Csoda történt: nyomoznak a cég ellen, amely lenyelt 1,3 milliárd forint uniós pénzt kamuraktárakra

  • Magyar Krisztián
  • 2018. március 31.

Kis-Magyarország

Különösen nagy vagyoni hátrányt okozva elkövetett költségvetési csalás a gyanú.

Hadházy Ákos egyik korrupcióinfója nyomán 2016-ban írtunk először azokról a vállalkozásokról, amelyek úgy szereztek milliárdos uniós támogatást, hogy abból inkább a saját zsebüket akarhatták megtömni, nem pedig a pályázatban vállalt fejlesztéseket végrehajtani. Bátonyterenyére és Bicskére álmodtak meg egy-egy logisztikai központot, a támogatást erre meg is kapták, de szinte semmi sem épült meg, a vállalkozások így ott érdemi tevékenységet nem végeznek a mai napig. Korábban a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szabálytalansági eljárást indított az ügyben, és most megtudtuk, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is nyomoz a vállalkozói csoporttal szemben.

Először még nem láttak semmi problémát

Az előző, 2007–13-as uniós ciklus forrásaiból egy bátonyterenyei és egy bicskei logisztikai központ megépítésére 837 és 496 millió forintot kapott az akkor még Ökoenergia Hasznosító Beruházó Kft. néven futó vállalkozás. Az időközben a nevét Ökogroup Zrt.-re váltó cég ugyan elkezdte a munkálatokat, de Bicskén a földmunkákig jutottak, Bátonyterenyén pedig a központ egyik épületének vázát állították fel. Közben a pénzt megkapták, a hivatalos adatbázis szerint a Gazdaságfejlesztési Operatív Program forrásait kezelő Nemzetgazdasági Minisztérium teljesítettnek minősítette a beruházást, a projekteket lezárták.

A bátonyterenyei beruházás

A bátonyterenyei beruházás

Fotó: Narancs

Az NGM sokáig mindent rendben látott annak ellenére, hogy egy pórul járt tervező, akit nem volt hajlandó kifizetni az Ökogroup, már jelezte a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, hogy nincs minden rendben a beruházással, de erre 2016 januárjában a tárca úgy reagált: a pályázathoz kapcsolódó „szabálytalansági eljárást nem történt szabálytalanság megállapítással lezárta”.

Rejtély, miként mehetett át a minisztérium ellenőrzésén a két beruházás, hiszen az Ökogroupnak elvileg igazolnia kellett, hogy a logisztikai központok állnak, és a kivitelezőiket kifizették. Számlákat, igazolásokat kellett leadni a Nemzetgazdasági Minisztérium felé, amely csak akkor utalhatta át 2016 májusában a támogatási összegek utolsó részleteit, ha mindent rendben talált – és mint láthattuk, első körben nem is volt kifogásuk.

Később azonban újabb eljárást indított a Nemzetgazdasági Minisztérium, amelynek a vége az lett, hogy visszakérik az 1,33 milliárdos támogatást. Ezután az Ökogroup vezérigazgatója a magyarnarancs.hu-nak azt mondta, eszük ágában sincs visszaadni a pénzt, mert nem az ő hibájuk miattuk nem épültek meg a logisztikai központok. Heritesz Viktor azt állította, hogy dokumentumokkal (bár ezeket a papírokat nem mutatta meg) tudja bizonyítani: a támogatási szerződés aláírása és az összeg folyósítása majd’ egy évet csúszott, miközben a bátonyterenyei beruházásnál a tervezővel kialakult nézeteltérés is hátráltatta a munkájukat, végül jogi vitába is keveredtek a felek. Az új tervek elkészítése is sok időt vett igénybe, és a bátonyterenyei, illetve a bicskei építkezések kapcsán megjelent első sajtóhírek után több befektetőjük kihátrált a beruházások mögül. A vezérigazgató szerint a hatóságok mulasztásai miatt járt le az Európai Unió által előírt minden határidő, ezért beperelték a minisztériumot.

Több ügy miatt is nyomoz a NAV

Azt nem tudjuk, hogyan áll az Ökogroup és a minisztérium közötti per, ha egyáltalán elindult, de a napokban hozzánk eljuttatott dokumentumokból kiderül: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága nyomoz az Ökogroup uniós támogatásai miatt, a gyanú: „különösen nagy vagyoni hátrányt okozva elkövetett költségvetési csalás”. Ebben a dokumentumban szerepel, hogy az uniós támogatásokból meg nem valósult építkezésekkel kapcsolatban jogosulatlan áfa-visszaigénylés miatt is nyomoznak a cégcsoport egyik vállalkozása ellen, de az eddig kihallgatott személyeknél nem állapítható meg, hogy ők voltak a felelősök, így ezt és az Ökogroup fel nem épített, de elszámolt beruházásainak ügyét elkülöníti a hatóság.

Közben kiderült az is, hogy az 1,33 milliárd forintot bezsebelő Ökogroup mögött álló emberek nem bíztak semmit a véletlenre, hiszen az általuk elnyert pénzből tulajdonképpen saját magukat bízták meg az építkezésekkel, pontosabban azt az Öko-Construct Kft.-t, amelynek korábbi tulajdonosai között ott vannak azok is, akiknek közük volt vagy közük van az Ökogrouphoz.

Tehát: nyertek egy rakás pénzt, egy nagyon közeli céggel papírozták le, hogy az megépítette a logisztikai központokat, ezért meg is kapták a jussukat, majd az építkezések költségeinél felmerült áfát is visszaigényelték.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.