Csoda történt: nyomoznak a cég ellen, amely lenyelt 1,3 milliárd forint uniós pénzt kamuraktárakra

  • Magyar Krisztián
  • 2018. március 31.

Kis-Magyarország

Különösen nagy vagyoni hátrányt okozva elkövetett költségvetési csalás a gyanú.

Hadházy Ákos egyik korrupcióinfója nyomán 2016-ban írtunk először azokról a vállalkozásokról, amelyek úgy szereztek milliárdos uniós támogatást, hogy abból inkább a saját zsebüket akarhatták megtömni, nem pedig a pályázatban vállalt fejlesztéseket végrehajtani. Bátonyterenyére és Bicskére álmodtak meg egy-egy logisztikai központot, a támogatást erre meg is kapták, de szinte semmi sem épült meg, a vállalkozások így ott érdemi tevékenységet nem végeznek a mai napig. Korábban a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szabálytalansági eljárást indított az ügyben, és most megtudtuk, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is nyomoz a vállalkozói csoporttal szemben.

Először még nem láttak semmi problémát

Az előző, 2007–13-as uniós ciklus forrásaiból egy bátonyterenyei és egy bicskei logisztikai központ megépítésére 837 és 496 millió forintot kapott az akkor még Ökoenergia Hasznosító Beruházó Kft. néven futó vállalkozás. Az időközben a nevét Ökogroup Zrt.-re váltó cég ugyan elkezdte a munkálatokat, de Bicskén a földmunkákig jutottak, Bátonyterenyén pedig a központ egyik épületének vázát állították fel. Közben a pénzt megkapták, a hivatalos adatbázis szerint a Gazdaságfejlesztési Operatív Program forrásait kezelő Nemzetgazdasági Minisztérium teljesítettnek minősítette a beruházást, a projekteket lezárták.

A bátonyterenyei beruházás

A bátonyterenyei beruházás

Fotó: Narancs

Az NGM sokáig mindent rendben látott annak ellenére, hogy egy pórul járt tervező, akit nem volt hajlandó kifizetni az Ökogroup, már jelezte a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, hogy nincs minden rendben a beruházással, de erre 2016 januárjában a tárca úgy reagált: a pályázathoz kapcsolódó „szabálytalansági eljárást nem történt szabálytalanság megállapítással lezárta”.

Rejtély, miként mehetett át a minisztérium ellenőrzésén a két beruházás, hiszen az Ökogroupnak elvileg igazolnia kellett, hogy a logisztikai központok állnak, és a kivitelezőiket kifizették. Számlákat, igazolásokat kellett leadni a Nemzetgazdasági Minisztérium felé, amely csak akkor utalhatta át 2016 májusában a támogatási összegek utolsó részleteit, ha mindent rendben talált – és mint láthattuk, első körben nem is volt kifogásuk.

Később azonban újabb eljárást indított a Nemzetgazdasági Minisztérium, amelynek a vége az lett, hogy visszakérik az 1,33 milliárdos támogatást. Ezután az Ökogroup vezérigazgatója a magyarnarancs.hu-nak azt mondta, eszük ágában sincs visszaadni a pénzt, mert nem az ő hibájuk miattuk nem épültek meg a logisztikai központok. Heritesz Viktor azt állította, hogy dokumentumokkal (bár ezeket a papírokat nem mutatta meg) tudja bizonyítani: a támogatási szerződés aláírása és az összeg folyósítása majd’ egy évet csúszott, miközben a bátonyterenyei beruházásnál a tervezővel kialakult nézeteltérés is hátráltatta a munkájukat, végül jogi vitába is keveredtek a felek. Az új tervek elkészítése is sok időt vett igénybe, és a bátonyterenyei, illetve a bicskei építkezések kapcsán megjelent első sajtóhírek után több befektetőjük kihátrált a beruházások mögül. A vezérigazgató szerint a hatóságok mulasztásai miatt járt le az Európai Unió által előírt minden határidő, ezért beperelték a minisztériumot.

Több ügy miatt is nyomoz a NAV

Azt nem tudjuk, hogyan áll az Ökogroup és a minisztérium közötti per, ha egyáltalán elindult, de a napokban hozzánk eljuttatott dokumentumokból kiderül: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága nyomoz az Ökogroup uniós támogatásai miatt, a gyanú: „különösen nagy vagyoni hátrányt okozva elkövetett költségvetési csalás”. Ebben a dokumentumban szerepel, hogy az uniós támogatásokból meg nem valósult építkezésekkel kapcsolatban jogosulatlan áfa-visszaigénylés miatt is nyomoznak a cégcsoport egyik vállalkozása ellen, de az eddig kihallgatott személyeknél nem állapítható meg, hogy ők voltak a felelősök, így ezt és az Ökogroup fel nem épített, de elszámolt beruházásainak ügyét elkülöníti a hatóság.

Közben kiderült az is, hogy az 1,33 milliárd forintot bezsebelő Ökogroup mögött álló emberek nem bíztak semmit a véletlenre, hiszen az általuk elnyert pénzből tulajdonképpen saját magukat bízták meg az építkezésekkel, pontosabban azt az Öko-Construct Kft.-t, amelynek korábbi tulajdonosai között ott vannak azok is, akiknek közük volt vagy közük van az Ökogrouphoz.

Tehát: nyertek egy rakás pénzt, egy nagyon közeli céggel papírozták le, hogy az megépítette a logisztikai központokat, ezért meg is kapták a jussukat, majd az építkezések költségeinél felmerült áfát is visszaigényelték.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.