Dermesztő képet mutat Magyarországról a tiszakécskei gyilkosság háttere

  • - ngm -
  • 2017. május 17.

Kis-Magyarország

Számos, eddig nem ismert részletet tártunk fel a tavalyi év leghírhedtebb emberölési esetéből.

Tavaly áprilisban N. Károly és S. Edvárd brutális módon gyilkolta meg az izraeli állampolgárságú G. Ofirt. Az esettel kapcsolatban számos tudósítás megjelent, ahogy arról a bírósági ítéletről is, amely N. Károly elsőrendű vádlottat életfogytiglanra, míg S. Edvárdot 18 év szabadságvesztésre ítélte. A Narancs tudósítója ott volt a tárgyalásokon, amelyek után a két elkövető tucatnyi ismerősével beszéltünk azok életútjáról, a folyamatról, amely végül is ide vezetett.

A gyilkosság helyszíne tavaly

A gyilkosság helyszíne tavaly

Fotó: Huszti István

A legfrissebb Narancsból számos, eddig nem ismert részlet derül ki N. Károly és S. Edvárd életéről, de az áldozattal kapcsolatban is találtunk olyan információt, amely új megvilágításba helyezi a korábban ismerteket. Meglátogattuk a gyilkosság helyszínét, ám a tragikus emlékű romos épületet mára az önkormányzat lebontotta. Kiderült, hogy a helyi lakosok ezt már régóta kérték a várostól…

A lebontott ház telke most

A lebontott ház telke most

 

Mindeközben a Narancs megszólaltatta azt a férfit is, aki feldobta a 22 és 20 éves elkövetőt, de a történtek elemzésében drogprevencióval foglalkozó szakemberek is segítettek a Narancsnak. A gyilkosságban ugyanis meghatározó szerepet játszik a szintetikus drogok elképesztő terjedése. „Húsz éve vagyok a szakmában, de soha olyan nehéz helyzetben nem voltunk, mint most a szintetikus drogok miatt. Tíz éve elképzelhetetlen volt egy 13 éves gyerekről, hogy drogfüggő, két-három éve már nem az” – mondja az eset kapcsán az a Molnár Ferenc, aki annak a Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálatnak a vezetője, amely Tiszakécskén is működtet irodát. „A kilátástalan mélyszegénységben élők vannak a legrosszabb helyzetben, itt a legnagyobb a probléma. A szintetikus drogok olcsók, kiszámíthatatlan és mérgező hatásúak, nekünk sokszor hetekbe telik kideríteni, egyáltalán mit használ a kliens. Ma például a kristály elnevezés mást takar Észak-, mint Dél-Kecskeméten, de egy évtizeddel ezelőtt még az is különbözött, hogy akkor lassabban jutott a használó az intravénás használathoz, s közben szerzett magának némi tudást arról, hogyan tud vigyázni magára. Ma már ez nincs így. Tizenéves fiatalok egyből lövik maguknak, akár a nyílt utcán is. Óriási tehetetlenséget érzünk ilyen esetek kapcsán.” Molnár fontosnak tartja kiemelni, hogy a kábítószer-fogyasztásban Tiszakécske nem különbözik egy hasonló méretű magyar várostól, így ez az eset máshol is megtörténhetett volna.

Sárosi Péter drogszakértő a Károlyék által használt szintetikus anyagokról azt mondja: jellemző, hogy rohamokat, paranoiát, megnövekedett agressziót okoz a fogyasztásuk. „Ezek a szerek a személyiség sötét oldalát erősítik fel, de le kell szögezni, hogy a tiszakécskei esethez hasonlók nagyon ritkán történnek. Mélységében nem ismerve a történetet azt feltételezem, hogy a háttérben más, komoly disszociális, akár más élet- és szociális problémák is állhattak.” Ennek ellenére Sárosi szerint sok beavatkozási pont lehetséges, ahol az ehhez hasonló eseteket „meg lehet fogni”. Nagyban rontja szerinte ennek esélyét a jelenlegi kormányzati politika – amely kriminológiai eszközökkel nyúl a drogproblémákhoz, és nem a kiváltó okok kezelésére fókuszál –, valamint a tény, hogy az iskolákban kevés a képzett szakember, aki a krízis­eseteket kezelni, felismerni képes.

További részletek a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.