Orosháza

Kihátráltak a cenzúra mögül

  • Bod Péter
  • 2012. május 25.

Kis-Magyarország

Jobb belátásra tért az orosházi képviselők többsége, és megszüntette az önkormányzati televízió kizárólagos közvetítési jogát a testületi ülésekről. A korábbi antidemokratikus húzással többször foglalkoztunk mi is.

Módosította az orosházi önkormányzat azt a közszolgáltatási megállapodást, amely eddig – törvénytelenül – kizárólagos közvetítési jogot biztosított a testületi ülésekről az önkormányzati tévének. A pénteki döntés értelmében így most már más is közvetíthet az eseményről.

Ahhoz, hogy pénteken a helyi testület módosítsa a szóban forgó szerződést, kínos helyzetek sokaságát kellett megélni. Februárban egy az ellenzéki frakció megbízásából dolgozó operatőrnek tiltotta meg azt a helyi jegyző és az Orosházi Média Kft. vezetője, hogy rögzítse a testületi ülést.
A soron következő márciusi ülésen – a válasz elől egymás után kitérő polgármester, jegyző, illetve tv-főszerkesztő helyett – az önkormányzat egyik jogászával mondatták ki, hogy a közvetítések kizárólagosságáról szóló passzus még az előző ciklusban került az említett szerződésbe.
A narancs.hu is foglalkozott az üggyel, és leírtuk, hogy ez nem igaz.

Az áprilisi testületi ülésen aztán az ellenzéki képviselők éppen a narancs.hu-n megjelent cikkre hivatkozva kérdezték meg Dancsó József fideszes országgyűlési képviselőt, a város polgármesterét arról, hogy mikor szüntetik meg a kizárólagosságra vonatkozó törvénytelenséget. A városvezető ekkor úgy válaszolt: érzése szerint nem követtek el törvénytelenséget. A mondat nemcsak azért érdekes, mert szakmai érvek nélkül utasította el a TASZ lapunknak adott, ezzel merőben ellentétes álláspontját, hanem mert a polgármester ezzel azt is elismerte, hogy a jogellenes passzus mégsem az elmúlt ciklusban került a szerződésbe. Dancsó ezen az ülésen fogalmazott úgy, hogy „a Magyar Narancs nem jogforrás”.

Ennek ellenére a májusi testületi ülésen lapunk kritikájának szellemében változtattak a közvetítési szerződésen. „Hihetetlen, hogy apróságokra mekkora energiákat fordítanak!” – fakadt ki pénteken a vita végén a polgármester. Az apróság ez esetben egy alapjaiban törvényellenes rendelkezés felülvizsgálata volt.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.