Dermesztő képet mutat Magyarországról a tiszakécskei gyilkosság háttere

  • - ngm -
  • 2017. május 17.

Kis-Magyarország

Számos, eddig nem ismert részletet tártunk fel a tavalyi év leghírhedtebb emberölési esetéből.

Tavaly áprilisban N. Károly és S. Edvárd brutális módon gyilkolta meg az izraeli állampolgárságú G. Ofirt. Az esettel kapcsolatban számos tudósítás megjelent, ahogy arról a bírósági ítéletről is, amely N. Károly elsőrendű vádlottat életfogytiglanra, míg S. Edvárdot 18 év szabadságvesztésre ítélte. A Narancs tudósítója ott volt a tárgyalásokon, amelyek után a két elkövető tucatnyi ismerősével beszéltünk azok életútjáról, a folyamatról, amely végül is ide vezetett.

A gyilkosság helyszíne tavaly

A gyilkosság helyszíne tavaly

Fotó: Huszti István

A legfrissebb Narancsból számos, eddig nem ismert részlet derül ki N. Károly és S. Edvárd életéről, de az áldozattal kapcsolatban is találtunk olyan információt, amely új megvilágításba helyezi a korábban ismerteket. Meglátogattuk a gyilkosság helyszínét, ám a tragikus emlékű romos épületet mára az önkormányzat lebontotta. Kiderült, hogy a helyi lakosok ezt már régóta kérték a várostól…

A lebontott ház telke most

A lebontott ház telke most

 

Mindeközben a Narancs megszólaltatta azt a férfit is, aki feldobta a 22 és 20 éves elkövetőt, de a történtek elemzésében drogprevencióval foglalkozó szakemberek is segítettek a Narancsnak. A gyilkosságban ugyanis meghatározó szerepet játszik a szintetikus drogok elképesztő terjedése. „Húsz éve vagyok a szakmában, de soha olyan nehéz helyzetben nem voltunk, mint most a szintetikus drogok miatt. Tíz éve elképzelhetetlen volt egy 13 éves gyerekről, hogy drogfüggő, két-három éve már nem az” – mondja az eset kapcsán az a Molnár Ferenc, aki annak a Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálatnak a vezetője, amely Tiszakécskén is működtet irodát. „A kilátástalan mélyszegénységben élők vannak a legrosszabb helyzetben, itt a legnagyobb a probléma. A szintetikus drogok olcsók, kiszámíthatatlan és mérgező hatásúak, nekünk sokszor hetekbe telik kideríteni, egyáltalán mit használ a kliens. Ma például a kristály elnevezés mást takar Észak-, mint Dél-Kecskeméten, de egy évtizeddel ezelőtt még az is különbözött, hogy akkor lassabban jutott a használó az intravénás használathoz, s közben szerzett magának némi tudást arról, hogyan tud vigyázni magára. Ma már ez nincs így. Tizenéves fiatalok egyből lövik maguknak, akár a nyílt utcán is. Óriási tehetetlenséget érzünk ilyen esetek kapcsán.” Molnár fontosnak tartja kiemelni, hogy a kábítószer-fogyasztásban Tiszakécske nem különbözik egy hasonló méretű magyar várostól, így ez az eset máshol is megtörténhetett volna.

Sárosi Péter drogszakértő a Károlyék által használt szintetikus anyagokról azt mondja: jellemző, hogy rohamokat, paranoiát, megnövekedett agressziót okoz a fogyasztásuk. „Ezek a szerek a személyiség sötét oldalát erősítik fel, de le kell szögezni, hogy a tiszakécskei esethez hasonlók nagyon ritkán történnek. Mélységében nem ismerve a történetet azt feltételezem, hogy a háttérben más, komoly disszociális, akár más élet- és szociális problémák is állhattak.” Ennek ellenére Sárosi szerint sok beavatkozási pont lehetséges, ahol az ehhez hasonló eseteket „meg lehet fogni”. Nagyban rontja szerinte ennek esélyét a jelenlegi kormányzati politika – amely kriminológiai eszközökkel nyúl a drogproblémákhoz, és nem a kiváltó okok kezelésére fókuszál –, valamint a tény, hogy az iskolákban kevés a képzett szakember, aki a krízis­eseteket kezelni, felismerni képes.

További részletek a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban.

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."