Miskolc

„Elvágom a torkotokat!” – Rasszista támadás érte a roma színésznőket

  • Bódisz Attila
  • 2013. január 18.

Kis-Magyarország

Rasszista kijelentések közepette köpték le és fenyegették meg a miskolci roma színház két tagját a nyílt utcán.

„Mocskos cigányok, az összest föl kéne kötni és fejbe lőni” – ezekre a szavakra lett figyelmes Horváth Adrienn január 14-én hétfőn, az egyik miskolci buszon. A városi Romano Teatro tagja testvérével, Stellával együtt szállt fel a járműre pár megállóval korábban, és amint a hang irányába fordultak, azt látták, hogy egy állva utazó, idősebb férfi az előtte ülő – egyébként nem romának kinéző – 20-25 év körüli lányt szidalmazza éppen, rasszista kijelentések közepette. A busz közben az avasi városrész egyik megállójába érkezett, ahol a két roma lány leszállt – a férfi ezért célpontot váltott, és vele utazó társával együtt utánuk ment.

„Egy gyalogosátkelőnél várakoztunk, amikor a férfi mögénk került, és bennünket is ócsárolni kezdett. Azt kiabálta, hogy minden cigányt a sárba kéne taposni” – meséli Adrienn. A mocskolódásra Stella megfordult és visszaszólt, mire támadójuk ökölbe szorította kezét, és meg akarta ütni a fiatalabbik lányt. Ezt egy harminc év körüli járókelő megakadályozta, mire a férfi leköpte őket, Adriennt pedig az úttestre lökte. „A támadó közben tovább szitkozódott, azt mondta, elvágja a torkunkat, és a táskájában kezdett kotorászni” – idézi fel a történteket az idősebbik lány. A férfit végül a középkorú társa fékezte meg, akivel együtt ültek be egy közelben várakozó, piros autóba.

A két lány az eset után feljelentést tett a rendőrségen, főleg azért, mert egyértelműnek látják, hogy a támadás rasszista indítékból következett be. Adrienn azt mondja, azóta egyszer már behívták őket a rendőrségre, hogy azonosítsák a férfit, ám a mutatott fényképen nem támadójukat látták viszont. Úgy tudják, az egyik térfigyelő kamera rögzítette az eseményeket, csakhogy a rossz minőségű felvételek alapján sem a támadót, sem pedig az autót nem sikerült beazonosítaniuk a nyomozóknak.

A rendőrség a magyarnarancs.hu-nak úgy nyilatkozott, hogy  – mivel bántalmazásig és tettlegességig nem fajult az eset – garázdaság miatt indított szabálysértési eljárást az ügyben. Úgy tudjuk, az elkövetőt egyelőre nem találják.

A lányok a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Irodán keresztül jogi segítséget kértek. Az őket képviselő ügyvéd, Udvari Márton úgy véli, hogy az elmondottak ismeretében megvalósult a közösség tagja elleni erőszak bűntette. Elsődleges célként épp azért azt fogalmazta meg, hogy elérjék: a hatóság szabálysértés helyett ennek megfelelően kezelje az ügyet. A sértettek jogi képviselője szerint eddigi tapasztalataik azonban azt mutatják, hogy a nyomozást végző szervek hajlamosak az ilyen esetek etnikai motivációját elbagatellizálni, és végeredményben figyelmen kívül hagyni.

(Ha Ön is vidéken él, és ismer olyan esetet, amikor valakit emberi jogaiban sértettek meg, kérjük, írja meg nekünk a kismagyarorszag [at] narancs [dot] hu-ra)

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit.