Elővásárlási és használati jogot is akar a Debreceni Egyetem az egykori siófoki szállodaépületre

Kis-Magyarország

Eredetileg csak oktatási és kutatási feladatokra kérték azt az ingatlant a város önkormányzatától, ahol korábban a Gábor Dénes Főiskola működött, most azonban már szállásszolgáltatást, vendéglátást és rendezvényszervezést is akarnak, valamint bejegyeztetnék elővásárlási és használati jogukat. A felsőoktatási intézmény húsz évre szerezné meg az 1896-ban részvénytársasági pénzből épült ikonikus, korábbi Sió és Hullám Szállót. Bérleti díjat nem fizetnének, hanem közelebbről meg nem határozott elszámolási metodika szerint egymilliárd forintot költenének az épületre, és azt „lelaknák”. A több mint 9000 négyzetméteres ingatlant így havi 60 forintos négyzetméteráron szereznék meg 2044-ig.

A kikötőnél található épület három részből áll. Van egy kollégiumként használt rész, amely megőrizte szálloda jellegét, ezt eddig bérlő üzemeltette. Van egy étterem/söröző nagyteremmel, amit szintén vállalkozó üzemeltetett. És van a „főiskolai” rész tantermekkel, irodákkal, amit az elmúlt huszonhárom évben a Kodolányi János Főiskola, a Kaposvári Egyetem és a Gábor Dénes Főiskola bérelt.

A Debreceni Egyetem nem csak az oktatási szárnyat, hanem az egészet akarja. Ráadásul egy korábbi igénye szerint ingyen. Az ingyenességet a siófoki képviselő-testület tavaly októberi ülésén leszavazta, csak anyagi ellentételezés ellenében adná bérbe az épületet.

Siófokon, különösen a városvezetés körében régi illúzió és rögeszme, hogy egy felsőoktatási intézmény tartós megtelepülése segítene a város másik szent grálja, az idegenforgalmi szezon meghosszabbítása dolgában. Ez az eddigi három intézmény egyikénél sem vált valóra, egyes képviselők mégis úgy érzik, van esélye az elképzelésnek.

Mit, miért?

A város jelenlegi polgármestere, Lengyel Róbert hosszú Facebook-posztokban tájékoztatta a lakosságot a dolgok állásáról. Tavaly szeptember 29-én  közölte, hogy a testületi ülés előtt (zárt ülésen) mutatkozott be a Debreceni Egyetem, miután „az előző ciklusban a fideszes többségű városvezetés hozta a nyakunkra a Gábor Dénes Főiskolát, amely aztán alig pár esztendő után távozott is… Ez alkalommal az ország egyik legtőkeerősebb és legnagyobb létszámú egyetemével, a debrecenivel vagyunk tárgyalásban és az ő siófoki elképzeléseiket hallgattuk meg napirend előtt. Folytatjuk a projekt előkészítését, hisz meggyőző dolgokat láttunk és hallottunk az egyetem személyesen megjelent kancellárjától és rektori tanácsadójától.” (Az önkormányzat pénzügyi bizottságának egyik tavalyi ülésén felmerült, lehet, hogy a tabi fideszes polgármester ajánlotta az egyetem figyelmébe a siófoki ingatlant.)

Lengyel tavaly október 30-án  már arról értekezett, hogy „elviekben támogatjuk, hogy az idetelepülési szándékát már korábban jelzett Debreceni Egyetem, bérleti díj-konstrukcióban, 15+5 évre megkaphassa azt és elindíthassa a saját siófoki felsőoktatási tevékenységét. E döntés alapján újabb tárgyalás lebonyolítására kerül sor az egyetem vezetésével. Ennek fő célja, hogy ismerjük meg részleteiben, ki mit is szeretne, amennyiben lehetséges, az álláspontokat hozzuk közös nevezőre, dolgozzuk ki egy együttműködési megállapodás (bérleti szerződés) részleteit, majd ismét a testületi bizottságok és a képviselő-testület elé kerül a téma, hogy aztán további döntések is megszülethessenek, jelesül: megyünk-e közösen tovább, vagy más megoldásban gondolkodunk.” Az előterjesztés tartalmazza az egyetem ajánlatát, a testületi ülés jegyzőkönyve (20. pont, a 30. oldaltól) jegyzi, hogy voltak ellenvetések az ügylettel kapcsolatban, de ezeket a képviselők lesöpörték.

A polgármester november 9-én nyilvánosságra hozta, hogy előző nap tárgyalóasztalhoz ült a Debreceni Egyetem képviselőivel. „Ez alkalommal az egyetem rektora, dr. Szilvássy Zoltán is személyes jött el városunkba, az intézmény kancellárja, dr. Bács Zoltán kíséretében. Alapvetően bérleti konstrukcióban gondolkodunk és olyan megoldást keresünk, aminek köszönhetően az egyébként meglehetősen lerobbant állapotban lévő épületünk megújulhat.” Majd december 8-án arról számolt be, hogy Szamosi Lóránt fideszes képviselővel, a Siófoki Szakképzési Centrum kancellárjával Debrecenbe látogatott megnézni a kampuszt és „tovább gyúrni a Siófok és az egyetem közötti együttműködést megalapozó szerződésünket.” 

Némiképp más hangnemben január 9-én érkezett a polgármesteri poszt, miszerint  „A potenciális új bérlőként bejelentkezett

Debreceni Egyetem, az általunk megküldött bérleti szerződés-tervezet egyes részeit elfogadhatatlannak minősítette.

Válaszlevelünkben kértük, hogy határozzák meg, konkrétan mely szerződési pontok azok, amelyek esetében további egyeztetéseket tartanak lehetségesnek/szükségesnek. Továbbra is teljesen nyitottak vagyunk az együttműködésre, de csak és kizárólag a város szempontjait maximálisan szem előtt tartó és kellő biztosítékokat is tartalmazó paktumhoz adja nevét a képviselő-testület és jómagam is csak ilyent írok alá.”

Egyetem, vehetem?

Március közepére érkezett meg az egyetem szerződési ajánlata, ami a város honlapján a következő testületi ülés előterjesztései között olvasható, annak mellékleteként. Mint kiderült, rendhagyó módon a szerződést nem a bérbeadó, hanem a reménybeli bérlő írta és rendkívül furcsa kitételeket tartalmaz, amelyek nem jóhiszemű bérlésre, hanem ingatlanszerzési szándékra utalnak.

Azt a szerződés nem részletezi, hogy milyen oktatási és kutatási feladatok lennének ellátva Siófokon, de lényeges pontként leszögezi, hogy

a teljes épületet kívánják birtokba venni a szerződés aláírásától számított 30 napon belül, korlátozástól mentes és kizárólagos használati joggal, amelybe az oktatási és kutatási tevékenységen kívül szállás, vendéglátás, rendezvénytartás is beletartozik.

Továbbá „Felek rögzítik, hogy az Egyetem az Ingatlan felmerülő esetleges szabad kapacitásainak hasznosítására, beleértve harmadik személynek történő eseti jellegű, vagy alapfeladatát kiegészítő szolgáltatás céljából történő bérbeadást is, jogosult azzal, hogy a hasznosítás során okozott károkért felelősséggel tartozik. Az Ingatlan felmerülő esetleges szabad kapacitásainak hasznosításához az Önkormányzat a jelen szerződés aláírásával hozzájárulását adja.”

Vagyis ha a Debreceni Egyetem birtokába kerül az ingatlan, akkor bárkinek albérletbe adhatja az épület „szabad kapacitásait”, és ebbe a tulajdonos önkormányzatnak beleszólása nincs. Ugyanakkor az egyetem elővásárlási és használati jogot is be akar jegyeztetni az ingatlannyilvántartásba a szerződés időtartama alatt. Gyanítható, hogy ennek indoka a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény lehet, amely rendelkezéseket tartalmaz az ilyen alapítványoknak juttatott ingatlanok elővásárlási jogáról. Éppen ez jelenti a törvényességi kockázatot. Mivel a szerződés a törvényre hivatkozik, elég azon változtatni úgy, hogy a birtokban lévő alapítványok köztulajdonban levő épületeket ingyen tulajdonba vehessenek (mint azt az önkormányzati tulajdonban levő épületekben működő egyházi fenntartású iskolák esetében történt törvénymódosítás lehetővé tette).

Mennyi? Annyi.

Megkérdeztük Bács Zoltán kancellárt, hogy a Debreceni Egyetem miért kíván használati jogot és elővásárlási jogot bejegyeztetni magának, miért kíván vendéglátást, szállásszolgáltatást, rendezvényszervezést folytatni az épületben, valamint milyen képzéseket, kutatási munkákat terveznek. Ahogy előző kérdéseinkre, úgy ezekre sem kaptunk választ, bár az olvasási visszaigazolást megkaptuk.

Hasonlóképpen nem válaszolt megkeresésünkre Lengyel Róbert sem, akinek titkársága visszahívást ígért.

Az egyetem egyébként nem fizetne a bérelt épületért, hanem 15 év alatt egymilliárd forintot költene rá. Ez évi 66,6 millió a 9249 négyzetméteres ingatlanért, vagyis havi 60 forint négyzetméterenként. A tervezett beruházásokról lista is készült a már említett előterjesztés mellékleteként, amelyből némi túlárazás tűnik körvonalazódni. Wifi hálózat kialakítására például 80+50, összesen 130 milliót terveztek be, légcsatorna tisztításra 15 milliót. Így könnyen elkopik az egymilliárd. Az e feletti „ráköltést” a szerződés szerint a város köteles megtéríteni. Ugyanakkor ezek a felújítások gyorsan amortizálódnak, a bérleti periódus lejártával újra lehet kezdeni a munkálatokat, Siófok lelakott épületet kapna vissza.

Az önkormányzat pénzügyi és tulajdonosi bizottsága legutóbbi ülésén a jegyző kérdésre válaszolva jogszerűnek és a város érdekében állónak nevezte a szerződést. Ez már azért is kétséges, mert az Egyetem nem fizet iparűzési és idegenforgalmi adót, tehát a város százmilliókkal jobban járna, ha az ingatlant szálláshelyként vagy étteremként külön üzemeltetőnek adná bérbe, és csak az eddig oktatásra használt részt vehetné birtokba a Debreceni Egyetem. Ha ilyen ajánlatot elfogadnának, akkor hihetőbb lenne az oktatási és kutatási szándék.

Siófok lakóit élénken foglalkoztatja a téma; meglehet, a közelgő önkormányzati választás egyik döntő pontja lesz.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Megint vinnének egy múzeumot

Három évvel ezelőtt a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa, az ICOM hosszas viták után olyan új múzeumi definíciót alkotott, amelyről úgy vélték, hogy minden tekintetben megfelel a kor követelményeinek. Szerintük a társadalom szolgálatában álló, nem profitorientált, állandó intézmények nevezhetők múzeumnak, amelyek egyebek közt nyitottak és befogadók, etikusak és szakszerűek…

A vezér gyermekkora

Eddig csak a kerek évfordulókon – először 1999-ben, a rejtélyes okból jócskán túlértékelt első Orbán-kormány idején – emlékeztek meg szerényen arról, hogy Orbán Viktor egy nem egész hét (7) perces beszéddel 1989-ben kizavarta a szovjet hadsereget Magyarországról.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."