Csoda történt: nyomoznak a cég ellen, amely lenyelt 1,3 milliárd forint uniós pénzt kamuraktárakra

  • Magyar Krisztián
  • 2018. március 31.

Kis-Magyarország

Különösen nagy vagyoni hátrányt okozva elkövetett költségvetési csalás a gyanú.

Hadházy Ákos egyik korrupcióinfója nyomán 2016-ban írtunk először azokról a vállalkozásokról, amelyek úgy szereztek milliárdos uniós támogatást, hogy abból inkább a saját zsebüket akarhatták megtömni, nem pedig a pályázatban vállalt fejlesztéseket végrehajtani. Bátonyterenyére és Bicskére álmodtak meg egy-egy logisztikai központot, a támogatást erre meg is kapták, de szinte semmi sem épült meg, a vállalkozások így ott érdemi tevékenységet nem végeznek a mai napig. Korábban a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szabálytalansági eljárást indított az ügyben, és most megtudtuk, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is nyomoz a vállalkozói csoporttal szemben.

Először még nem láttak semmi problémát

Az előző, 2007–13-as uniós ciklus forrásaiból egy bátonyterenyei és egy bicskei logisztikai központ megépítésére 837 és 496 millió forintot kapott az akkor még Ökoenergia Hasznosító Beruházó Kft. néven futó vállalkozás. Az időközben a nevét Ökogroup Zrt.-re váltó cég ugyan elkezdte a munkálatokat, de Bicskén a földmunkákig jutottak, Bátonyterenyén pedig a központ egyik épületének vázát állították fel. Közben a pénzt megkapták, a hivatalos adatbázis szerint a Gazdaságfejlesztési Operatív Program forrásait kezelő Nemzetgazdasági Minisztérium teljesítettnek minősítette a beruházást, a projekteket lezárták.

A bátonyterenyei beruházás

A bátonyterenyei beruházás

Fotó: Narancs

Az NGM sokáig mindent rendben látott annak ellenére, hogy egy pórul járt tervező, akit nem volt hajlandó kifizetni az Ökogroup, már jelezte a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, hogy nincs minden rendben a beruházással, de erre 2016 januárjában a tárca úgy reagált: a pályázathoz kapcsolódó „szabálytalansági eljárást nem történt szabálytalanság megállapítással lezárta”.

Rejtély, miként mehetett át a minisztérium ellenőrzésén a két beruházás, hiszen az Ökogroupnak elvileg igazolnia kellett, hogy a logisztikai központok állnak, és a kivitelezőiket kifizették. Számlákat, igazolásokat kellett leadni a Nemzetgazdasági Minisztérium felé, amely csak akkor utalhatta át 2016 májusában a támogatási összegek utolsó részleteit, ha mindent rendben talált – és mint láthattuk, első körben nem is volt kifogásuk.

Később azonban újabb eljárást indított a Nemzetgazdasági Minisztérium, amelynek a vége az lett, hogy visszakérik az 1,33 milliárdos támogatást. Ezután az Ökogroup vezérigazgatója a magyarnarancs.hu-nak azt mondta, eszük ágában sincs visszaadni a pénzt, mert nem az ő hibájuk miattuk nem épültek meg a logisztikai központok. Heritesz Viktor azt állította, hogy dokumentumokkal (bár ezeket a papírokat nem mutatta meg) tudja bizonyítani: a támogatási szerződés aláírása és az összeg folyósítása majd’ egy évet csúszott, miközben a bátonyterenyei beruházásnál a tervezővel kialakult nézeteltérés is hátráltatta a munkájukat, végül jogi vitába is keveredtek a felek. Az új tervek elkészítése is sok időt vett igénybe, és a bátonyterenyei, illetve a bicskei építkezések kapcsán megjelent első sajtóhírek után több befektetőjük kihátrált a beruházások mögül. A vezérigazgató szerint a hatóságok mulasztásai miatt járt le az Európai Unió által előírt minden határidő, ezért beperelték a minisztériumot.

Több ügy miatt is nyomoz a NAV

Azt nem tudjuk, hogyan áll az Ökogroup és a minisztérium közötti per, ha egyáltalán elindult, de a napokban hozzánk eljuttatott dokumentumokból kiderül: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága nyomoz az Ökogroup uniós támogatásai miatt, a gyanú: „különösen nagy vagyoni hátrányt okozva elkövetett költségvetési csalás”. Ebben a dokumentumban szerepel, hogy az uniós támogatásokból meg nem valósult építkezésekkel kapcsolatban jogosulatlan áfa-visszaigénylés miatt is nyomoznak a cégcsoport egyik vállalkozása ellen, de az eddig kihallgatott személyeknél nem állapítható meg, hogy ők voltak a felelősök, így ezt és az Ökogroup fel nem épített, de elszámolt beruházásainak ügyét elkülöníti a hatóság.

Közben kiderült az is, hogy az 1,33 milliárd forintot bezsebelő Ökogroup mögött álló emberek nem bíztak semmit a véletlenre, hiszen az általuk elnyert pénzből tulajdonképpen saját magukat bízták meg az építkezésekkel, pontosabban azt az Öko-Construct Kft.-t, amelynek korábbi tulajdonosai között ott vannak azok is, akiknek közük volt vagy közük van az Ökogrouphoz.

Tehát: nyertek egy rakás pénzt, egy nagyon közeli céggel papírozták le, hogy az megépítette a logisztikai központokat, ezért meg is kapták a jussukat, majd az építkezések költségeinél felmerült áfát is visszaigényelték.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.