Ahogy azt szeptember elején megírtuk, lezárulóban a békéscsabai „tanácsadós mutyi” ügye, miután az ügyészség minden nyomozást és eljárást megszüntetett a Joghatás Kft. ellen. Illetve csak így tűnt. Újabb fordulatot vett ugyanis az eddig is igen szövevényes eset: a Harangi család egy peren kívüli egyezségi ajánlattal kereste meg Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatát, mely szerint 51 millió 300 ezer forintnyi sérelemdíjat követelnek. Ez esetben az ügyet lezártnak tekintik, írják. Ha nem, akkor „mind a büntetőjogi, mind a polgári jogi teljes eszköztárat igénybe véve eljárást indítanak”.
Amit lezártak
A Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás és az által fenntartott szociális intézmények tanácsadói szerződéseket kötöttek egy jól körülhatárolható körrel, amelyikbe beletartozott Haraginé Ádám Zsuzsanna, és az általa vezetett Joghatás Kft., volt férje, Harangi László Attila ügyvéd, és fiuk, a szintén ügyvéd ifj. Harangi László. Ők 2011 novembere és 2015 júniusa között a megkötött szerződésekből összesen 167 millió forinthoz jutottak – ebből csak a Joghatás Kft. 116 millióhoz. Ezek főként jogi szaktudást igénylő és egyéb, például szervezetfejlesztési vagy konyhai tanácsadásra vonatkozó szerződések voltak.
Dióhéjban:
– 2015 nyaráig összesen 116 millió forinthoz jutott a cég,
– ezért például havi több mint egymillió forintért adtak tanácsot „konyhai” ügyekben (sic!),
– eközben az előző polgármester, Vantara Gyula kormánypártiként már az Országgyűlésben ül,
– a szerződések megkötésekor ő volt a Kistérségi Társulás elnöke,
– egy vizsgálati dokumentum szerint több szerződést jogszerűtlenül és nem értékarányosan, túlárazva kötöttek meg,
– több esetben nem írtak ki közbeszerzést.
| ||
2015 júniusában vizsgálat indult 39 szerződés kapcsán, első körben ebből hatot felbontottak. Egyet értékaránytalanság („konyhai” tanácsadásra ugyanis havi több mint egymillió forintot számláztak ki), a maradék ötöt pedig jogszerűtlenség miatt. Ez abból adódott, hogy az ügyvédi törvény szerint jogi tanácsadást csak ügyvéd, jogtanácsos vagy közjegyző végezhet, gazdasági társulás vagy magánszemély nem. Márpedig a Joghatás Kft. tanácsadói szerződést kötött, így jogszerűtlenül járt el. Emellett találtak könyvvizsgálói és pénzügyi hiányosságokat, és fény derült a közbeszerzési törvény megsértésére is azzal, hogy a cég közbeszerzés kiírása nélkül, automatikusan megkapta a tanácsadói feladatokat.
Az ügyben végül 2015 novemberében tett feljelentést a város jegyzője ismeretlen tettes ellen csalás, hűtlen és hanyag kezelés, számviteli fegyelem megsértése és zugírászat miatt. A zugírászatot leszámítva a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság folytatta le a nyomozást, és le is zárta azt, mert szerintük bűncselekmény elkövetése nem volt megállapítható. A zugírászat ügyében a Gyulai Járási és Nyomozó Ügyészség járt el, ahol a nyáron szintén megszüntették a nyomozást bűncselekmény hiánya miatt. Felelőst tehát nem találtak, a Kistérségi Társulásból kiutalt 167 millió forintból pedig egy forintot sem kapott vissza senki. Szarvas Péter, Békéscsaba független polgármestere szeptemberben azt mondta lapunknak, ezekkel a kérdésekkel a jövőben nem kíván foglalkozni a Társulás. Miklós Attila MSZP-s önkormányzati képviselő viszont más állásponton van: szerinte igenis keletkezett kár, amit polgári peres úton talán még vissza lehetne szerezni.
Ezzel viszont az a probléma, hogy csak a sértett tehet feljelentést, ami jelen esetben a kistérség és nem a város képviselő-testülete. Ebben szeptember óta nem is történt semmi. „A legutóbbi képviselő-testületi ülésen megkérdeztem a polgármestertől, a Társulás elnökeként miért nem tette meg az ezzel kapcsolatos szükséges lépéseket. Érdemi válasz hiányában megígértem, hogy a Jogi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság elnökeként jövő év elejére átnézem a szerződéseket és kiszámolom azt az összeget, amit polgári peres úton lehetne érvényesíteni. A havi 1,1 milliós konyhai tanácsadós szerződés, vagy az útiköltségek nem helyes elszámolása biztosan ide tartozik. Ez közpénz, ami kifolyt, így igenis van jogunk polgári peres útra terelni az ügyet” – mondta kérdésünkre Miklós Attila, aki szerint bár a Társulás volt a probléma előidézője, látszólag mégsem azon dolgozik, hogy ez a probléma megoldódjon.
| ||
A követelés
Közben november végén a Harangi család (Haranginé Ádám Zsuzsanna, Harangi László Attila és két gyerekük, László és Zsuzsa) peren kívüli egyezséget ajánlott a város önkormányzatának, melynek értelmében több mint 51 millió forintot követelnek – az őket ért sérelmek miatt. A városnak küldött hosszú indoklásból kiderül: azt sérelmezik, hogy az ügyet a „lehető legszélesebb nyilvánosság” bevonásával tárgyalták, hogy a velük jogviszonyban álló intézmények munkatársait folyamatosan presszionálták, adatokat és okiratokat kértek tőlük határidőre, ezért bizalmatlanná vált a légkör, és egy-két kivétellel (Harangi László Attila esetében) azonnali hatállyal és egyoldalúan mondták fel a szerződéseket.
Ahogy azt megírtuk, több szerződésnél jogszerűtlenséget, az egyiknél pedig értékaránytalanságot állapítottak meg. Ami az intézményi pressziót illeti, szeptemberben egy az intézmények életében tájékozott forrásunk azt mondta, „az intézmény életében nincs fennakadás, a rendszer nem működik rosszabbul, megszűnt viszont a mindenre kiterjedő, már-már az autonómiát is megszüntető bábáskodás, amit a kft. jelenléte jelentett. Már nem menekülnek az ott dolgozók, az idősek pedig sorban állnak, hogy bejussanak az intézménybe. Régen ez nem így volt. Nagyobb a közbizalom az intézménnyel szemben.” Néhány tanácsadói szerződést ugyan pótoltak (például az idősek továbbra is igénybe vehetnek jogi tanácsadást), de nem mindet, az így megspórolt pénzt pedig visszaforgatják a működésbe.
A Harangi család azt is sérelmezi, hogy „konkrét és súlyos bűncselekményeket vázoltak fel velünk kapcsolatban, minősítették tevékenységünket, azt a látszatot keltve és kreálva, mintha »bűnszervezet« működött volna mindenféle szakmai tevékenység nélkül”. Ezzel kapcsolatban egyébként mind a polgármester, mind a vizsgálatot folytató ügyvéd elmondta, hogy bár értékaránytalanság volt, de a számok mögött valós szakmai munka történt. A család üdvözli továbbá a hatóságok döntését, miszerint nem történt bűncselekmény. Végül megjegyzik: „Eljárásaikkal teljesen tönkretették családunkat, bennünket, gazdasági társulásunkat (az Opten cégadatbázisa szerint a Joghatás Kft. 2014-es üzemi eredménye 14 millió volt, 2015-ben már csak 5 millió, 2016-ban pedig mínusz 700 ezer – F. Zs.), szakmai praxisainkat, emberileg megaláztak, súlyos és konkrét bűncselekmények elkövetésével a nyilvánosság előtt, jelentős érdeksérelmet okozva vádoltak, az eljárások alatt és azt követően a hatóságok megállapításaival ellentétes tényeket közöltek, vagy azok megállapításait hallgatták el, mert azok nem igazolták vádjaikat.”
| ||
A család a személyiségi jogok védelmére, a magántitokra és a jogellenes károkozásra hivatkozva összesen 51 millió 300 ezer forintnyi sérelemdíjat követel az önkormányzattól. Továbbá megjegyzik, a polgári peres út mellett a büntetőjog is szankcionálhatja az ügyet, többek között rágalmazás, becsületsértés, hatóság félrevezetése, hivatali visszaélés keretein belül. Amennyiben tehát Békéscsaba nem fizet, elindítják az eljárásokat.
A város decemberi képviselő-testületi ülésén a testület egyhangúlag úgy határozott, hogy a Harangi család ajánlatát nem fogadja el és nem fizeti ki a kért összeget.
