-ra mindennap: itt ingyenesen megtalálja a nap legfontosabb híreit, és még sokkal többet! De a nyomtatott heti Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt. S ha tetszett, amit olvasott, kérjük, támogasson minket.

Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.