Az egykori sváb falu 1945 után tett szert országos ismertségre: ebben az évben, április 4-én a szovjet katonák innen verték ki Magyarországról az utolsó náci katonát, s ezért a rendszerváltásig ez a nap lett a „felszabadulás napja”. Igaz, ezt követően a település jelentékeny részét képező német lakosságot is kitelepítették, így az egykori négyszáz fős falunak ma már mintegy húsz lakosa van. A „hősi” tank azonban még mindig ott áll, és feltehetően ott is marad mindaddig, amíg meg nem eszi a rozsda végleg.
Figyelmébe ajánljuk
Pompás elszigeteltség
Lehet a zombifilmeket szeretni vagy nem szeretni, ám kétségtelen, hogy a maguk ormótlan módján rezonálnak koruk társadalmi-politikai jelenségeire.
Az európai történelem visszáján
- Molnár T. Eszter
A színházteremben füst kavarog. A kivetítőn egy ősz hajú asszony megpróbál felolvasni egy búcsúlevelet, de a hangja sírásba fullad.
Milyen áron akadályozható meg, hogy Irán atomfegyverhez jusson?
Vajon sértődés vagy szimpla tahóság áll a humán kutatóintézetek elpasszolásának hátterében?
„Kívülálló voltam”
A Vígszínház művésznőjével önbizalomról és annak hiányáról, társulati tagságról, a független színházak életéről és lehetőségeiről beszélgettünk.
Magyar rulett
Szociológusok és politológusok rendszeresen elmondják, hogy a magyarok és különösen a Fidesz-szavazók számára az egyik legfontosabb érték a biztonság. Azt is mindig hozzáteszik, hogy Orbán Viktor különlegesen jól érti a „magyar néplelket”, így eredményesen tud játszani az egzisztenciális fenyegetettség és a biztonság utáni vágy érzékeny húrjain.
Állandósult ideiglenesség
Újabb két évig kell négyszáz embernek olyan házakban élnie, amelyeket évtizedekkel ezelőtt bontásra ítéltek. A VIII. kerületi önkormányzat helyett immár az állam felel azért, hogy a lakók 2027 közepére kiköltözhessenek. Van, aki dühös, van, aki elkeseredett, és van, aki már nem érhette meg a történet végét.