Tavaly áprilisban N. Károly és S. Edvárd brutális módon gyilkolta meg az izraeli állampolgárságú G. Ofirt. Az esettel kapcsolatban számos tudósítás megjelent, ahogy arról a bírósági ítéletről is, amely N. Károly elsőrendű vádlottat életfogytiglanra, míg S. Edvárdot 18 év szabadságvesztésre ítélte. A Narancs tudósítója ott volt a tárgyalásokon, amelyek után a két elkövető tucatnyi ismerősével beszéltünk azok életútjáról, a folyamatról, amely végül is ide vezetett.
| ||
A legfrissebb Narancsból számos, eddig nem ismert részlet derül ki N. Károly és S. Edvárd életéről, de az áldozattal kapcsolatban is találtunk olyan információt, amely új megvilágításba helyezi a korábban ismerteket. Meglátogattuk a gyilkosság helyszínét, ám a tragikus emlékű romos épületet mára az önkormányzat lebontotta. Kiderült, hogy a helyi lakosok ezt már régóta kérték a várostól…
| ||
Mindeközben a Narancs megszólaltatta azt a férfit is, aki feldobta a 22 és 20 éves elkövetőt, de a történtek elemzésében drogprevencióval foglalkozó szakemberek is segítettek a Narancsnak. A gyilkosságban ugyanis meghatározó szerepet játszik a szintetikus drogok elképesztő terjedése. „Húsz éve vagyok a szakmában, de soha olyan nehéz helyzetben nem voltunk, mint most a szintetikus drogok miatt. Tíz éve elképzelhetetlen volt egy 13 éves gyerekről, hogy drogfüggő, két-három éve már nem az” – mondja az eset kapcsán az a Molnár Ferenc, aki annak a Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálatnak a vezetője, amely Tiszakécskén is működtet irodát. „A kilátástalan mélyszegénységben élők vannak a legrosszabb helyzetben, itt a legnagyobb a probléma. A szintetikus drogok olcsók, kiszámíthatatlan és mérgező hatásúak, nekünk sokszor hetekbe telik kideríteni, egyáltalán mit használ a kliens. Ma például a kristály elnevezés mást takar Észak-, mint Dél-Kecskeméten, de egy évtizeddel ezelőtt még az is különbözött, hogy akkor lassabban jutott a használó az intravénás használathoz, s közben szerzett magának némi tudást arról, hogyan tud vigyázni magára. Ma már ez nincs így. Tizenéves fiatalok egyből lövik maguknak, akár a nyílt utcán is. Óriási tehetetlenséget érzünk ilyen esetek kapcsán.” Molnár fontosnak tartja kiemelni, hogy a kábítószer-fogyasztásban Tiszakécske nem különbözik egy hasonló méretű magyar várostól, így ez az eset máshol is megtörténhetett volna.
Sárosi Péter drogszakértő a Károlyék által használt szintetikus anyagokról azt mondja: jellemző, hogy rohamokat, paranoiát, megnövekedett agressziót okoz a fogyasztásuk. „Ezek a szerek a személyiség sötét oldalát erősítik fel, de le kell szögezni, hogy a tiszakécskei esethez hasonlók nagyon ritkán történnek. Mélységében nem ismerve a történetet azt feltételezem, hogy a háttérben más, komoly disszociális, akár más élet- és szociális problémák is állhattak.” Ennek ellenére Sárosi szerint sok beavatkozási pont lehetséges, ahol az ehhez hasonló eseteket „meg lehet fogni”. Nagyban rontja szerinte ennek esélyét a jelenlegi kormányzati politika – amely kriminológiai eszközökkel nyúl a drogproblémákhoz, és nem a kiváltó okok kezelésére fókuszál –, valamint a tény, hogy az iskolákban kevés a képzett szakember, aki a kríziseseteket kezelni, felismerni képes.
További részletek a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban.
