A pár ezres lakosú Jász-Nagykun-Szolnok megyei kisvárosban szúrópontot (mini vágóhidat) hoztak létre, de évek óta csak veszteséget termel. Ráadásul minden bizonnyal szabálytalanul finanszírozza az önkormányzat.
A besenyszögi polgármester, a független, de többek szerint a Fideszhez húzó Balogh Zoltán 2014-ben találta ki, hogy hozzanak létre a településen szúrópontot. A várost 1998-tól vezető Balogh az önkormányzati ülések jegyzőkönyvei szerint azt javasolta, hogy a 100 százalékos önkormányzati tulajdonban lévő cég, a Bes-Ász Kft. pályázzon a létesítmény megvalósítására. A Bes-Ász egészen addig alvó cég volt, éveken át semmire sem használták, és már a megszüntetése is felmerült. Ekkor jött a pályázati lehetőség, amit aztán meg is nyertek.
A szúrópont el is készült, bár a városban alig volt alapanyag, vagyis sertés. A levágandó állatokat ma a mintegy 45 kilométerre fekvő Újszilvásról szállítják Besenyszögre. A létesítményben két hentes dolgozik heti két napban, holott eredetileg úgy tervezték, hogy naponta lesz vágás a vágóhídon. A Kft. alkalmazásában van emellett egy bolti eladó is. Magyarul a beruházás úgy valósult meg, hogy nem volt hozzá nyersanyag, és igazából kereslet sem a városban, minthogy ott már két bolt is működött. A szúrópontot a fideszes országgyűlési képviselő, Kállai Mária és Balogh Zoltán polgármester avatta fel.
Az önkormányzat mindenben támogatja is a Kft.-t: a testületi ülések jegyzőkönyvei szerint a szúrópont rezsijét az önkormányzat fizeti, az önerőt is az önkormányzat biztosította, és még egy kisteherautót is vettek a hús szállítására, persze ezt is önkormányzati pénzből. Tetézte a szabálytalanságokat, hogy a Kft. vezetője az önkormányzatnál közalkalmazott, pedig ezt törvény tiltja.
A beruházást semmiféle gazdasági számítás nem előzte meg, és a kezdetektől fogva veszteséget termel. A jegyzőkönyvek tanúsága szerint három év alatt 38 milliót buktak vele, de az önkormányzat állta a kasszát, holott ez is szabálytalan, hiszen a cég működtetése nem alaptevékenysége az önkormányzatnak. Sőt működtetése már-már veszélyeztette az alaptevékenységet.
2018-ban szintén a jegyzőkönyvek szerint óriási ötlettel állt elő a polgármester: hogy a veszteséget csökkentsék, azt javasolta, a húsbolti eladót vegyék át közalkalmazottnak. 2020-ban a veszteségek elérték a 78 millió forintot, amely gyakorlatilag azt jelentette, hogy még a vezető és a boltos bérét sem termelte ki a vállalkozás. Közben a város többi boltosa közmeghallgatáson tiltakozott a szúrópont húsboltjának árai ellen, ott ugyanis nyomott áron adták a húst, és ez nem tetszett a boltosoknak.
A Bes-Ász életében 2020 októbere hozott fordulatot. Mint a jegyzőkönyvekből kiderül, ekkor egy pályázatot nyertek el. A polgármester ezt szóban közölte a testülettel, nem is volt előterjesztés, ami már alapból törvénytelen. A szóban forgó pályázat ráadásul egy építőipari, amely szerint
a két hentessel felálló Bes-Ász nyerte el a helyi polgármesteri hivatal alsó szintjének felújítását 10 millió forint összegben.
A Bes-Ász mellett három másik pályázó is volt a kivitelezésre, amelyek tényleg építőipari cégek voltak, de ennek ellenére a Bes-Ász nyert. A képviselők tudták, hogy a cég nem erre szakosodott, mégis megszavazták.
De hogyan hajtja végre a feladatot a két hentes? Az ötlet az volt, hogy a GAMESZ-munkások (Gazdasági és Műszaki Ellátó Szervezet) fogják elvégezni a feladatot, akik amúgy ugyancsak önkormányzati közalkalmazottak. A Bes-Ász számlázott, az önkormányzati gameszosok pedig dolgoztak.
A munka több hónapot követően elkészült, amikor is újabb pályázaton nyert a Bes-Ász, immáron 22 millió forint értékben. A feladat ekkor a polgármesteri hivatal második szintjének felújítása és a padlástér beépítése lett volna, ez már azonban többeknek gyanús lett, így a pályázatot visszavonták. Az új pályázatot a korábbi jelentkezők közül egy szolnoki cég nyerte el, amely azonan szintén nem végzett munkát, mert ezt a feladatot is a GAMESZ dolgozói végezték el. A szolnoki cég számlázott, a gameszosok dolgoztak.
Úgy tudjuk, a szolnoki cég leginkább csak a nevét adta a projekthez, és a számlázást követően a pénz valamennyi része visszacsoroghatott az önkormányzathoz. Az ügylet miatt felmerülhet a költségvetési csalás és az okirathamisítás gyanúja is.
Az ügy következménye az lett, hogy időközben lemondott a Bes-Ász felügyelőbizottságának elnöke, illetve az ügyvezető is, és információink szerint a kétes ügyletek miatt távozott a jegyző is a posztjáról. Úgy tudjuk, a polgármestert a közmeghallgatáson lemondásra szólították fel a felsorolt ügyletek miatt, de ő nem élt ezzel az ajánlattal.
Egy besenyszögi ügyben nyomozás is folyik
Információink szerint a besenyszögi Gondozási Központ ügyében nyomozás is indult, ugyanis egy volt, időközben elhunyt lakó rokona feljelentette az intézményt, hogy a hozzájárulás címén önként befizetett pénzét nem kapta vissza részarányosan. A Gondozási Központ értesüléseink szerint ugyanis annak ellenére, hogy nem állt volna jogában, egy alapítványon keresztül "belépési" összeget fizettetett a leendő lakókkal, bár ezt "önkéntes alapon" határozták meg.
Úgy tudjuk, ezt a módszert 2007 óta alkalmazták, akkortól, amikortól a kistérségi társuláshoz került az intézmény. A kistérségi társulás elnöke Szalay Ferenc szolnoki fideszes polgármester, helyettese pedig a besenyszögi polgármester.
Az évek alatt befizetett önkéntes hozzájárulások összege több száz millió forint lehet.
Az ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) folytat nyomozást 2020 óta, de úgy tudjuk, még mindig nincs gyanúsított. Megkerestük az NNI-t, amely a Korrupciós Bűnözés Elleni Osztály részéről megerősítette a nyomozás tényét, azonban az eljárás érdekeire tekintettel további információkat nem közölt.
Kerestük az ügyben érintett Szalay Ferenc szolnoki polgármestert is, aki azonban nem reagált megkeresésünkre.
Besenyszögön szóbeszéd tárgya az orvosi szolgálati lakás megépülése is. Ahogy több más településen, a költségeket itt is az állam állja, a beruházás értéke 273 millió forint. Ebből olyan rendelő épül, amely öko-, bio- és okosház lesz egyszerre, modern technikával felszerelve.
Információink szerint a beruházás legalább 50 százalékkal túl van árazva, ráadásul úgy tudni, hogy a helyi orvos, akinek épül, Szolnokon él, és úgy hírlik, korára tekintettel már nem is akar kiköltözni Besenyszögre, új gyógyítót pedig egyelőre nem fogott az önkormányzat a beruházással.
Balogh Zoltán polgármester 1998 óta vezeti Besenyszöget, és úgy tudjuk, vezetésével a város többször is hitelhez folyamodott, ami oda vezetett, hogy 2012-re 750 milliós tartozást halmozott fel. Emiatt az önkormányzati bérek fizetése is veszélybe került. A megváltás akkor érkezett, amikor a kormány átvállalta az önkormányzatok adósságának kifizetését, Besenyszög azonban ekkor benne volt abban a nyolc településben, amelyiknek első körben nem fizették ki a tartozását, igaz, később a helyzet rendeződött, és mégis átvállalták a hiteleket.
Az önkormányzati képviselők és polgármesterek jogállásáról szóló törvény úgy fogalmaz, hogy a polgármesternek nem lehet máshonnan származó jövedelme, és vállalkozási tevékenysége sem lehet, ez ugyanis összeférhetetlen a polgármesteri tisztséggel. Csakhogy 2018-ban kiderült, hogy Balogh nem fizetett agrárkamarai tagdíjat. Értesüléseink szerint az értesítésen a kormányhivatalban is meglepődtek, mert mi alapján is kellene a polgármesternek tagdíjat fizetni, ha nincs is más jövedelme? Úgy tudjuk, Balogh Zoltán saját földjein kívül az államtól bérelt földeken is gazdálkodik, ha pedig ezeken megszüntetné gazdálkodását, akkor tetemes pénzt kellene visszafizetnie az állami tulajdonú földek hosszú távú bérlésének felmondása miatt.
Megkérdeztük az ügyben a megyei kormányhivatalt, ahol kérdéseinkre azt válaszolták, hogy értesülésünk téves, a kormányhivatal nem kapott tájékoztatást a NAV-tól Balogh Zoltán esetleges köztartozásával kapcsolatban. Továbbá azt is közölték, hogy Besenyszög polgármesterével kapcsolatban a kormányhivatalhoz nem érkezett összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezés, összeférhetetlenségi vagy méltatlansági helyzet fennállásáról nincs tudomásuk. Hozzátették, hogy Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény alapján az összeférhetetlenség kérdésében nem a kormányhivatal, hanem az önkormányzat képviselő-testülete dönt.
A felmerült ügyekkel kapcsolatban kerestük a polgármestert, de Balogh Zoltán egyelőre nem válaszolt.
(Címlapképünkön: a Bes-Ász Kft. a polgármesteri hivatalban található. Fotó: a szerző felvétele)
Kedves Olvasónk!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Ezt a rovatát vidéki újságírók írják szűkebb környezetük országosan is fontos eseményeiről. Életbevágónak tartjuk, hogy Magyarország lakói értesüljenek olyan helyi történetekről és véleményekről, amelyeket a kormányhatalom eltitkolni igyekszik.
Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!
Nézzen be a magyarnarancs.hu-ra mindennap: itt ingyenesen megtalálja a nap legfontosabb híreit, és még sokkal többet! De a nyomtatott heti Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt. S ha tetszett, amit olvasott, kérjük, támogasson minket.
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
