Csoda történt: nyomoznak a cég ellen, amely lenyelt 1,3 milliárd forint uniós pénzt kamuraktárakra

  • Magyar Krisztián
  • 2018. március 31.

Kis-Magyarország

Különösen nagy vagyoni hátrányt okozva elkövetett költségvetési csalás a gyanú.

Hadházy Ákos egyik korrupcióinfója nyomán 2016-ban írtunk először azokról a vállalkozásokról, amelyek úgy szereztek milliárdos uniós támogatást, hogy abból inkább a saját zsebüket akarhatták megtömni, nem pedig a pályázatban vállalt fejlesztéseket végrehajtani. Bátonyterenyére és Bicskére álmodtak meg egy-egy logisztikai központot, a támogatást erre meg is kapták, de szinte semmi sem épült meg, a vállalkozások így ott érdemi tevékenységet nem végeznek a mai napig. Korábban a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szabálytalansági eljárást indított az ügyben, és most megtudtuk, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is nyomoz a vállalkozói csoporttal szemben.

Először még nem láttak semmi problémát

Az előző, 2007–13-as uniós ciklus forrásaiból egy bátonyterenyei és egy bicskei logisztikai központ megépítésére 837 és 496 millió forintot kapott az akkor még Ökoenergia Hasznosító Beruházó Kft. néven futó vállalkozás. Az időközben a nevét Ökogroup Zrt.-re váltó cég ugyan elkezdte a munkálatokat, de Bicskén a földmunkákig jutottak, Bátonyterenyén pedig a központ egyik épületének vázát állították fel. Közben a pénzt megkapták, a hivatalos adatbázis szerint a Gazdaságfejlesztési Operatív Program forrásait kezelő Nemzetgazdasági Minisztérium teljesítettnek minősítette a beruházást, a projekteket lezárták.

A bátonyterenyei beruházás

A bátonyterenyei beruházás

Fotó: Narancs

Az NGM sokáig mindent rendben látott annak ellenére, hogy egy pórul járt tervező, akit nem volt hajlandó kifizetni az Ökogroup, már jelezte a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, hogy nincs minden rendben a beruházással, de erre 2016 januárjában a tárca úgy reagált: a pályázathoz kapcsolódó „szabálytalansági eljárást nem történt szabálytalanság megállapítással lezárta”.

Rejtély, miként mehetett át a minisztérium ellenőrzésén a két beruházás, hiszen az Ökogroupnak elvileg igazolnia kellett, hogy a logisztikai központok állnak, és a kivitelezőiket kifizették. Számlákat, igazolásokat kellett leadni a Nemzetgazdasági Minisztérium felé, amely csak akkor utalhatta át 2016 májusában a támogatási összegek utolsó részleteit, ha mindent rendben talált – és mint láthattuk, első körben nem is volt kifogásuk.

Később azonban újabb eljárást indított a Nemzetgazdasági Minisztérium, amelynek a vége az lett, hogy visszakérik az 1,33 milliárdos támogatást. Ezután az Ökogroup vezérigazgatója a magyarnarancs.hu-nak azt mondta, eszük ágában sincs visszaadni a pénzt, mert nem az ő hibájuk miattuk nem épültek meg a logisztikai központok. Heritesz Viktor azt állította, hogy dokumentumokkal (bár ezeket a papírokat nem mutatta meg) tudja bizonyítani: a támogatási szerződés aláírása és az összeg folyósítása majd’ egy évet csúszott, miközben a bátonyterenyei beruházásnál a tervezővel kialakult nézeteltérés is hátráltatta a munkájukat, végül jogi vitába is keveredtek a felek. Az új tervek elkészítése is sok időt vett igénybe, és a bátonyterenyei, illetve a bicskei építkezések kapcsán megjelent első sajtóhírek után több befektetőjük kihátrált a beruházások mögül. A vezérigazgató szerint a hatóságok mulasztásai miatt járt le az Európai Unió által előírt minden határidő, ezért beperelték a minisztériumot.

Több ügy miatt is nyomoz a NAV

Azt nem tudjuk, hogyan áll az Ökogroup és a minisztérium közötti per, ha egyáltalán elindult, de a napokban hozzánk eljuttatott dokumentumokból kiderül: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága nyomoz az Ökogroup uniós támogatásai miatt, a gyanú: „különösen nagy vagyoni hátrányt okozva elkövetett költségvetési csalás”. Ebben a dokumentumban szerepel, hogy az uniós támogatásokból meg nem valósult építkezésekkel kapcsolatban jogosulatlan áfa-visszaigénylés miatt is nyomoznak a cégcsoport egyik vállalkozása ellen, de az eddig kihallgatott személyeknél nem állapítható meg, hogy ők voltak a felelősök, így ezt és az Ökogroup fel nem épített, de elszámolt beruházásainak ügyét elkülöníti a hatóság.

Közben kiderült az is, hogy az 1,33 milliárd forintot bezsebelő Ökogroup mögött álló emberek nem bíztak semmit a véletlenre, hiszen az általuk elnyert pénzből tulajdonképpen saját magukat bízták meg az építkezésekkel, pontosabban azt az Öko-Construct Kft.-t, amelynek korábbi tulajdonosai között ott vannak azok is, akiknek közük volt vagy közük van az Ökogrouphoz.

Tehát: nyertek egy rakás pénzt, egy nagyon közeli céggel papírozták le, hogy az megépítette a logisztikai központokat, ezért meg is kapták a jussukat, majd az építkezések költségeinél felmerült áfát is visszaigényelték.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.