Elmeszelték Ózdot, mert közmunkások dolgoztak a Fidesz-frakcióvezető kertjében

  • Kovács István
  • 2014. január 9.

Kis-Magyarország

A kormányhivatal elmarasztalta a várost, majd 90 ezer forinttal kaptak kevesebb támogatást. A büntetés nem is maradt el: ezt azonban nem a politikus, hanem a hibát vétő cég beosztottja kapta.

Márton Ferenc független önkormányzati képviselő még a 2013. június 28-i testületi ülésen vetette fel, hogy egy képviselőtársa ózdi házának kertjében közmunkásokkal lapátoltatnak. A képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy mindez törvényekbe és jogszabályokba ütközik, és kérte az ügy kivizsgálását. Tóth Pál (Fidesz–KDNP) képviselő, a Város- és Sportlétesítmény-üzemeltető Intézmény (VSI) ügyvezetője elismerte, hogy történt ilyen, és megnevezte a munkavégzés helyszíneként a Fidesz helyi frakcióvezetője, Vitális István ingatlanát, megrendelőként pedig a kabinetvezetőt. (Az esetről korábban a hvg.hu számolt be.)

Szakértő nem volt

Ózd kormánypárti polgármestere, Fürjes Pál javaslatára vizsgálóbizottság létrehozásáról döntöttek a képviselők, ám Márton Ferenc információi szerint még az ezt követő napokban is dolgoztak közmunkások az említett helyen. Az 1991. évi IV. törvény, illetve annak módosításai, valamint a Belügyminisztérium rendeletei szabályozzák a közmunkavégzéssel kapcsolatos rendelkezést, kizárva a magánszemélyeknél történő foglalkoztatást. Tóth Pál az említett testületi ülésen elmondta: a közmunkával foglalkozó kolléganőjük, aki ismeri a vonatkozó törvényeket, éppen gyesen volt, ezért fordulhatott elő ez a helyzet.

Képünk illusztráció

Képünk illusztráció

Fotó: MTI

A lezárult vizsgálat eredményéről a megyei kormányhivatal kabinetvezetője adott tájékoztatást a magyarnarancs.hu-nak. „A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja hatósági osztályának ellenőrei 2013. szeptember 25-én megvizsgálták a megkeresés alapját képező Ózdi Város- és Sportlétesítmény-üzemeltető Intézmény (VSI) részére nyújtott közfoglalkoztatási támogatás felhasználásának szabályszerűségét. (…) A VSI (…) magánszemély részére parkosítási munkát vállalt, melynek keretében a 2013. április 30-án érkezett megrendelésre 2013. május 2-án árajánlatot készített, amelyet a megrendelő elfogadott. (…) A vállalt munkálatok 2013. június 10. napján kezdődtek, melyben 1 fő VSI-alkalmazott és 9 fő közfoglalkoztatott vett részt 2013. június és július hónap folyamán összesen 134 órában” – írják válaszukban. (Az időpont azért érdekes, mert a független képviselő június végén már jelezte az ülésen a szabálytalanságot, viszont a vizsgálat szerint még júliusban is folytak a munkálatok.) „A VSI maga is észlelte a szabálytalanságot (…), ezért az augusztusi közfoglalkoztatási támogatás igénylése során önmaga korrigálta e hibát, és a 134 munkaórára járó bér- és járulékai összegével – 86 970 forint – csökkentett támogatási igényt nyújtott be az Ózd Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége felé. A Munkaügyi Központ megállapította, hogy a jogalap nélkül kifizetett támogatás késedelmi pótlékának megfizetésére az ellenőrzés időpontjáig nem került sor, ezért felhívta a kirendeltséget, hogy határozatban kötelezze a foglalkoztatót a pótlék utólagos megfizetésére.”

A részlegvezető tehet róla!

A VSI ügyvezetője a vizsgálat eredményét azzal egészítette ki a magyarnarancs.hu-nak, hogy a közmunkásokat szabálytalanul kirendelő zöldfelületrészleg-vezetőt írásbeli figyelmeztetésben részesítette. Tóth Pál hozzátette: a kertépítés 30 ezer forintos beruházásként indult, amely összeg a megrendelő újabb igényei szerint növekedett. Az első verzióhoz elég lett volna egy-két főállású szakember, viszont a többletfeladat több dolgozót igényelt. Mivel a munkaügyi központtól a közmunkások foglalkoztatásáért járó állami támogatásból augusztus hónapra 86 970 forinttal csökkentett összeget igényeltek, Vitális István pedig kifizette számukra a szerződésben szereplő összeget, így anyagi kár senkit nem ért.

Egy informátorunk szerint azonban más vetülete is van a történteknek. Elmondása szerint az elmúlt évek átalakításának köszönhetően a cég zöldfelület-kezelő részlegénél mindössze három főállású dolgozó maradt, akiknek ma már első számú feladata a közmunkások irányítására korlátozódik. A VSI viszont vállalta, hogy költségvetésük 10 százalékát vállalkozói tevékenységből biztosítják, miközben kevés az emberük a privát szféra megrendeléseinek teljesítésére. A közmunkások bevonása viszont – amint ez a példa is mutatja – törvénytelen. A közfoglalkoztatottakat ugyanis csak állami, önkormányzati, egyházi, vízügyi, vasúti, civil szervezetek vagy szociális szövetkezetek területein lehet dolgoztatni.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.