A bíróság ezúttal legalizálta a balatonföldvári „strandkikötőt”

Kis-Magyarország

A pert kezdeményező civil szervezet és a helyi önkormányzat is úgy reagált a szerdai döntésre: folytatják, a Széchényiek szellemében.

Harmadjára elbuktak

Mostanra legalább „félkész” állapotba került Balatonföldvár Nyugati strandjának kellős közepén az az e-kikötő, amiről immár több éve folyik a jogvita. Ahogyan korábbi cikkeinkben megírtuk, míg a Veszprém Vármegyei Kormányhivatal háromszor is zöld utat adott a kikötő megépítésének, a Herényi Károly korábbi parlamenti képviselő által elnökölt Mosolygó Balatonföldvár Egyesület mindhárom esetben bíróságon támadta meg az engedélyt, s míg a Pécsi Törvényszék az első két alkalommal nekik adott igazat, most elutasította az érvelésüket.

Az első két alkalommal a törvényszék Balatonföldvár város helyi építési szabályzatával (HÉSZ) találta ellentétesnek a kikötőépítést (nevezetesen: az akkori HÉSZ szerint a strand funkciója nem változtatható meg). A déli parti kisváros képviselő-testülete ezt követően úgy módosította a helyi építési szabályzatot, hogy kivette belőle azt a mondatot, amire a bíróság hivatkozott, s egy, a Balaton-törvényből átvett, strandokra vonatkozó rendelkezésre cserélte. Ezt pedig a Pécsi Törvényszék ezúttal már jogszerűnek találta, ennek értelmében már a bíróság szerint sincs akadálya a kikötőépítés folytatásának.

 
Fotó: A szerző felvétele

„Ez a jogállam?”

„A kikötőépítést két esetben már jogellenesnek minősítette a bíróság – mondta a Narancs.hu-nak Herényi Károly. – A HÉSZ-módosítással e jogellenes állapothoz igazították hozzá a jogszabályi környezetet. Ez a jogállam? Egy ilyen »fordított jogi eljárás« alkalmas arra, hogy a magyar jogrendszerbe és az eljáró hatóságokba vetett társadalmi bizalmat aláássa. Az első két perben a jog és az igazság együtt járt. A mostani harmadik perben a jog legyűrte az igazságot. A kétszeresen elmarasztalt kormányhivatal és önkormányzat az utólagos jogkozmetikázással jogszerűvé tehette a jogszerűtlenséget. Az ilyen eljárások miatt van évek óta jogállamisági eljárás Magyarország ellen, ezek miatt nem juthatunk az Európai Unió fejlesztési eurómilliárdjaihoz.”

A civil szervezet szerint a HÉSZ-módosítás maga is jogellenes, s bár a Pécsi Törvényszék ezt nem így látta, abban bíznak, hogy a Kúria elfogadja érvelésüket és helyt ad felülvizsgálati kérelmüknek. Mi több, jogi képviselőjük szerint a kikötőépítés az új, módosított HÉSZ-nek sem felel meg.

Rosszhírkeltők?

A „strandkikötő” építését kezdettől fogva támogató balatonföldvári városvezetés (Holovits Huba fideszes polgármester ismert balatoni vitorlás dinasztia tagja) természetesen másként látja. Azt írták, hogy „a strand területén semmiféle olyan építkezés nem történik, mely jogszabályba ütközne. A kikötőberuházás minden törtvényi előírásnak megfelel és a HÉSZ rendelkezéseivel is összhangban van. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. A civilek harmadszor próbálták bíróságon megakadályozni, a pereken kívül, médiában megjelenő csúsztatásokkal valótlan állításokkal, politikai akciókkal keltették rossz hírét városunknak.”

Ahogyan a városvezetés, Herényi Károlyék is a Balatonföldvárt alapító Széchényiekre hivatkoztak, a civilek azt írták, „természetesen folytatjuk a Nyugati strandra épülő vitorláskikötő ügyében a peres eljárást a Széchényiek szellemében, akik nem állami forrásból, hanem saját pénzükből fejlesztették Balatonföldvárt”. Az egyesület a bírósági keresettel egyidőben, még a múlt év őszén az alapvető jogok biztosához is fordult, de ahogyan Herényi Károly fogalmazott lapunknak, „lepattantunk onnan is”.

Balatonföldváron egyébként a hírek szerint június 9-én ismét összecsap a polgármesteri tisztségért a várost 14 éve irányító Holovits Huba a kormánypártok, Herényi Károly pedig a Mosolygó Balatonföldvár Egyesület színeiben.

Ami pedig a kikötőberuházást illeti: kérdeztük a beruházó Balabo Kft.-t, a friss bírósági döntés fényében hogyan tervezik az építkezés folytatását, milyen jelenleg a készültségi foka és mikorra tervezik a befejezését. „Eddig is épült és természetesen folytatjuk. A kőgátak elkészültek, a kikötőmeder kotrása zajlik. Ennek elkészülte után kezdjük a cölöpözést, pontonok telepítését. Őszre kész a kikötő!” – írta lapunk kérdéseire Deák Sándor, a Balabo Kft. ügyvezetője.

A balatonföldvári strandkikötőről írt cikkeink itt érhetők el.

A Balaton-part beépítésével legutóbb ebben a cikkünkben foglalkoztunk:

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.