Csoda történt: nyomoznak a cég ellen, amely lenyelt 1,3 milliárd forint uniós pénzt kamuraktárakra

  • Magyar Krisztián
  • 2018. március 31.

Kis-Magyarország

Különösen nagy vagyoni hátrányt okozva elkövetett költségvetési csalás a gyanú.

Hadházy Ákos egyik korrupcióinfója nyomán 2016-ban írtunk először azokról a vállalkozásokról, amelyek úgy szereztek milliárdos uniós támogatást, hogy abból inkább a saját zsebüket akarhatták megtömni, nem pedig a pályázatban vállalt fejlesztéseket végrehajtani. Bátonyterenyére és Bicskére álmodtak meg egy-egy logisztikai központot, a támogatást erre meg is kapták, de szinte semmi sem épült meg, a vállalkozások így ott érdemi tevékenységet nem végeznek a mai napig. Korábban a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szabálytalansági eljárást indított az ügyben, és most megtudtuk, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is nyomoz a vállalkozói csoporttal szemben.

Először még nem láttak semmi problémát

Az előző, 2007–13-as uniós ciklus forrásaiból egy bátonyterenyei és egy bicskei logisztikai központ megépítésére 837 és 496 millió forintot kapott az akkor még Ökoenergia Hasznosító Beruházó Kft. néven futó vállalkozás. Az időközben a nevét Ökogroup Zrt.-re váltó cég ugyan elkezdte a munkálatokat, de Bicskén a földmunkákig jutottak, Bátonyterenyén pedig a központ egyik épületének vázát állították fel. Közben a pénzt megkapták, a hivatalos adatbázis szerint a Gazdaságfejlesztési Operatív Program forrásait kezelő Nemzetgazdasági Minisztérium teljesítettnek minősítette a beruházást, a projekteket lezárták.

A bátonyterenyei beruházás

A bátonyterenyei beruházás

Fotó: Narancs

Az NGM sokáig mindent rendben látott annak ellenére, hogy egy pórul járt tervező, akit nem volt hajlandó kifizetni az Ökogroup, már jelezte a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, hogy nincs minden rendben a beruházással, de erre 2016 januárjában a tárca úgy reagált: a pályázathoz kapcsolódó „szabálytalansági eljárást nem történt szabálytalanság megállapítással lezárta”.

Rejtély, miként mehetett át a minisztérium ellenőrzésén a két beruházás, hiszen az Ökogroupnak elvileg igazolnia kellett, hogy a logisztikai központok állnak, és a kivitelezőiket kifizették. Számlákat, igazolásokat kellett leadni a Nemzetgazdasági Minisztérium felé, amely csak akkor utalhatta át 2016 májusában a támogatási összegek utolsó részleteit, ha mindent rendben talált – és mint láthattuk, első körben nem is volt kifogásuk.

Később azonban újabb eljárást indított a Nemzetgazdasági Minisztérium, amelynek a vége az lett, hogy visszakérik az 1,33 milliárdos támogatást. Ezután az Ökogroup vezérigazgatója a magyarnarancs.hu-nak azt mondta, eszük ágában sincs visszaadni a pénzt, mert nem az ő hibájuk miattuk nem épültek meg a logisztikai központok. Heritesz Viktor azt állította, hogy dokumentumokkal (bár ezeket a papírokat nem mutatta meg) tudja bizonyítani: a támogatási szerződés aláírása és az összeg folyósítása majd’ egy évet csúszott, miközben a bátonyterenyei beruházásnál a tervezővel kialakult nézeteltérés is hátráltatta a munkájukat, végül jogi vitába is keveredtek a felek. Az új tervek elkészítése is sok időt vett igénybe, és a bátonyterenyei, illetve a bicskei építkezések kapcsán megjelent első sajtóhírek után több befektetőjük kihátrált a beruházások mögül. A vezérigazgató szerint a hatóságok mulasztásai miatt járt le az Európai Unió által előírt minden határidő, ezért beperelték a minisztériumot.

Több ügy miatt is nyomoz a NAV

Azt nem tudjuk, hogyan áll az Ökogroup és a minisztérium közötti per, ha egyáltalán elindult, de a napokban hozzánk eljuttatott dokumentumokból kiderül: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága nyomoz az Ökogroup uniós támogatásai miatt, a gyanú: „különösen nagy vagyoni hátrányt okozva elkövetett költségvetési csalás”. Ebben a dokumentumban szerepel, hogy az uniós támogatásokból meg nem valósult építkezésekkel kapcsolatban jogosulatlan áfa-visszaigénylés miatt is nyomoznak a cégcsoport egyik vállalkozása ellen, de az eddig kihallgatott személyeknél nem állapítható meg, hogy ők voltak a felelősök, így ezt és az Ökogroup fel nem épített, de elszámolt beruházásainak ügyét elkülöníti a hatóság.

Közben kiderült az is, hogy az 1,33 milliárd forintot bezsebelő Ökogroup mögött álló emberek nem bíztak semmit a véletlenre, hiszen az általuk elnyert pénzből tulajdonképpen saját magukat bízták meg az építkezésekkel, pontosabban azt az Öko-Construct Kft.-t, amelynek korábbi tulajdonosai között ott vannak azok is, akiknek közük volt vagy közük van az Ökogrouphoz.

Tehát: nyertek egy rakás pénzt, egy nagyon közeli céggel papírozták le, hogy az megépítette a logisztikai központokat, ezért meg is kapták a jussukat, majd az építkezések költségeinél felmerült áfát is visszaigényelték.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.