Elrontották a feliratot a szolnoki neonáci molinón, ezért tudták elkapni a két elkövetőt

Kis-Magyarország

Vádat emelt az ügyészség a szolnoki Tiszavirág hídra és a Pozsonyi úti aluljáró bejárata fölé neonáci molinókat kiakasztó két fiatal férfi ellen. 

Vádat emelt egy 23 éves és egy 19 éves férfi ellen önkényuralmi jelkép használatának vétsége miatt a Szolnoki Járási Ügyészség.

Mint arról korábban lapunk is beszámolt, áprilisban előbb a szolnoki Tiszavirág gyaloghídon, majd a Pozsonyi úti aluljáró bejárata fölé akasztottak ki egy-egy molinót, mindkettőn látható volt egy-egy fél horogkereszt és neonáci utalások. A második molinó kiakasztásakor a rendőrök két fiatalt elő is állítottak. 

A mostani vádirat szerint a szélsőséges eszméket valló két férfi április 18-án, késő délután, Szolnokon, azzal a céllal, hogy megemlékezzenek Adolf Hitler születésnapjáról, egy általuk készített, 200x180 cm-es molinót tettek közszemlére úgy, hogy azt gyorskötözőkkel a Tiszavirág híd korlátjához rögzítették.

A molinón a „Számomra nincs más út: Győzelem vagy halál!” felirat volt olvasható, valamint egy horogkeresztrészlet volt látható. A molinót néhány órán belül ismeretlen személy eltávolította a hídról. 

A két férfi tudomást szerzett cselekményük sajtóvisszhangjáról, ezért április 20-án, kora este, Szolnokon, a Pozsonyi úti aluljáró belváros felőli bejárata fölé egy újabb molinót függesztettek ki, amelyen „Az élet nem nem bocsátja meg a gyengeséget” felirat mellett szintén egy horogkeresztrészlet volt látható.

A vádlottaknak a plakátjuk kihelyezése után tűnt fel, hogy tévedésből kétszer írták a „nem” szót.

Ezért kis idő múlva visszamentek az aluljáróhoz megnézni, hogy megvan-e még a molinó. Miután azt még a helyén találták, hazaindultak a festékszóróikért, de az aluljárótól nem messze a rendőrök intézkedés alá vonták a két férfit, akik közül az idősebb SS-jelvényeket viselt a felső ruházatán.  

A rendőrség helyszíni szemle keretében még aznap este eltávolította a molinót.

A járási ügyészség mindkét vádlottal szemben elzárás büntetés kiszabására, valamint a lefoglalt molinó és a jelvények elkobzására tett indítványt. Az ügyben a Szolnoki Járásbíróság dönt. 

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Ezt a rovatát vidéki újságírók írják szűkebb környezetük országosan is fontos eseményeiről. Életbevágónak tartjuk, hogy Magyarország lakói értesüljenek olyan helyi történetekről és véleményekről, amelyeket a kormányhatalom eltitkolni igyekszik.

Nézzen be a magyarnarancs.hu-ra mindennap: itt ingyenesen megtalálja a nap legfontosabb híreit, és még sokkal többet. De a nyomtatott heti Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt. S ha tetszett, amit olvasott, kérjük, támogasson minket.

Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.